<3<3<3Boldog-boldog-boldog szülinapot az én legkedvencebb kedvenc focistámnak!<3<3<3
Remélem megünnepli rendesen!:D Sergio Ramos(25)! :D
2011. március 30., szerda
2011. március 26., szombat
Kedvencek 5.
A legjobb ruhákat,cipöket és kiegészítöket mind Elie Saab csinálja...Nekem legalábbis a kedvenc designerem!
Szerintem csekkoljátok!
Ami eddig engem a legjobban megfogott töle az a Beyoncé ruhája a Grammyn(azt hiszem,hogy Gramyn:D),de az összes ruhája elképesztöen jó...
2011. március 25., péntek
11.rész
-Te honnan tudod,hogy nem ülök?Na mindegy!Ne húzd az agyam Ramos,hanem mondjad!-pirítottam rá
-Na szóval,amint tudod Mirian és René elmentek reggel Sevillába,én nem tudtam,mert holnap meccsem van!De ök kimentek a Sevilla-Getafe meccsre!
-De jóóó nekik!-szóltam közbe-én meg nem is látom!
-Figyelj rám és ne szólj közbe!Szóval René kb 20 perce hívott,hogy Antonio összesett a pályán,most pedig kórházba viszik!Muszáj ott lennem,muszáj!-hadarta gyorsan és a hangja tele volt aggodalommal és félelemmel
-Ùristen!!!-kaptam a számhoz hirtelen,Carlos csak nézett rám értetlenül,hogy mégis mi baj!-Akkor indulj már!-sürgettem
-De azért hívtalak,hogy gyere velem!A te barátod is...
-Mivaaaan???Sergio,te most miröl beszélsz?-értetlenkedtem-Ennyire rossz a helyzet?-kérdeztem már sírva
-Nem tudok semmit!De ha esetleg,történne valami,akkor megbánnád,hogy most nem jöttél!
-Persze,hogy megyek,de hallgass már el!Haza megyek pár cuccért,fél óra és indulhatunk!Gyere oda értem!-csaptam le a telefont.
Carlos rémülten állt velem szemben,nem értette,hogy mi történik,miért sírok és toporzékolok!
Szegény Fedét is nagyon megijesztettem...
-Carlos,Carlos!!!Haza kell vinned!El kell mennem Sevillába!Egy barátom...-mély levegöt vettem mielött folytattam volna- ma rosszul lett meccs közben és most kórházban van és nincs jól!
-Gyere menjünk!-fogta meg a kezem-Fede,gyere megyünk!-tudta,hogy most nincs itt helye a féltékenykedésnek...
5perc alatt otthon voltunk!
Elköszöntem Carloséktól aztán felszaladtam a szobámba!Gyorsan bepakoltam pár cuccot,aztán leszaladtam a nappaliba és gyorsan elmondtam anyáéknak,hogy mi történt...mindenki kiakadt!
Egy ilyen hír mindig sokkoló,még akkor is az ha egy ismeretlennel történik,de most...
Egy fiatal,tehetséges,élsportoló a meccs közepén összeesik!Ez hihetetlen!
Ott toporzékoltam a kapu elött vagy tíz percig,nem bírtam leülni,nem bírtam semmit sem csinálni,legszívesebben csak ordítottam volna!
Végre megjött Sergio,bedobtam a cuccom a csomagtartóba és gyorsan bepattantam mellé!
Nem nagyon láttam ilyen lestrapáltnak addig.
Csak attól,hogy ránéztem sírnom kellett,amikor összeért a tekintetünk láttam,hogy neki sem sok hiányzik a síráshoz,de sokkal erösebb volt,mint én...Elindultunk...
-Sergio!Ez most mi?Nem bírom felfogni!Mi az,hogy összeesik a pályán?Miért kell nekünk sportorvoshoz járni állandóan?Mi a francért?Miért van ez?-ordibáltam vele,de persze nem rá haragudtam,hanem a tehetetlen dühvel nem tudtam mit kezdeni,azzal ami tobolt bennem!
-Ezt én sem tudom...-mondta szinte suttogva
-Nem hívott azóta René?Nem tudja,hogy mégis mi van?Mennyire komoly?Antonio erös,nem lesz semmi komoly!-nyugtattam magam
-Igen,erös,nagyon erös,nem lesz gond-mondta ö is-De René nem hívott azóta!
-Egyébként az edzöd elengedett?-tereltem gyorsan a témát
-Igen,nagyon megértö volt...
Az út végtelennek tünt,végig nosztalgiáztuk,egyszer dühöngtünk,hogy ilyen nem történhet,egyszer röhögtünk a sztorikon...
Amikor megérkeztünk nem tudtunk bemenni Antoniohoz,mivel már elmúlt éjfél is,aztán kiderült,hogy az intenzíven van...
Sok csapattársuk ott volt,Antonio barátnöje(Vicky) és családja,René és Miri is.
Miri kisírt szemekkel jött oda hozzám és ölelt meg,innen tudtam,hogy nagyon komoly a helyzet...
de amikor megláttam,hogy Sergio sír(!) és ráborul Jesusra akkor már én is elkezdtem,próbáltam nem feltünö lenni!
René is odajött hozzám,én pedig kérleltem,hogy mondja már el,hogy mégis mi a fene van...
-Elájult a meccsen,elvesztette az eszméletét,de aztán magához tért és a saját lábán lement a pályáról,bement az öltözöbe az orvosokkal,ott megint rosszul lett és újra kellett éleszteni!
-Micsoda?-fakadtam sírva,amikor meghallottam,hogy újra kellett éleszteni.René nagyon eröteljesen rámnézett,hogy szedjem össze magam,mert a bömbölésem senkin nem segít!
-Oké,értem,összeszedem magam!-mondtam neki és letöröltem a könnyeimet
-Igen,erre gondoltam-szorított magához,ö mindig tudja,hogy milyen helyzetben,hogyan kell viselkedni-De a legrosszabbat még nem tudod!-mondta szomorúan,de még most sem engedett el-lélegeztetö gépen van!-mondta szomorúan és jól tette,hogy nem engedett el,mert majdnem elájultam a hír hallatán.
-Miriii,gyere ki velem a mosdóba!Gyorsan!!!ragadtam meg a karját-hányingerem lett,rosszul voltam,bömböltem
A mosdóban összeszedtem magam vagyis megpróbáltam nem jobban kiakadni,mély levegöt vettem,megmosakodtam,beszéltünk egy picit Mirivel aztán visszamentünk a többiekhez!
Másnap délutánig a kórházban voltunk,alig bírtuk összekaparni egymást,föleg Vickyt,de hazavittük,hogy aludjon egy kicsit,egyen valamit és egy picit nyugodjon meg!Sergioék hazamentek én pedig a nagyszüleimhez...Másnap a kórházban voltunk,estére viszont hazamentünk,most ott aludtam Sergioéknál,egyikünk sem tudott elaludni,nagyon kivoltunk...Le sem feküdtünk aludni,már nagyon korán bementünk Antoniohoz,az orvosok semmi bíztató dolgot nem mondtak,söt csak rossz híreket kaptunk...
Aztán amitöl a legjobban féltem,féltünk,bekövetkezett Antonio elment!22 évesen elment,itt hagyott minket...Képtelen vagyok felfogni!
Nem hittük el,ez lehetetlen ez nem történhet meg!Nem!Nem!Lehetetlen!Ilyen nincs!
Amikor körbe néztem és láttam a sok síró embert,Sergiot ahogy engem keres könnyes szemmel,aztán amikor meglátott odajött megölelt és együtt sírtunk tovább.
-Antonio 22 éves ,2 hónap múlva születik meg a kisfia...-zokogtam,arcomat Sergio mellkasába temetve-Èn ezt nem bírom ki!-kapkodtam a levegöt-Ennyi egy élet?-hitetlenkedtem,de már nagyon nehezen tudtam kimondani a szavakat
-Nyugodjunk meg egy kicsit-sóhajtott mélyeket ö is-Nem tehetünk semmit...
Amikor ránéztem Vickyre,kipukkant a buborék,amiben addig éltem én tudatlan...összetört a kis világom!Nem tudtam,hogy tehetek-e érte valamit?Vagy egyáltalán kérdezzek-e valamit!
Csak odamentem hozzá és szorosan megöleltem,ö pedig rámnézett és annyit mondott,hogy:
-Nincs többé!Nincs!Sabina,nincs többé Antonio....-erre nem tudtam mit mondani ´csak öleltem tovább szorosan...
Miután elengedtük egymást,Ramosékkal biztosítottuk a támogatásunkról,részvétet nyílvánítottunk és eljöttünk!
Sergio és Miri erösködtek,hogy menjek velük,de én egyedül akartam lenni,egyedül úgy sírok ahogy akarok,annyit amennyi jól esik...
Annyi dolog járt a fejemben,annyi emlék kavargott bennem,sírtam,gondolkodtam és bömböltem!Ès két kérdés visszhangzott a fejemben:Antonio,hogy tehetted ezt?Hogy hagyhattál itt mindent?
Aztán emiatt sírtam,hogy hogy lehetek ennyire önzö?Teljesen összetörtem...Csak sírtam,sírtam és sírtam!
A temetésig ott maradtunk Sevillában,Mirivel felhívtuk Pocot,aki nagyon megértö volt és elengedett minket,mondjuk akkor az sem érdekelt volna ha nem enged...
A temetés életem legmegrázóbb élménye volt...még így is,hogy,alig emlékszem rá,mert egész végig a földet pásztáztam és úgy éreztem magam,mintha nem is ott lennék...Mintha az egészet kivülröl figyelném!
A történtek után még közelebb kerültünk egymáshoz Mirivel és Sergioval is!
Vissza utaztunk Madridba,és vissza kellett rázódnunk a normális kerékvágásba...
Remélem senkit nem bántok meg ezzel a résszel,de nekem szükségem volt rá,hogy írjak róla...hogy emlékezzek!:(:)
†Antonio Puerta
-Na szóval,amint tudod Mirian és René elmentek reggel Sevillába,én nem tudtam,mert holnap meccsem van!De ök kimentek a Sevilla-Getafe meccsre!
-De jóóó nekik!-szóltam közbe-én meg nem is látom!
-Figyelj rám és ne szólj közbe!Szóval René kb 20 perce hívott,hogy Antonio összesett a pályán,most pedig kórházba viszik!Muszáj ott lennem,muszáj!-hadarta gyorsan és a hangja tele volt aggodalommal és félelemmel
-Ùristen!!!-kaptam a számhoz hirtelen,Carlos csak nézett rám értetlenül,hogy mégis mi baj!-Akkor indulj már!-sürgettem
-De azért hívtalak,hogy gyere velem!A te barátod is...
-Mivaaaan???Sergio,te most miröl beszélsz?-értetlenkedtem-Ennyire rossz a helyzet?-kérdeztem már sírva
-Nem tudok semmit!De ha esetleg,történne valami,akkor megbánnád,hogy most nem jöttél!
-Persze,hogy megyek,de hallgass már el!Haza megyek pár cuccért,fél óra és indulhatunk!Gyere oda értem!-csaptam le a telefont.
Carlos rémülten állt velem szemben,nem értette,hogy mi történik,miért sírok és toporzékolok!
Szegény Fedét is nagyon megijesztettem...
-Carlos,Carlos!!!Haza kell vinned!El kell mennem Sevillába!Egy barátom...-mély levegöt vettem mielött folytattam volna- ma rosszul lett meccs közben és most kórházban van és nincs jól!
-Gyere menjünk!-fogta meg a kezem-Fede,gyere megyünk!-tudta,hogy most nincs itt helye a féltékenykedésnek...
5perc alatt otthon voltunk!
Elköszöntem Carloséktól aztán felszaladtam a szobámba!Gyorsan bepakoltam pár cuccot,aztán leszaladtam a nappaliba és gyorsan elmondtam anyáéknak,hogy mi történt...mindenki kiakadt!
Egy ilyen hír mindig sokkoló,még akkor is az ha egy ismeretlennel történik,de most...
Egy fiatal,tehetséges,élsportoló a meccs közepén összeesik!Ez hihetetlen!
Ott toporzékoltam a kapu elött vagy tíz percig,nem bírtam leülni,nem bírtam semmit sem csinálni,legszívesebben csak ordítottam volna!
Végre megjött Sergio,bedobtam a cuccom a csomagtartóba és gyorsan bepattantam mellé!
Nem nagyon láttam ilyen lestrapáltnak addig.
Csak attól,hogy ránéztem sírnom kellett,amikor összeért a tekintetünk láttam,hogy neki sem sok hiányzik a síráshoz,de sokkal erösebb volt,mint én...Elindultunk...
-Sergio!Ez most mi?Nem bírom felfogni!Mi az,hogy összeesik a pályán?Miért kell nekünk sportorvoshoz járni állandóan?Mi a francért?Miért van ez?-ordibáltam vele,de persze nem rá haragudtam,hanem a tehetetlen dühvel nem tudtam mit kezdeni,azzal ami tobolt bennem!
-Ezt én sem tudom...-mondta szinte suttogva
-Nem hívott azóta René?Nem tudja,hogy mégis mi van?Mennyire komoly?Antonio erös,nem lesz semmi komoly!-nyugtattam magam
-Igen,erös,nagyon erös,nem lesz gond-mondta ö is-De René nem hívott azóta!
-Egyébként az edzöd elengedett?-tereltem gyorsan a témát
-Igen,nagyon megértö volt...
Az út végtelennek tünt,végig nosztalgiáztuk,egyszer dühöngtünk,hogy ilyen nem történhet,egyszer röhögtünk a sztorikon...
Amikor megérkeztünk nem tudtunk bemenni Antoniohoz,mivel már elmúlt éjfél is,aztán kiderült,hogy az intenzíven van...
Sok csapattársuk ott volt,Antonio barátnöje(Vicky) és családja,René és Miri is.
Miri kisírt szemekkel jött oda hozzám és ölelt meg,innen tudtam,hogy nagyon komoly a helyzet...
de amikor megláttam,hogy Sergio sír(!) és ráborul Jesusra akkor már én is elkezdtem,próbáltam nem feltünö lenni!
René is odajött hozzám,én pedig kérleltem,hogy mondja már el,hogy mégis mi a fene van...
-Elájult a meccsen,elvesztette az eszméletét,de aztán magához tért és a saját lábán lement a pályáról,bement az öltözöbe az orvosokkal,ott megint rosszul lett és újra kellett éleszteni!
-Micsoda?-fakadtam sírva,amikor meghallottam,hogy újra kellett éleszteni.René nagyon eröteljesen rámnézett,hogy szedjem össze magam,mert a bömbölésem senkin nem segít!
-Oké,értem,összeszedem magam!-mondtam neki és letöröltem a könnyeimet
-Igen,erre gondoltam-szorított magához,ö mindig tudja,hogy milyen helyzetben,hogyan kell viselkedni-De a legrosszabbat még nem tudod!-mondta szomorúan,de még most sem engedett el-lélegeztetö gépen van!-mondta szomorúan és jól tette,hogy nem engedett el,mert majdnem elájultam a hír hallatán.
-Miriii,gyere ki velem a mosdóba!Gyorsan!!!ragadtam meg a karját-hányingerem lett,rosszul voltam,bömböltem
A mosdóban összeszedtem magam vagyis megpróbáltam nem jobban kiakadni,mély levegöt vettem,megmosakodtam,beszéltünk egy picit Mirivel aztán visszamentünk a többiekhez!
Másnap délutánig a kórházban voltunk,alig bírtuk összekaparni egymást,föleg Vickyt,de hazavittük,hogy aludjon egy kicsit,egyen valamit és egy picit nyugodjon meg!Sergioék hazamentek én pedig a nagyszüleimhez...Másnap a kórházban voltunk,estére viszont hazamentünk,most ott aludtam Sergioéknál,egyikünk sem tudott elaludni,nagyon kivoltunk...Le sem feküdtünk aludni,már nagyon korán bementünk Antoniohoz,az orvosok semmi bíztató dolgot nem mondtak,söt csak rossz híreket kaptunk...
Aztán amitöl a legjobban féltem,féltünk,bekövetkezett Antonio elment!22 évesen elment,itt hagyott minket...Képtelen vagyok felfogni!
Nem hittük el,ez lehetetlen ez nem történhet meg!Nem!Nem!Lehetetlen!Ilyen nincs!
Amikor körbe néztem és láttam a sok síró embert,Sergiot ahogy engem keres könnyes szemmel,aztán amikor meglátott odajött megölelt és együtt sírtunk tovább.
-Antonio 22 éves ,2 hónap múlva születik meg a kisfia...-zokogtam,arcomat Sergio mellkasába temetve-Èn ezt nem bírom ki!-kapkodtam a levegöt-Ennyi egy élet?-hitetlenkedtem,de már nagyon nehezen tudtam kimondani a szavakat
-Nyugodjunk meg egy kicsit-sóhajtott mélyeket ö is-Nem tehetünk semmit...
Amikor ránéztem Vickyre,kipukkant a buborék,amiben addig éltem én tudatlan...összetört a kis világom!Nem tudtam,hogy tehetek-e érte valamit?Vagy egyáltalán kérdezzek-e valamit!
Csak odamentem hozzá és szorosan megöleltem,ö pedig rámnézett és annyit mondott,hogy:
-Nincs többé!Nincs!Sabina,nincs többé Antonio....-erre nem tudtam mit mondani ´csak öleltem tovább szorosan...
Miután elengedtük egymást,Ramosékkal biztosítottuk a támogatásunkról,részvétet nyílvánítottunk és eljöttünk!
Sergio és Miri erösködtek,hogy menjek velük,de én egyedül akartam lenni,egyedül úgy sírok ahogy akarok,annyit amennyi jól esik...
Annyi dolog járt a fejemben,annyi emlék kavargott bennem,sírtam,gondolkodtam és bömböltem!Ès két kérdés visszhangzott a fejemben:Antonio,hogy tehetted ezt?Hogy hagyhattál itt mindent?
Aztán emiatt sírtam,hogy hogy lehetek ennyire önzö?Teljesen összetörtem...Csak sírtam,sírtam és sírtam!
A temetésig ott maradtunk Sevillában,Mirivel felhívtuk Pocot,aki nagyon megértö volt és elengedett minket,mondjuk akkor az sem érdekelt volna ha nem enged...
A temetés életem legmegrázóbb élménye volt...még így is,hogy,alig emlékszem rá,mert egész végig a földet pásztáztam és úgy éreztem magam,mintha nem is ott lennék...Mintha az egészet kivülröl figyelném!
A történtek után még közelebb kerültünk egymáshoz Mirivel és Sergioval is!
Vissza utaztunk Madridba,és vissza kellett rázódnunk a normális kerékvágásba...
Remélem senkit nem bántok meg ezzel a résszel,de nekem szükségem volt rá,hogy írjak róla...hogy emlékezzek!:(:)
†Antonio Puerta
2011. március 24., csütörtök
10.rész
Ahogy megláttam a doboz tartalmát,csak dörmögtem az orrom alatt annyira meglepödtem!
-Ez egy hülye,nemnormális,agyament,de egy hihehetelenül édes agyament!-mosolyogtam,mint aki az angyalát látja éppen
-Na mégis mi van benne?kérdezte anya türelmetlenül a hátam mögött ágaskodva
-Ööö,tudod az úgy volt,hogy Miriannal megyek vásárolni,de ö már megvette a ruháját...Sergio is akart venni magának valamit ezért vele mentem!Az egyik boltban felpróbáltam ezt a ruhát,de túl drága volt,na mindegy ne nézd meg az árát,mert elájulsz...Sergionak nagyon tetszett,most meg itt van-magyarázkodtama dobozra mutogatva
-De rendes az a fiú!-mondta anya mosolyogva, mindig is nagyon szerette!Sergio elég nyaller volt,na jó nem nyaller,hanem szinte mindenkivel hamar szótértett,ez pedig nagyon szimpatikussá tette
-Jól van nem kell olvadozni!
-Èn,dehogyis-vihogott,mint egy kis tini
-Jól van anya,én megyek és felhívom!Nem fogadhatom el!Vaaagy szerinted?
-Szerintem igen!-jelentette ki határozottan-ha megvette neked és elküldte és ennyit fáradozott,ennyivel tartozol neki
-Mi van?na mindegy!Tényleg felhívom!
Gyorsan feltrappoltam a szobába, a dobozzal a kezemben!Hívtam Sergiot,de nem vette fel,engem nem fogsz kikerülni teeee és már tárcsáztam is Mirit!
-Szia Gita?Mizu?
-Szia Miri!A tesód ott van?-tértem gyorsan a lényegre
-Aha,itt!Adjam?-hallottam a hangjáról,hogy valami roppant vicces dolog következik...
-Szia Sabina!!!De rég láttalak!-hallottam meg René hangját a vonal másik végén
-Jaj,mennyire viccesek ezek a Ramosék!René,légyszi add oda Sergionak,beszélnem kell vele,de nem veszi fel!Ja,amúgy szia!
-Nincs itt,randija van!-mondta közömbösen,bennem pedig megállt az ütö
-Ööö,oké!-erre most mit mondjak?Gondoltam,hogy lesz valakije,de,hogy ilyen hamar?Olyan önzö vagyok tényleg azt hittem,hogy rám fog várni?Miért is tenné?Èn mondtam,hogy ne tegye...
-Csak szivattalak,nincs is randija!De még a telefonon keresztül is éreztem,hogy megszeppentél!Valamiröl esetleg nem tudok?-idegesített tovább
-Renéééé add ide!Te lökött vagy!-hallottam ahogy küzdenek a telefonért
-Sziasztok,én ezt nem hallgatom tovább-mondtam még röhögve,de szerintem nem hallották és letettem
Azon gondolkodtam,hogy ha még ezen is fennakadok,hogy randija van,mi lesz ha lesz egy barátnöje,megfogok örülni...
Miri még hívott,de azért sem vettem fel,én meg hívtam Sergiot,de ö sem!Ezért írtam neki egy sms-t.
"Sergio!Annyira köszönöm!De tényleg!Nem kellett volna!De ez az álomruhám!Nagyon szépen köszönöm!pusziii" -kb. két perc múlva jött a válasz
"Attól féltem,hogy nem fogadod el!De örülök,hogy örülsz!Nagyon-nagyon szívesen!puszi"
Már nem válaszoltam neki,nem akartam hajnalig smsezni,hamar elnyomott az álom,elég késö volt amikor felébredtem,majdnem elkéstem a fodrásztól...
A hajam hullámos volt a sminkem pedig passzolt a ruhához,nem volt túl erös,azt nem szeretem...
Haza mentem,gyorsan és óvatosan lezuhanyoztam,aztán felvettem a ruhát.Amikor hallottam,hogy Carl már a nappaliban van gyorsan felkaptam a táskámat és mentem is.
-Gitana,gyönyörü vagy!-mondta amikor meglátott
-Köszönöm-mondtam pirulva.Soha nem tudtam mit kezdeni a bókokkal-Te is nagyon jól nézel ki!-mosolyogtam rá
-Mehetünk?-kérdezte
-Igen,igen!-és már az ajtóban is voltam
A kocsiban Carlos rendkivül furán viselkedett,meg sem szólalt és frusztrált volt!Nem tudtam,hogy mi lehet a baja,de már nagyon ideges voltam!
Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a terem irányába,de mielött beértünk volna Carlos megállt velem szemben.Komoly volt az arca,de a szemei mégis csillogtak...Felnéztem rá és alig vártam,hogy kibökje a dolgot amitöl ilyen furcsa!
-Tudom,hogy nem túl régen vagyunk együtt,hogy elkell mondanom valamit-itt elhallgatott
-Carlos!Mondd már,hogy mit akarsz!-sürgettem,görcsbe rándult a gyomrom,ha valaki játszadozott az idegeimmel vagy ha azt mondta,hogy "beszélnünk kell!"Most Carlos is ezt csinálta!
-Szóval..- kezdett bele ismét,de újra elhallgatott
-Jól van Carlos!HA szakítani akarsz,akkor most mondd meg,és ne szórakozz velem!-dörrentem rá könnybe lábadt szemmel
-Miiii?Mi?Dehogyis!Èppen az ellenkezöje,vagy valami olyasmi!Nekem elég volt ennyi idö ahhoz,hogy kimondjam:Szeretlek!-mosolyodott el és adott egy puszit
-ÀÀÀ,ezért voltál ennyire feszült?Meg akarsz ölni?-kérdeztem megkönnyebbülve
-Hát,tudod az ember nem mondogatja ezt mindennap!
-Èn is szeretlek!Ès te már mondtad,csak nem emlékszel!!!-hecceltem
-Mikor?-nézett értetlenkedve
-Az utolsó este...De mindegy,nem fontos!Menjünk be!
Egy hatalmas terem volt tele emberekkel,gyönyörü díszítéssel és a zene is jó volt!Nagyon jól éreztem magam,de tanúja voltam,ahogy Pablo és Miri összebalhéznak...újra!
Miri sírva tört át a tömegen és kiszaladt az egyik teraszra,utána mentem...
-Maki!Mi a baj?Vagyis tudom,láttam!De mi az ok?
-Látod ezt a ruhát?-kérdezte és megforgatta a szemét
-Igen,mi a baj vele?Szerintem nagyon jó!
-Az lehet,de ennél sokkal,de sokkal jobbat vettem!Azt hittem Pablo leteper amikor meglát benne...de nem ö,ehelyett balhézott és addig nem indultunk el,amíg át nem öltöztem!Most pedig hozzám szólt Juan,tudod a két fejjel alacsonyabb Juan és ö megfenyegette-Az Ö-t mindig megnyomta,ettöl legszivesebben nevettem volna,de nem volt alkalmas a pillanat-Ja és miatta összevesztem otthon Sergioval is és ö meg Sergio is!Szóval ez egy nagyon jó este!-úgy kifakadt,hogy csak lestem
-Figyelj Miri!èn nem akarlak befolyásolni,de az a véleményem,hogy ennek semmi értelme nincs köztetek...-mondtam neki öszintén
-Tudom ezért szakítottam vele!-a hangjában mély szomorúságot éreztem-Sergio otthon szóról-szóra ezt mondta!Csak nem voltam téma a vásárlás közben?-kérdezte felhúzott szemöldökkel
-Dehogy voltál,Mrs Ènvagyokavilágközepe!:DSzakítottál vele?-vágtam be a "szomorú" fejet-Bocs,de nem tudom leplezni ezt mérhetetlen örömöt,amit most érzek!Rossz volt igy látni,csak örlödtél!Nem voltál önmagad!Lemondtál egy csomó dologról amit szeretsz...Jobb pasit érdemelsz,aki mellett az lehetsz aki vagy!
-Na jól van!Nem akarok most erröl beszélni!
-Persze,megértem!
Közben Sergio jött ki az ajtón,aggódó tekintettel...
-Mirita,hallottam,hogy megint hülye volt a seggfej barátod!-tört ki belöle az állat
-Sergio!-szóltam rá eröteljesen
-Jól van bocs!De csinos vagy!-kacsintott rám
-Te meg nem normális!
-Nem kell izgulnod,szakítottam vele!-modta Miri és megölelte a tesóját
-Jaj,de jó!Tök más voltál mellette!Már bocs,hogy így örülök,de basszus ma is átvetted a ruhádat!Nem hozzád való...neked jobb kell!
Huuuu,mintha magamat hallottam volna,ez tényleg durva,de ez csak annyit bizonyít,hogy mindenkinek egyértelmü volt a helyzet!
Miriböl kitört a nevetés...
-Ez aztán a hangulat változás-értetlenkedett Sergio
-Veletek mi van???-nézett Miri egyszer Sergiora,egyszer rám-Ennyire egy a véleményetek?
-Ezek szerint!Na de én bemegyek!Majd holnap hívalak Husi!
-Oké!-válaszoltak egyszerre
-Mirihez szóltam te ész!-vihogtam
-De,remélem,emlékszel,hogy én holnap megyek Sevillába!-emlékeztett Miri
-Ott is van telefon és a mobilod is müködik,ha jól rémlik!Na majd hívlak!Vigyázz magadra!-öleltem meg és adtam neki egy puszit
-Mi van köztetek?
-Még semmi...-hallottam,hogy elkezdik a témát,de nem vettem róla tudomást,szerintem jobb így nekem...
-Szia Drágám!-ölelt meg Carlos
-Szia!-néztem fel rá mosolyogva-Nem akarsz hazamenni?
-De nagyon!-csókolt meg szenvedélyesen
Elköszöntünk sorban mindenkitöl,aztán mentünk Carlosékhoz,ott aludtunk!
Szeretjük egymást...kimondtuk!
Egész másnap Carloséknál voltunk,úgy terveztük,hogy tartunk egy Star Wars maratont,egyszerüen imádom...
Csatlakozott hozzánk Carl unokaöccse Federico,6éves volt és a nyár utolsó két hetét Carléknél töltötte.Federico,édes,barna hajú,hatalmas barna szemü és extra hosszú szempillájú kisfiú!Egyszerüen tökéletes!
Szóval egésznap elvoltunk így hármasban a filmekkel!
Megbeszéltük,hogy aznap is ott alszok.Szóltam anyának,aki belement,mondván,használjuk ki a nyár utolsó napjait,mert évközben nagyon nehéz lesz találkoznunk!
Este felé,nagyon megéheztem és mekis kajára fájt a fogam...de nem akartam,hogy csak miattam menjünk!
-Fede!Nem vagy éhes?-kérdeztem sunyin,amikor Carl kiment a szobából
-De nagyon!-mondta aranyosan és közben simogatta a pociját
-Nem szeretnél enni egy hatalmas sajtburgert?Inni colát?Ès fagyit enni?-nem túl nehéz kísértésbe vinni egy gyereket,kimondod,hogy fagyi és már a kocsiban is van
-Mikor megyünk?-kérdezte türelmetlenül
-Na ez a beszéd!-simogattam meg a fejét
-Carlos!!!-kiáltottam,mert lent volt a konyhában-Fede éhes és sajtburgert akar!
-Aha jó!-kiabált vissza-Szóval szeretnél enni egy BigMacet!Ugye?-vigyorgott
-Hihihiiihii,igen!-vihogtam amikor Fedével leértünk a lépcsön
-Na menjünk-csókolt meg
-Mintha téged vonszolni kellene...-ráztam a fejem mosolyogva
Amikor odaértünk megrendeltük a kaját,leültünk egy asztalhoz aztán gyorsan betermeltem a kaját,mekis kaját egyszerüen nem lehet lassan enni...
Mielött haza mentünk,még megálltunk egy játszótérnél,nem nagyon akartam,mert már megy a Sevilla meccs,és nézni szeretném,de Fede felpörgött a sok cukortól ezért jobbnak láttuk,ha egy kicsit lefárasztjuk...
Sergio 2x hívott,amig a mekiben voltunk,de nem vettem fel,nem akartam ma veszekedni senkivel,ebböl meg úgyis csak az lenne...De amikor újra hívott felvettem,biztos voltam benne,hogy nagyon fontos ha ilyen sokszor keres!
-Szia,mondd gyorsan!-vettem fel
-Gita! -Istenem megint így hív,mit akarhat?futott végig az agyamon-,ez nagyon durva!Készülj fel!Tényleg rossz hír,ülj le...Kérlek...
-Ez egy hülye,nemnormális,agyament,de egy hihehetelenül édes agyament!-mosolyogtam,mint aki az angyalát látja éppen
-Na mégis mi van benne?kérdezte anya türelmetlenül a hátam mögött ágaskodva
-Ööö,tudod az úgy volt,hogy Miriannal megyek vásárolni,de ö már megvette a ruháját...Sergio is akart venni magának valamit ezért vele mentem!Az egyik boltban felpróbáltam ezt a ruhát,de túl drága volt,na mindegy ne nézd meg az árát,mert elájulsz...Sergionak nagyon tetszett,most meg itt van-magyarázkodtama dobozra mutogatva
-De rendes az a fiú!-mondta anya mosolyogva, mindig is nagyon szerette!Sergio elég nyaller volt,na jó nem nyaller,hanem szinte mindenkivel hamar szótértett,ez pedig nagyon szimpatikussá tette
-Jól van nem kell olvadozni!
-Èn,dehogyis-vihogott,mint egy kis tini
-Jól van anya,én megyek és felhívom!Nem fogadhatom el!Vaaagy szerinted?
-Szerintem igen!-jelentette ki határozottan-ha megvette neked és elküldte és ennyit fáradozott,ennyivel tartozol neki
-Mi van?na mindegy!Tényleg felhívom!
Gyorsan feltrappoltam a szobába, a dobozzal a kezemben!Hívtam Sergiot,de nem vette fel,engem nem fogsz kikerülni teeee és már tárcsáztam is Mirit!
-Szia Gita?Mizu?
-Szia Miri!A tesód ott van?-tértem gyorsan a lényegre
-Aha,itt!Adjam?-hallottam a hangjáról,hogy valami roppant vicces dolog következik...
-Szia Sabina!!!De rég láttalak!-hallottam meg René hangját a vonal másik végén
-Jaj,mennyire viccesek ezek a Ramosék!René,légyszi add oda Sergionak,beszélnem kell vele,de nem veszi fel!Ja,amúgy szia!
-Nincs itt,randija van!-mondta közömbösen,bennem pedig megállt az ütö
-Ööö,oké!-erre most mit mondjak?Gondoltam,hogy lesz valakije,de,hogy ilyen hamar?Olyan önzö vagyok tényleg azt hittem,hogy rám fog várni?Miért is tenné?Èn mondtam,hogy ne tegye...
-Csak szivattalak,nincs is randija!De még a telefonon keresztül is éreztem,hogy megszeppentél!Valamiröl esetleg nem tudok?-idegesített tovább
-Renéééé add ide!Te lökött vagy!-hallottam ahogy küzdenek a telefonért
-Sziasztok,én ezt nem hallgatom tovább-mondtam még röhögve,de szerintem nem hallották és letettem
Azon gondolkodtam,hogy ha még ezen is fennakadok,hogy randija van,mi lesz ha lesz egy barátnöje,megfogok örülni...
Miri még hívott,de azért sem vettem fel,én meg hívtam Sergiot,de ö sem!Ezért írtam neki egy sms-t.
"Sergio!Annyira köszönöm!De tényleg!Nem kellett volna!De ez az álomruhám!Nagyon szépen köszönöm!pusziii" -kb. két perc múlva jött a válasz
"Attól féltem,hogy nem fogadod el!De örülök,hogy örülsz!Nagyon-nagyon szívesen!puszi"
Már nem válaszoltam neki,nem akartam hajnalig smsezni,hamar elnyomott az álom,elég késö volt amikor felébredtem,majdnem elkéstem a fodrásztól...
A hajam hullámos volt a sminkem pedig passzolt a ruhához,nem volt túl erös,azt nem szeretem...
Haza mentem,gyorsan és óvatosan lezuhanyoztam,aztán felvettem a ruhát.Amikor hallottam,hogy Carl már a nappaliban van gyorsan felkaptam a táskámat és mentem is.
-Gitana,gyönyörü vagy!-mondta amikor meglátott
-Köszönöm-mondtam pirulva.Soha nem tudtam mit kezdeni a bókokkal-Te is nagyon jól nézel ki!-mosolyogtam rá
-Mehetünk?-kérdezte
-Igen,igen!-és már az ajtóban is voltam
A kocsiban Carlos rendkivül furán viselkedett,meg sem szólalt és frusztrált volt!Nem tudtam,hogy mi lehet a baja,de már nagyon ideges voltam!
Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a terem irányába,de mielött beértünk volna Carlos megállt velem szemben.Komoly volt az arca,de a szemei mégis csillogtak...Felnéztem rá és alig vártam,hogy kibökje a dolgot amitöl ilyen furcsa!
-Tudom,hogy nem túl régen vagyunk együtt,hogy elkell mondanom valamit-itt elhallgatott
-Carlos!Mondd már,hogy mit akarsz!-sürgettem,görcsbe rándult a gyomrom,ha valaki játszadozott az idegeimmel vagy ha azt mondta,hogy "beszélnünk kell!"Most Carlos is ezt csinálta!
-Szóval..- kezdett bele ismét,de újra elhallgatott
-Jól van Carlos!HA szakítani akarsz,akkor most mondd meg,és ne szórakozz velem!-dörrentem rá könnybe lábadt szemmel
-Miiii?Mi?Dehogyis!Èppen az ellenkezöje,vagy valami olyasmi!Nekem elég volt ennyi idö ahhoz,hogy kimondjam:Szeretlek!-mosolyodott el és adott egy puszit
-ÀÀÀ,ezért voltál ennyire feszült?Meg akarsz ölni?-kérdeztem megkönnyebbülve
-Hát,tudod az ember nem mondogatja ezt mindennap!
-Èn is szeretlek!Ès te már mondtad,csak nem emlékszel!!!-hecceltem
-Mikor?-nézett értetlenkedve
-Az utolsó este...De mindegy,nem fontos!Menjünk be!
Egy hatalmas terem volt tele emberekkel,gyönyörü díszítéssel és a zene is jó volt!Nagyon jól éreztem magam,de tanúja voltam,ahogy Pablo és Miri összebalhéznak...újra!
Miri sírva tört át a tömegen és kiszaladt az egyik teraszra,utána mentem...
-Maki!Mi a baj?Vagyis tudom,láttam!De mi az ok?
-Látod ezt a ruhát?-kérdezte és megforgatta a szemét
-Igen,mi a baj vele?Szerintem nagyon jó!
-Az lehet,de ennél sokkal,de sokkal jobbat vettem!Azt hittem Pablo leteper amikor meglát benne...de nem ö,ehelyett balhézott és addig nem indultunk el,amíg át nem öltöztem!Most pedig hozzám szólt Juan,tudod a két fejjel alacsonyabb Juan és ö megfenyegette-Az Ö-t mindig megnyomta,ettöl legszivesebben nevettem volna,de nem volt alkalmas a pillanat-Ja és miatta összevesztem otthon Sergioval is és ö meg Sergio is!Szóval ez egy nagyon jó este!-úgy kifakadt,hogy csak lestem
-Figyelj Miri!èn nem akarlak befolyásolni,de az a véleményem,hogy ennek semmi értelme nincs köztetek...-mondtam neki öszintén
-Tudom ezért szakítottam vele!-a hangjában mély szomorúságot éreztem-Sergio otthon szóról-szóra ezt mondta!Csak nem voltam téma a vásárlás közben?-kérdezte felhúzott szemöldökkel
-Dehogy voltál,Mrs Ènvagyokavilágközepe!:DSzakítottál vele?-vágtam be a "szomorú" fejet-Bocs,de nem tudom leplezni ezt mérhetetlen örömöt,amit most érzek!Rossz volt igy látni,csak örlödtél!Nem voltál önmagad!Lemondtál egy csomó dologról amit szeretsz...Jobb pasit érdemelsz,aki mellett az lehetsz aki vagy!
-Na jól van!Nem akarok most erröl beszélni!
-Persze,megértem!
Közben Sergio jött ki az ajtón,aggódó tekintettel...
-Mirita,hallottam,hogy megint hülye volt a seggfej barátod!-tört ki belöle az állat
-Sergio!-szóltam rá eröteljesen
-Jól van bocs!De csinos vagy!-kacsintott rám
-Te meg nem normális!
-Nem kell izgulnod,szakítottam vele!-modta Miri és megölelte a tesóját
-Jaj,de jó!Tök más voltál mellette!Már bocs,hogy így örülök,de basszus ma is átvetted a ruhádat!Nem hozzád való...neked jobb kell!
Huuuu,mintha magamat hallottam volna,ez tényleg durva,de ez csak annyit bizonyít,hogy mindenkinek egyértelmü volt a helyzet!
Miriböl kitört a nevetés...
-Ez aztán a hangulat változás-értetlenkedett Sergio
-Veletek mi van???-nézett Miri egyszer Sergiora,egyszer rám-Ennyire egy a véleményetek?
-Ezek szerint!Na de én bemegyek!Majd holnap hívalak Husi!
-Oké!-válaszoltak egyszerre
-Mirihez szóltam te ész!-vihogtam
-De,remélem,emlékszel,hogy én holnap megyek Sevillába!-emlékeztett Miri
-Ott is van telefon és a mobilod is müködik,ha jól rémlik!Na majd hívlak!Vigyázz magadra!-öleltem meg és adtam neki egy puszit
-Mi van köztetek?
-Még semmi...-hallottam,hogy elkezdik a témát,de nem vettem róla tudomást,szerintem jobb így nekem...
-Szia Drágám!-ölelt meg Carlos
-Szia!-néztem fel rá mosolyogva-Nem akarsz hazamenni?
-De nagyon!-csókolt meg szenvedélyesen
Elköszöntünk sorban mindenkitöl,aztán mentünk Carlosékhoz,ott aludtunk!
Szeretjük egymást...kimondtuk!
Egész másnap Carloséknál voltunk,úgy terveztük,hogy tartunk egy Star Wars maratont,egyszerüen imádom...
Csatlakozott hozzánk Carl unokaöccse Federico,6éves volt és a nyár utolsó két hetét Carléknél töltötte.Federico,édes,barna hajú,hatalmas barna szemü és extra hosszú szempillájú kisfiú!Egyszerüen tökéletes!
Szóval egésznap elvoltunk így hármasban a filmekkel!
Megbeszéltük,hogy aznap is ott alszok.Szóltam anyának,aki belement,mondván,használjuk ki a nyár utolsó napjait,mert évközben nagyon nehéz lesz találkoznunk!
Este felé,nagyon megéheztem és mekis kajára fájt a fogam...de nem akartam,hogy csak miattam menjünk!
-Fede!Nem vagy éhes?-kérdeztem sunyin,amikor Carl kiment a szobából
-De nagyon!-mondta aranyosan és közben simogatta a pociját
-Nem szeretnél enni egy hatalmas sajtburgert?Inni colát?Ès fagyit enni?-nem túl nehéz kísértésbe vinni egy gyereket,kimondod,hogy fagyi és már a kocsiban is van
-Mikor megyünk?-kérdezte türelmetlenül
-Na ez a beszéd!-simogattam meg a fejét
-Carlos!!!-kiáltottam,mert lent volt a konyhában-Fede éhes és sajtburgert akar!
-Aha jó!-kiabált vissza-Szóval szeretnél enni egy BigMacet!Ugye?-vigyorgott
-Hihihiiihii,igen!-vihogtam amikor Fedével leértünk a lépcsön
-Na menjünk-csókolt meg
-Mintha téged vonszolni kellene...-ráztam a fejem mosolyogva
Amikor odaértünk megrendeltük a kaját,leültünk egy asztalhoz aztán gyorsan betermeltem a kaját,mekis kaját egyszerüen nem lehet lassan enni...
Mielött haza mentünk,még megálltunk egy játszótérnél,nem nagyon akartam,mert már megy a Sevilla meccs,és nézni szeretném,de Fede felpörgött a sok cukortól ezért jobbnak láttuk,ha egy kicsit lefárasztjuk...
Sergio 2x hívott,amig a mekiben voltunk,de nem vettem fel,nem akartam ma veszekedni senkivel,ebböl meg úgyis csak az lenne...De amikor újra hívott felvettem,biztos voltam benne,hogy nagyon fontos ha ilyen sokszor keres!
-Szia,mondd gyorsan!-vettem fel
-Gita! -Istenem megint így hív,mit akarhat?futott végig az agyamon-,ez nagyon durva!Készülj fel!Tényleg rossz hír,ülj le...Kérlek...
2011. március 23., szerda
Bevezetés
Még éppen idejében hozom a bevezetést,de magamban is le kellett tisztáznom néhány dolgot,többé-kevésbé sikerült is!Egy icipicit sablonos lett...:D:D:D
Andalúzia napfényes,gyönyörü városában Sevillában nöttem fel.A családommal éldegéltük a hétköznapi szürke kis életünket,aztán beütött a krach amikor apa bejelentette,hogy új munkája van,azt sem tudtam mi lett a régivel,miért kell új és miért pont Madridban?Csak egy érvem volt Mardid mellett, a Real,de tényleg ennyi!5 óra vagy még több is kocsival...Nagyszerü!
A gimi elsö évében hagyjam ott a csapatomat,a barátaimat,barátnöimet,a focicsapatot...
A tesómmal még a tesírást is bevetettük,hátha meghatunk valakit és nem megyünk sehova,de nem volt túl nagy beleszólásunk a dologba,még azt is kitaláltam,hogy maradoka nagyszüleimmel,de apának és anyának semmi nem volt jó!
Féltem,hogy nem tudok beilleszkedni az új suliba és csapatba,hogy elveszítem a régi barátaimat...
De mindennek az ellenkezöje történt,gyorsan és simán sikerült beilleszkedni,sokat segítettek az új csapattársaim Monsi,Pilar és Manu!
A nyarakat és a hosszabb szüneteket pedig Sevillában töltöttem a "nagyszüleimnél",ez általában abból állt,hogy Mirianéknál voltam állandóan,ott aludtam,ott voltam egésznap...
Folyamatosan a tesóival az ö barátaikkal és a mi barátnöinkkel voltunk,hatalmas bulik voltak!
Minden megoldódott!
Miri a költözésünk utáni második nyáron,nagyon furán viselkedett olyan izgatott volt,hogy ne hagyhattam szó nélkül...
-Figyelj már Miri!Te miért vagy így besózva???-kérdeztem már én is izgatottan
-Jaj Gita!Jaj!Jaj!-nyöszörögte
-Mivan?MI?MI?Miii?-utánoztam
-Nem fogod elhinni!Ülj le!
-Vagy elmondod most vagy megzakkanok!Kezdek türelmetlen lenni!-förmedtem rá
-Szóval...Sergiot megkereste a Real!
-Milyen Real?Na neeee!A galaktikus Real?A kedvenc csapatom Real???Mi vaaaan?-visítottam fel
-Aha-bólogatott böszen
-Akkor...-kedztem volna bele-de Sergio beleszólt,vagyis inkább bentröl kiabált
-Mirian!Mondtam,hogy én akarom elmondani!
-Akkor,most Madridba költözöl?-szaladtam oda hozzá és a nyakába ugrottam
-Igen azt!-mosolygott-De nem csak én!-bökött a fejével Miri irányába,nekem kikerekedtek a szemeim
-Te is?-szaladtam vissza hozzá visítva-Ezt nem hiszem el!Ez annyira kib jó!!!!
-Megyek én is!-lépett oda René
-ÀÀÀÀ,ez isteni lesz!!!-nem bírtam elhinni
-A Real Madridban fogok játszani!-hüledezett Sergio-A Realban!-sóhajtott hatalmasat
Ramosék Madridba jöttek!
Miriannak nem kellett túl sokat segítenem a beilleszkedésben,megoldotta egyedül is!Sergionak jól ment a játék,René pedig nagyon jól egyengette az útját!
Egy suliba jártunk most is,de Sergio itt is magántanuló volt,de beválallta,hogy ha tud játszik a sulicsapatban is!
Aztán egyszer közös edzötáborban kötöttünk ki!
Andalúzia napfényes,gyönyörü városában Sevillában nöttem fel.A családommal éldegéltük a hétköznapi szürke kis életünket,aztán beütött a krach amikor apa bejelentette,hogy új munkája van,azt sem tudtam mi lett a régivel,miért kell új és miért pont Madridban?Csak egy érvem volt Mardid mellett, a Real,de tényleg ennyi!5 óra vagy még több is kocsival...Nagyszerü!
A gimi elsö évében hagyjam ott a csapatomat,a barátaimat,barátnöimet,a focicsapatot...
A tesómmal még a tesírást is bevetettük,hátha meghatunk valakit és nem megyünk sehova,de nem volt túl nagy beleszólásunk a dologba,még azt is kitaláltam,hogy maradoka nagyszüleimmel,de apának és anyának semmi nem volt jó!
Féltem,hogy nem tudok beilleszkedni az új suliba és csapatba,hogy elveszítem a régi barátaimat...
De mindennek az ellenkezöje történt,gyorsan és simán sikerült beilleszkedni,sokat segítettek az új csapattársaim Monsi,Pilar és Manu!
A nyarakat és a hosszabb szüneteket pedig Sevillában töltöttem a "nagyszüleimnél",ez általában abból állt,hogy Mirianéknál voltam állandóan,ott aludtam,ott voltam egésznap...
Folyamatosan a tesóival az ö barátaikkal és a mi barátnöinkkel voltunk,hatalmas bulik voltak!
Minden megoldódott!
Miri a költözésünk utáni második nyáron,nagyon furán viselkedett olyan izgatott volt,hogy ne hagyhattam szó nélkül...
-Figyelj már Miri!Te miért vagy így besózva???-kérdeztem már én is izgatottan
-Jaj Gita!Jaj!Jaj!-nyöszörögte
-Mivan?MI?MI?Miii?-utánoztam
-Nem fogod elhinni!Ülj le!
-Vagy elmondod most vagy megzakkanok!Kezdek türelmetlen lenni!-förmedtem rá
-Szóval...Sergiot megkereste a Real!
-Milyen Real?Na neeee!A galaktikus Real?A kedvenc csapatom Real???Mi vaaaan?-visítottam fel
-Aha-bólogatott böszen
-Akkor...-kedztem volna bele-de Sergio beleszólt,vagyis inkább bentröl kiabált
-Mirian!Mondtam,hogy én akarom elmondani!
-Akkor,most Madridba költözöl?-szaladtam oda hozzá és a nyakába ugrottam
-Igen azt!-mosolygott-De nem csak én!-bökött a fejével Miri irányába,nekem kikerekedtek a szemeim
-Te is?-szaladtam vissza hozzá visítva-Ezt nem hiszem el!Ez annyira kib jó!!!!
-Megyek én is!-lépett oda René
-ÀÀÀÀ,ez isteni lesz!!!-nem bírtam elhinni
-A Real Madridban fogok játszani!-hüledezett Sergio-A Realban!-sóhajtott hatalmasat
Ramosék Madridba jöttek!
Miriannak nem kellett túl sokat segítenem a beilleszkedésben,megoldotta egyedül is!Sergionak jól ment a játék,René pedig nagyon jól egyengette az útját!
Egy suliba jártunk most is,de Sergio itt is magántanuló volt,de beválallta,hogy ha tud játszik a sulicsapatban is!
Aztán egyszer közös edzötáborban kötöttünk ki!
2011. március 22., kedd
Kedvencek 4.
A négyes szám egyértelmüen Sergiohoz és az elödjéhez Fernando Hierrohoz köt,de ez túl egyértelmü lenne,ha most Sergiot hoznám a negyedik részben...
Helyette, itt vannak a kedvenc énekesnöim:Beyoncé,Shakira,Rihanna és Lady Gaga!Mind a négyen nagyon jók,és amit a színpadon csinálnak,az valami...Gaga mondjuk elég örült!:D De Shakira és a tánc...
Nem tudtam választani,annyi kedvencem van tölük!De azért hoztam párat!
Ìme:
Helyette, itt vannak a kedvenc énekesnöim:Beyoncé,Shakira,Rihanna és Lady Gaga!Mind a négyen nagyon jók,és amit a színpadon csinálnak,az valami...Gaga mondjuk elég örült!:D De Shakira és a tánc...
Nem tudtam választani,annyi kedvencem van tölük!De azért hoztam párat!
Ìme:
Beyoncé-Dangerously in Love
Shakira-Waka,waka
(ehhez szerintem nem kell füznöm semmit,még most is kiráz a hideg,annyira jó volt ez a VB:))
Rihanna-What's My Name
Lady Gaga - Born This Way
9.rész
Remélem,tetszik a történet(legalább egy picit),csak annyit tennék még hozzá,hogy: a sztori 2007 nyarán kezdödik!
Az esküvö amiröl az elsö részben irok az pedig 2011-benvan vagyis a jelenben!Szóval a jelenben kezdödik,de visszamegyek a múltba...Na remélem értitek!:D:D:D( De Sergio 2007ben már madridista volt,szóval nem lehetne egy sulicsapatban,de mivel ez egy kitalált,álomvilág,itt bármi megtörténhet...):D
Carlos csak úgy elment mellettem,én fordultam meg és megrántottam a karját.
-Tudod,hogy ez semmire sem jó!Jobb lenne ha nem csinálnád ezt,mint egy kispicsa...-mondtam neki idegesen-kicsit meglepödött,de ez legalább hatásos volt...
-Tényleg nem jó semmire,de...hol voltál egész este?-szegezte nekem a kérdést
-Ne haragudj Carlitos!-rebegtettem a pilláimat-Sergioval beszéltünk,beszélnünk kellett!Nem tudtam szólni,mert délután sziesztáztál és nem akartalak felkelteni,amikor visszajöttem akkor meg már aludtál,öntudatlanul!:D-ezt még hozzá kellett tennem,hátha ezért is kapok!-Tényleg sajnálom!-mondtam neki öszintén!
-Szóval,te egész este azzal az IQ harcossal voltál?Ha jól számolom akkor több,mint 6 órát,igen mert én tudok számolni...-mondta fölényes beképzeltséggel és nem kevés gúnnyal a hangjában
-Na Carlos azért ezt nem kellett volna!-tökre ledöbbentett,hogy lehet ekkora paraszt?-ès nem féltékenykedj nem szeretem ha kalitkába zárnak,ö a barátom és az is marad,ha nem tetszik akkor ennyi volt-akadtam ki teljesen!-Nem kell többet beleképzelni,mint ami benne van!-folytattam!-Hazudok neki...megcsaltam...kiosztom...és még én vagyok felháborodva!Ez szép!
-Akkor is furcsa,hogy ennyi idöt töltessz vele,és nem vagyok süket hallom,hogy miket mond neked!Ès kimondom,mert ki kell mondanom,te vagy nekem a legfontosabb és félek,hogy elveszítelek.Tudom,hogy ez túl gyors,de nem tehetek ellene,tényleg így érzem!-mondta komolyan és figyelte a reakciómat
-Carl,öszintén szólva tényleg gyors...-egy kis hatás szünet a dráma kedvéért-De én is így vagyok veled!-folytattam-Te vagy a legfontosabb!-mosolyodtam el
Carlos megcsókolt,közben pedig már elkezdtek szállingózni az emberek lefelé,az edzök is!
Sosem voltam az a nyilvános helyen nyalifalizós típus,ezért könnyen zavarba jöttem,Carl persze élvezte a dolgot!
-Jó reggelt fiatalok!Látom ott fejezzük be ahol elkezdtük!Remélem így is folytatjuk!-mosolygott Poco
-Nagyon úgy tünik Poco!-mondta Carlos-De menjünk is reggelizni!
-Ha már itt tartunk,készen van a reggeli?-kérdezte az edzö
-Basszus,ezt én teljesen elfelejtettem-sikkantott fel Carl és rámnézett aggódó tekintettel
-Nyugi megcsináltunk mindent!-kacsinottam rá
-Oké,akkor megyek is-és az edzö el is tünt,nem azt mondom,hogy éhenkórász volt,de valami hasonló:D
-Ki az akivel megcsináltad?-nagyszerü alig hagytuk abba a veszekedést,máris kezdödik elöröl
-Mirian és Sergio-megkellett mondanom,hogy Sergio is ott volt,mert ha nem mondom tuti egyböl kiderül...-de el se kezd mégegyszer!!!Jaa és a barátaimat ne,merd mégegyszer lehülyézni...Èn sem mondok semmit a barátaidra!-okítottam felemelt hangon-ès menjünk enni,mert utána indulás haza!!!
-Egymás barátai tabu téma!Megfelel?
-Igen így jó lesz!
Megreggeliztünk,még sétáltunk a városban,nagyon nem tetszett ahogy Sergio és Carl méregetik egymást,de ez van...A séta vége az állomás volt,végre haza megyünk!Vége ennek a nagyon durva két hétnek!
Otthon a dolgok olajozottan mentek!Folytatódott az edzés,a csapatunk tök jó volt.Carlossal szinte mindennap találkoztunk,egymásnál aludtunk kimentünk egymás edzömeccseire,elvoltunk!Imádtam ahogy rámnéz,az az érzés,hogy fontos vagyok valakinek,hogy ennyire fontos!Boldog voltam...
Még Sergioval is tudtunk találkozni néha,föleg mikor átmentem Mirihez!
-Szia Gitana!De rég láttalak!-mondta Sergio,amikor félmeztelenül kinyitotta az ajtót
-Szia Sergio!Légyszi nem tudnál felöltözni?-fülig pirultam,annyira zavarba hozott,hogy csak nézelödtem körbe-körbe,csakhogy rá ne kelljen-és amúgyis 3napja találkoztunk!
-Igen,de hiányoztál!-mosolygott
-Na jó egy picit te is nekem!kacsintottam rá-Mirian?A szobájában??-tereltem gyorsan a témát
-A medencében úszkál!Nem is mondta,hogy jössz!
-Pedig megbeszéltük,hogy ma megyünk ruhát venni az évnyitó bálra!
-ÙÙÙ,tényleg a bál!Nincs semmi amit felvehetnék!
-Sergio,ne viccelj már,akkor a gardróbod mint a szobám!Hogy lehetsz ennyire hiú?Néha olyan vagy mintha egy barátnömmel beszélnék!-vihogtam
-Csak mindig a legjobb formámat akarom hozni,hogy valaki felfigyeljen rám!-húzgálta a szemöldökét
-Sergio,légysziiiii!
-Jól van abbahagyom!De csak mondom,hogy Miri már megvette a ruháját tegnap!Legalábbis René azt mondta nekem,hogy tegnap 2órát ült az egyik üzletben ahol Miri megvette a szerinte "álomruháját"!-mutogatott hevesen
-NA jól van kimegyek hozzá!-mondtam és kiszaladtam a medencéhez,ahol Miri nyugodtan evickélt,meglátott és a szájához kapott-Mirian Ramos!Te elmentél nélkülem vásárolni?Köszi szépen!-mondtam neki megjátszva a haragomat
-Neeeee,teljesen elfelejtettem!Tudod shoppingkóma...Ne haragudj! De René azt mondta,hogy megkapom ajándékba,és ha látnád,hogy mennyire szép!
-Tudod,hogy nem tudok rád haragudni meg nincs is miért!Megmutatod?És eljössz velem?Vagy menjek egyededül?-bigyesztettem le az alsó ajkamat
Mirian nagyon furcsán nézett a hátam mögé,oda néztem és Sergio akart valamit elmutogatni jelbeszéddel Mirinek,de ezt bebukta,mert Miri nem értett semmit belöle.
-Mi van?Nem értem!-nézett rá Miri értetlenül
-Jaj olyan béna vagy,Mirian,basszus...!Szóval Gita-kezdte mézes-mázos hangon-A hugomnak megvan a ruhája,neked nincs,nekem nincs,menjünk együtt!NA jó ötlet?-vigyorgott öntelten
-Persze,nagyszerü,ha veled megyek soha de soha nem végzünk!
-Naaaa,dehogynem...-kérlelt tovább
-Oké,menjünk!-egyeztem bele,nem kellett túl sokáig gyözködnie elég csak rámnéznie a barna szemeivel és kész vagyok...-De remélem nem bánom meg!
-Azt garantálom!Elkészülök és mehetünk!
-Akkor csak órák kérdése!-füztem hozzá,de Sergio olyan gyorsan felszaladt,hogy ne hallott belöle semmit!
-Remélem nem csinálsz hülyeséget!-mondta Miri a medence szélén ülve
-Dehogyis!Miért hülyeségnek tünik?Amúgyis a te hibád!
-Nem tünik annak,ha nem érzel többet a tesóm iránt,akkor nem az,de látom,hogy nézel rá!
-Ezt most tényleg rosszul látod,semmi nincs,de ö a legjobb barátom!Azt hiszem!-nem voltam túl határozott
-Na erröl beszélek maki!Ennyi!Azzal nem könnyíted meg a dolgot,hogy vele vásárolgatsz!
Miri megint vészmadárkodik,csak ez kell nekem...De Sergio meg is jött!Ezzel vége ennek a beszélgetésnek!
-Ohh bevallom meglepödtem!-mosolyogtam Sergiora
-Ha igazán fontos egy perc is elég!
-Persze azért késtél el anya szülinapjáról is!Èn ezt nem hallgatom tovább!-vihogott a barátnöm és felment a szobájába
Mi is elindultunk Sergioval és elvitt egy nagyon elegáns üzletbe,ö ilyen helyekre jár,ismeri ezeket!Szebbnél szebb ruhák voltak,életem egyik legnagyobb shopping élménye volt!:D
De én ezt nem engedhettem meg magamnak,így csak felpróbáltam egy két ruhát,gyönyörüek voltak...Egy türkisz,maxi ruhát vettem fel és nézegettem a tükörben,annyira szép volt!
-Gyönyörü vagy benne Sab!-mondta Sergio és csillogtak a szemei
-Köszönöm!-mondtam pirulva
-Szerintem ez nagyon jó!Ez az!-mondta izgatottan,mint egy kislány
-Dehogyis,nekem erre nincs pénzem,megyek is gyorsan leveszem!-indultam a fülke felé,de megtorpantam a következö mondaton
-Megkapod a szülinapodra!
-Nem,nem,nem!-tiltakoztam határozottan
-Ha nem akarod,akkor jól van!
-Kösz a felajánlást!De nem fogadhatom el!Nagyon aranyos vagy!-mosolyogtam rá
-Oké,én megtaláltam!Mehetünk!-karolt belém és elkezdett húzni a kijárta felé
-ÖÖÖÖ,oké menjünk!Csak elöször leveszema ruhát,ha nem baj!-vihogtam
-Hopsz!Oké,segítek!
-Na fogd be!Két perc és jövök!
Egésznap mászkáltunk,de csak egy olyan"ha nincs más jó ez is" ruhát találtam,nem voltam felhötlenül boldog,de legalább volt mit felvennem
Napközben Carlos kb.100x felhívott,elöször csak úgy,hogy mit csinálok,aztán amikor elmondtam neki,hogy mit és kivel...Folyamatosan hívogatott!Ez tök fárasztó,ezt utálom!
Sergioval még beültünk kajálni is,nagyon jól elvoltunk,szívtuk egymás vérét,sokat röhögtünk,rengeteget meséltünk a barátainkról,csapattársainkról,komoly dolgokról is tudtunk beszélni,szeretek vele lenni!
Sergio a nap végén hazavitt,megköszöntem neki mindent,elköszöntem aztán bementem a házba.
Ma szerda van,holnap csütörtök és pénteken a bál...Annyira vártam,hogy muszáj volt sorra vennem,hogy mit fogok addig csinálni,mert nekem ilyenkor csak vánszorognak a percek...
Holnap este mozi a csajokkal, ez legalább jó program,pénteken fodrász és sminkes!!!Jajj,alig várom!
Lefeküdtem aludni,nagy nehezen egy óra forgolódás után sikerült elaludnom!
Másnap 10 körül felkeltem és egésznap csak elvoltam otthon,Carlossal,sem találkoztam,mert neki valami hatalmas családi buli volt,amire nem akartam még elmenni,persze ezen is összevesztünk...
Végre este lett,végre egy kis lazítás a csajokkal!Szeretem az ilyen estéket,jól kibeszéljük a világ nagy dolgait!Gyorsan eltelt az este,végülis jó társaságban repül az idö...
Amikor hazaértem,anya várt a nappaliban egy bazinagy dobozzal!
-Anya,hát ez meg mi?-kérdeztem meglepödve
-Jaj,mindjárt megöl a kiváncsiság!Neked jött,ezért nem bontottam ki!Nyisd már ki mindjárt megörülök!-szokása volt mindjárt megörülni!:D
-Vajon mi lehet ez?-simítottam végig a dobozon csak,hogy húzzam anya agyát!
-Naaaaa-szinte kiabált velem én erre nevetésben törtem ki-Nyisd ki vagy a kutyával alszol!-röhögött ö is
-Kinyitom,ne nyivákolj már!
Nagyon jó a kapcsolatom anyával,szerencsére!
Nagy hévvel neki álltam a csomag kibontásának és ami benne volt...
Az esküvö amiröl az elsö részben irok az pedig 2011-benvan vagyis a jelenben!Szóval a jelenben kezdödik,de visszamegyek a múltba...Na remélem értitek!:D:D:D( De Sergio 2007ben már madridista volt,szóval nem lehetne egy sulicsapatban,de mivel ez egy kitalált,álomvilág,itt bármi megtörténhet...):D
Carlos csak úgy elment mellettem,én fordultam meg és megrántottam a karját.
-Tudod,hogy ez semmire sem jó!Jobb lenne ha nem csinálnád ezt,mint egy kispicsa...-mondtam neki idegesen-kicsit meglepödött,de ez legalább hatásos volt...
-Tényleg nem jó semmire,de...hol voltál egész este?-szegezte nekem a kérdést
-Ne haragudj Carlitos!-rebegtettem a pilláimat-Sergioval beszéltünk,beszélnünk kellett!Nem tudtam szólni,mert délután sziesztáztál és nem akartalak felkelteni,amikor visszajöttem akkor meg már aludtál,öntudatlanul!:D-ezt még hozzá kellett tennem,hátha ezért is kapok!-Tényleg sajnálom!-mondtam neki öszintén!
-Szóval,te egész este azzal az IQ harcossal voltál?Ha jól számolom akkor több,mint 6 órát,igen mert én tudok számolni...-mondta fölényes beképzeltséggel és nem kevés gúnnyal a hangjában
-Na Carlos azért ezt nem kellett volna!-tökre ledöbbentett,hogy lehet ekkora paraszt?-ès nem féltékenykedj nem szeretem ha kalitkába zárnak,ö a barátom és az is marad,ha nem tetszik akkor ennyi volt-akadtam ki teljesen!-Nem kell többet beleképzelni,mint ami benne van!-folytattam!-Hazudok neki...megcsaltam...kiosztom...és még én vagyok felháborodva!Ez szép!
-Akkor is furcsa,hogy ennyi idöt töltessz vele,és nem vagyok süket hallom,hogy miket mond neked!Ès kimondom,mert ki kell mondanom,te vagy nekem a legfontosabb és félek,hogy elveszítelek.Tudom,hogy ez túl gyors,de nem tehetek ellene,tényleg így érzem!-mondta komolyan és figyelte a reakciómat
-Carl,öszintén szólva tényleg gyors...-egy kis hatás szünet a dráma kedvéért-De én is így vagyok veled!-folytattam-Te vagy a legfontosabb!-mosolyodtam el
Carlos megcsókolt,közben pedig már elkezdtek szállingózni az emberek lefelé,az edzök is!
Sosem voltam az a nyilvános helyen nyalifalizós típus,ezért könnyen zavarba jöttem,Carl persze élvezte a dolgot!
-Jó reggelt fiatalok!Látom ott fejezzük be ahol elkezdtük!Remélem így is folytatjuk!-mosolygott Poco
-Nagyon úgy tünik Poco!-mondta Carlos-De menjünk is reggelizni!
-Ha már itt tartunk,készen van a reggeli?-kérdezte az edzö
-Basszus,ezt én teljesen elfelejtettem-sikkantott fel Carl és rámnézett aggódó tekintettel
-Nyugi megcsináltunk mindent!-kacsinottam rá
-Oké,akkor megyek is-és az edzö el is tünt,nem azt mondom,hogy éhenkórász volt,de valami hasonló:D
-Ki az akivel megcsináltad?-nagyszerü alig hagytuk abba a veszekedést,máris kezdödik elöröl
-Mirian és Sergio-megkellett mondanom,hogy Sergio is ott volt,mert ha nem mondom tuti egyböl kiderül...-de el se kezd mégegyszer!!!Jaa és a barátaimat ne,merd mégegyszer lehülyézni...Èn sem mondok semmit a barátaidra!-okítottam felemelt hangon-ès menjünk enni,mert utána indulás haza!!!
-Egymás barátai tabu téma!Megfelel?
-Igen így jó lesz!
Megreggeliztünk,még sétáltunk a városban,nagyon nem tetszett ahogy Sergio és Carl méregetik egymást,de ez van...A séta vége az állomás volt,végre haza megyünk!Vége ennek a nagyon durva két hétnek!
Otthon a dolgok olajozottan mentek!Folytatódott az edzés,a csapatunk tök jó volt.Carlossal szinte mindennap találkoztunk,egymásnál aludtunk kimentünk egymás edzömeccseire,elvoltunk!Imádtam ahogy rámnéz,az az érzés,hogy fontos vagyok valakinek,hogy ennyire fontos!Boldog voltam...
Még Sergioval is tudtunk találkozni néha,föleg mikor átmentem Mirihez!
-Szia Gitana!De rég láttalak!-mondta Sergio,amikor félmeztelenül kinyitotta az ajtót
-Szia Sergio!Légyszi nem tudnál felöltözni?-fülig pirultam,annyira zavarba hozott,hogy csak nézelödtem körbe-körbe,csakhogy rá ne kelljen-és amúgyis 3napja találkoztunk!
-Igen,de hiányoztál!-mosolygott
-Na jó egy picit te is nekem!kacsintottam rá-Mirian?A szobájában??-tereltem gyorsan a témát
-A medencében úszkál!Nem is mondta,hogy jössz!
-Pedig megbeszéltük,hogy ma megyünk ruhát venni az évnyitó bálra!
-ÙÙÙ,tényleg a bál!Nincs semmi amit felvehetnék!
-Sergio,ne viccelj már,akkor a gardróbod mint a szobám!Hogy lehetsz ennyire hiú?Néha olyan vagy mintha egy barátnömmel beszélnék!-vihogtam
-Csak mindig a legjobb formámat akarom hozni,hogy valaki felfigyeljen rám!-húzgálta a szemöldökét
-Sergio,légysziiiii!
-Jól van abbahagyom!De csak mondom,hogy Miri már megvette a ruháját tegnap!Legalábbis René azt mondta nekem,hogy tegnap 2órát ült az egyik üzletben ahol Miri megvette a szerinte "álomruháját"!-mutogatott hevesen
-NA jól van kimegyek hozzá!-mondtam és kiszaladtam a medencéhez,ahol Miri nyugodtan evickélt,meglátott és a szájához kapott-Mirian Ramos!Te elmentél nélkülem vásárolni?Köszi szépen!-mondtam neki megjátszva a haragomat
-Neeeee,teljesen elfelejtettem!Tudod shoppingkóma...Ne haragudj! De René azt mondta,hogy megkapom ajándékba,és ha látnád,hogy mennyire szép!
-Tudod,hogy nem tudok rád haragudni meg nincs is miért!Megmutatod?És eljössz velem?Vagy menjek egyededül?-bigyesztettem le az alsó ajkamat
Mirian nagyon furcsán nézett a hátam mögé,oda néztem és Sergio akart valamit elmutogatni jelbeszéddel Mirinek,de ezt bebukta,mert Miri nem értett semmit belöle.
-Mi van?Nem értem!-nézett rá Miri értetlenül
-Jaj olyan béna vagy,Mirian,basszus...!Szóval Gita-kezdte mézes-mázos hangon-A hugomnak megvan a ruhája,neked nincs,nekem nincs,menjünk együtt!NA jó ötlet?-vigyorgott öntelten
-Persze,nagyszerü,ha veled megyek soha de soha nem végzünk!
-Naaaa,dehogynem...-kérlelt tovább
-Oké,menjünk!-egyeztem bele,nem kellett túl sokáig gyözködnie elég csak rámnéznie a barna szemeivel és kész vagyok...-De remélem nem bánom meg!
-Azt garantálom!Elkészülök és mehetünk!
-Akkor csak órák kérdése!-füztem hozzá,de Sergio olyan gyorsan felszaladt,hogy ne hallott belöle semmit!
-Remélem nem csinálsz hülyeséget!-mondta Miri a medence szélén ülve
-Dehogyis!Miért hülyeségnek tünik?Amúgyis a te hibád!
-Nem tünik annak,ha nem érzel többet a tesóm iránt,akkor nem az,de látom,hogy nézel rá!
-Ezt most tényleg rosszul látod,semmi nincs,de ö a legjobb barátom!Azt hiszem!-nem voltam túl határozott
-Na erröl beszélek maki!Ennyi!Azzal nem könnyíted meg a dolgot,hogy vele vásárolgatsz!
Miri megint vészmadárkodik,csak ez kell nekem...De Sergio meg is jött!Ezzel vége ennek a beszélgetésnek!
-Ohh bevallom meglepödtem!-mosolyogtam Sergiora
-Ha igazán fontos egy perc is elég!
-Persze azért késtél el anya szülinapjáról is!Èn ezt nem hallgatom tovább!-vihogott a barátnöm és felment a szobájába
Mi is elindultunk Sergioval és elvitt egy nagyon elegáns üzletbe,ö ilyen helyekre jár,ismeri ezeket!Szebbnél szebb ruhák voltak,életem egyik legnagyobb shopping élménye volt!:D
De én ezt nem engedhettem meg magamnak,így csak felpróbáltam egy két ruhát,gyönyörüek voltak...Egy türkisz,maxi ruhát vettem fel és nézegettem a tükörben,annyira szép volt!
-Gyönyörü vagy benne Sab!-mondta Sergio és csillogtak a szemei
-Köszönöm!-mondtam pirulva
-Szerintem ez nagyon jó!Ez az!-mondta izgatottan,mint egy kislány
-Dehogyis,nekem erre nincs pénzem,megyek is gyorsan leveszem!-indultam a fülke felé,de megtorpantam a következö mondaton
-Megkapod a szülinapodra!
-Nem,nem,nem!-tiltakoztam határozottan
-Ha nem akarod,akkor jól van!
-Kösz a felajánlást!De nem fogadhatom el!Nagyon aranyos vagy!-mosolyogtam rá
-Oké,én megtaláltam!Mehetünk!-karolt belém és elkezdett húzni a kijárta felé
-ÖÖÖÖ,oké menjünk!Csak elöször leveszema ruhát,ha nem baj!-vihogtam
-Hopsz!Oké,segítek!
-Na fogd be!Két perc és jövök!
Egésznap mászkáltunk,de csak egy olyan"ha nincs más jó ez is" ruhát találtam,nem voltam felhötlenül boldog,de legalább volt mit felvennem
Napközben Carlos kb.100x felhívott,elöször csak úgy,hogy mit csinálok,aztán amikor elmondtam neki,hogy mit és kivel...Folyamatosan hívogatott!Ez tök fárasztó,ezt utálom!
Sergioval még beültünk kajálni is,nagyon jól elvoltunk,szívtuk egymás vérét,sokat röhögtünk,rengeteget meséltünk a barátainkról,csapattársainkról,komoly dolgokról is tudtunk beszélni,szeretek vele lenni!
Sergio a nap végén hazavitt,megköszöntem neki mindent,elköszöntem aztán bementem a házba.
Ma szerda van,holnap csütörtök és pénteken a bál...Annyira vártam,hogy muszáj volt sorra vennem,hogy mit fogok addig csinálni,mert nekem ilyenkor csak vánszorognak a percek...
Holnap este mozi a csajokkal, ez legalább jó program,pénteken fodrász és sminkes!!!Jajj,alig várom!
Lefeküdtem aludni,nagy nehezen egy óra forgolódás után sikerült elaludnom!
Másnap 10 körül felkeltem és egésznap csak elvoltam otthon,Carlossal,sem találkoztam,mert neki valami hatalmas családi buli volt,amire nem akartam még elmenni,persze ezen is összevesztünk...
Végre este lett,végre egy kis lazítás a csajokkal!Szeretem az ilyen estéket,jól kibeszéljük a világ nagy dolgait!Gyorsan eltelt az este,végülis jó társaságban repül az idö...
Amikor hazaértem,anya várt a nappaliban egy bazinagy dobozzal!
-Anya,hát ez meg mi?-kérdeztem meglepödve
-Jaj,mindjárt megöl a kiváncsiság!Neked jött,ezért nem bontottam ki!Nyisd már ki mindjárt megörülök!-szokása volt mindjárt megörülni!:D
-Vajon mi lehet ez?-simítottam végig a dobozon csak,hogy húzzam anya agyát!
-Naaaaa-szinte kiabált velem én erre nevetésben törtem ki-Nyisd ki vagy a kutyával alszol!-röhögött ö is
-Kinyitom,ne nyivákolj már!
Nagyon jó a kapcsolatom anyával,szerencsére!
Nagy hévvel neki álltam a csomag kibontásának és ami benne volt...
2011. március 21., hétfő
8.rész
Ez már megint mi a francot csinált?De ahogy feltettem magamnak a kérdést,már tudtam is a választ...Ez a hülye szakított Danivel...Csak egy napot várhatott volna,csak egyet és akkor nem lenne ennyire gáz az egész,egy egész estére eltüntünk,aztán szakít,nagyszerü!!!
-Dani!Dani!-kiabáltam utána,de nem válaszolt,berohant a mosdóba,én meg utána...-Dani, mi történt?
-Még te kérded?Jobb ha nem szólsz hozzám!És told ki a nagy segged innen!!!-ordított rám
-Nem tudom,hogy mi a bajod-persze tudtam-De velem nem fogsz így beszélni!!!Én naiv meg még jövök,hogy megvigasztaljalak!Én vagyok a hülye!-mondtam neki dühösen,de végülis igaza volt!
-Nehogymár,te legyél az áldozat!!!-kiáltott rám eröteljesen
-Te most miröl beszélsz?-a köd ami Blas beszólása után szállt az agyamra egyre sürübb lett...
-Te rib@nc!Szerinted mégis miröl beszélek???
-Mi van?-dülledt ki a szemem,szerintem majdnem ki is esett!-Mit mondtál?Én ribanc?Ezt nagyon elb@sztad,remélem tudod!!!-mondtam neki nagyon idegesen és közelítettem felé-tudod,hogy egyszer már megtéptem egy csajt aki ezt mondta rám!!!-tényleg úgy éreztem,hogy itt vége az egész röplabda pályafutásomnak,mert csak nem lehet verekedés a csapatban...De szerencséje volt,mert az ordítozásra bejött Monsi és J!!!
-Csajok!!!Mi van itt,basszus?-Monsi elém állt,J pedig Dani elé!!!
-Kérdezzétek meg a nagyszerü csapatkapitányunkat!!!-mondta Dani gúnyosan
-Dani,dugulj el,komolyan mondom,vagy nem állok jót magamért!!!-mondtam neki vérben forgó szemekkel
-Gitaaa,gyere menjünk,jobb ha hagyjuk,részeg és ha jól láttam most dobta ki Sergio!-vázolta a helyzetet Monsi és folytatta-pont most miután az egész délutánt együtt töltöttétek,ki tudja,hogy hol,és hogy mit csináltatok... A telefont sem vettétek fel!-mondta már amikor a folyosón álltunk
-Ne kezd te is!-figyelmeztettem-Amúgyis,neked szóltam,hogy elmegyek!-ekkora sunyi nézést még soha nem láttam-Szóval kiment a fejedböl!?-mosolyodtam el
-Öhhmmm lehetséges!-vihogott-Ma nem mondok semmit,nem hozom fel,de holnap mindent elmesélsz!!!
-Nincs mit mesélnem Monsi!-gyözködtem
-Persze,tudjuk,pont ilyen az arcod amikor "nincs miröl mesélned"!-szólt közbe J is
-Dani?-kérdeztük egyszerre Monsival
-Rókamóka!!!-röhögött J
-Te nem vagy tiszta Juanitaaa!:D-NA én megyek megkeresem Carlost,ezt meg elintéznétek nekem?-böktem a fejemmel a mosdó felé és elindultam a szobája felé!Féltem,hogy milyen állapotban találom meg!Nem is csalódtam benne!:D
Carlos ott feküdt az ágyon szétterülve,de letudtam mellé feküdni,a fejemet a mellkasára tettem,ez hatalmas nagy hiba volt!!!Carlos észrevett,felakart ülni,de persze ennyi pia és egy hirtelen mozdulat meghozta a hatását!Carlos kirakta ami nyomta a gyomrát!Persze túl közel voltam,így,hát kaptam belöle én is!
-HATALMAS RESPECT CARLOS!:D-röhögtem el magam,nem vergödtem,nem lett volna értelme...
-Gitanaaaam hol voltál?-kérdezte nyöszörögve,amikor kitámogattam a mosdóba,szépen elrendeztem és bedugtam az ágyba,mint egy gyereket!
-Carl,én megyek lefekszem-suttogtam neki
-Szeretlek Gitaaa!
-Miiiiivan????- kérdeztem kidülledt szemmel,lesokkolva!De a választ már nem értettem,csak dörmögött valamit!Mindegy ezt nem kell komolyan venni annyira részeg,úgysem fog rá emlékezni!Feltakarítottam a szobában,összepakoltam a cuccait úgysem lesz képes rá reggel,amikor felkel...Már majdnem négy óra volt,amikor kész lettem mindennel!
Az edzö tud büntetni,amikor lebuktunk büntit kaptunk,ami az volt,hogy az utolsó nap reggelén,Carl és én szervírozzuk a reggelit!
Nem nehéz dolog kipakolni a kaját a tányérokra,de egyedül uncsi lesz!Carlos...örülök ha felbír kelni hányás nélkül!!!:D
Már nem feküdtem le aludni,nem bírtam volna felébredni idöben!Belopóztam a szobába,halkan összeszedtem a ruháimat és a laptopomat,lezuhanyoztam felöltöztem és lementem a konyhába,hogy neki álljak a dolognak...
Mintha az elsö este forgatókönyve lett volna,valaki csörömpölt a konyhában...
-Miritaaaa!-kiáltottam el magam,úgy megörültem neki!-Te miért nem alszol?
-Jaj,Sab,basszus ne ijesztgess már!.mosolyodott el-Segíteni akarok,mert tudom,hogy ez a büntetésetek,de láttam Carlt este,és hát tudod...-vihogott-Téged pedig sehol nem láttalak,ezért gondoltam,hogy jobb ha megcsinálom,úgysem tudok aludni-húzta meg a vállát szomorúan
-Miért,mi történt?-húztam el a számat
-Csak Pablo...Jelenetet rendezett,mert Adánnal nyomtunk egy simulós táncot,de csak poénból!Semmi komoly,csak...ÒÒ,miért mondjam?Ismered...Ja és nem tudom,hogy mi van Sergioval,este alig láttam,de akkor is csak egy után,és tök szomorú meg ideges volt!Tökre aggódom érte...Nem tudsz valamit?
-Mirian,az az igazság,hogy velem volt este,és igazad volt!-húztam el a számat és elmeséltem neki mindent,csak azt nem,hogy csókolóztunk,mert ezt senkinek nem fogom elmondani,mert megegyeztünk,hogy ez meg sem történt
-Na Gita,én megmondtam,nem vagyok vak!-mosolygott-De nem értelek,ez volt a vágyad már mióta!Emlékszem egyszer nagyon becsiccsentettél és háromszor mondtad el nekem egy este alatt,hogy mennyire szereted,aztán másnap nagy komolyan megkérdezted,hogy elmondhatsz-e valamit és elmondtad újra-emlegette röhögve az életem egyik legdurvább buliját...
-Rohadt vicces vagy Mirian Ramos Garcia!!!-mondtam neki röhögve,olyan viccesen nevet,hogy már azon nevetnem kell...-De van két komoly ellenérvem:
1.Az én személyem!
2.Az,hogy a tesód egy félisten!
-Ha jól hallom rólam van szó!-suhant be Sergio,újra csak jókor...ekkora égést,a fejem búbjáig vörösödtem
-Te tényleg mindig ott vagy ahol nem kellene!-forgatta meg a szemét Mirian-Mit keresel itt?
-Segíteni jöttem,már nem tudok aludni!Vagyis nem is tudtam!
-Te tegnap vagyis ma hajnalban szakítottál Danivel?-kérdeztem felháborodva
-Igen,semmit nem érzek iránta!Valaki más kell nekem-néztett rám a gyönyörü szemeivel és csillogó mosolyával-rákvörös lettem...
-Ajaj,csak nem zavarok?-kérdezte Mirian nevetve-És Sergio,végre egy épeszü döntés!-Miri nincs oda Daniért,hát mostmár én sem!
-Dehogyis,szerintem a tesód szed valamit!-néztem Sergiora felhúzott szemöldökkel,ezzel jelezve,hogy fogja már be!
-Amúgy honnan tudod,hogy szakítottunk?-kérdezte érdeklödve
-Csak láttam,ahogy kiszaladt,és-gyorsan elharaptam,nem akartam elmondani,hogy összevesztünk...
-Mit mondott?!-csatant fel Miri
-Ennyire béna vagyok?-sosem tudtam hazudni vagy elhallgatni dolgokat
-Hát nem ez a legnagyobb erösséged!-fintorgott Sergio
-Na bökd ki Gita!
-Oké,annyi volt,hogy te kidobtad,berugott,én vagyok a közellenség és leribancozott!
-Micsodaaaa?Ez mondja neked?Pont ö?Mi a ...mi???Mindegy,no comment!-Miri nem jut szóhoz ritka alkalmak egyike!- a ribizés és hasonlók nagyon kiverik a biztosítékot nálunk...
-Sergiooo-szóltam hozzá óvatosan-úgy fújtatsz mint egy bika,légyszi ne húzd fel magad ezen!-simítottam végig a hátán-Csak ivott,azért mondta és végülis van benne valami!
-Te hülye vagy?-kérdezték egyszerre
Végülis volt benne valami,volt egy barátom alig járunk két hete és azt mondtam,hogy szeretem(ha nem is neki),erre csókolózok egy másik pasival,aki még fontos is nekem!Nem kicsit!!!
-Oké,erre nem érdemes az idöt vesztegetni!Csináljuk meg a kaját!Ha már itt vagy remélem segítessz Sergio-néztem rá bociszemekkel
-Erre nem lehet nemet mondani-simított végig az arcomon
Ez tök furán jött ki föleg,hogy Miri is ott volt!De nagyon jól esett!Nagyon rendesek voltak,hogy segítettek!
-Gita!Carlos?Mi van vele?Nem mondtál semmit!Tudod én nem tudok kétségek között élni!-hadarta Miri és elmosolyodott,persze erre Sergio is odasandított
-Nem,nem vesztünk össze!Az csak most jön...-mondtam szomorúan,ezt vártam,mert eltüntem egy egész estére-Csak lerókázott!-ezen muszáj volt nevetnem!:D
-Nem mondod?Tényleg-pukkadoztak mellettem Ramosék
-Nem akarta ö,csak így jött össze!
-Én soha nem hánynálak le!-biztosított Sergio röhögve
-Te teljesen hülye vagy!Na felszaladok átöltözni 5 perc és jövök!
-Oké Miri!Addig mi megterítünk!
Sergio és én!Kettesben...a tegnapi dolgok után...ettöl tartottam!
-Ne nézz ilyen rémülten!-mosolygott rám-Nem foglak megenni!
-Jaj,nem félek,nehogy azt hidd,csak gondolkodtam!
-Èn is gondolkodtam!Ùgy döntöttem,hogy hagyom,hogy egyedül dönts és,hogy vedd észre,hogy én kellek neked-önbizalomért nem kell átmenni a szomszédba!-A háttérben maradok és ha úgy adódik elömerészkedem!-mondta megfontoltan,lehet,hogy tényleg gondolkodott!
-Köszönöm Sergio!-mondtam neki hálásan,egy nagy kö esett le a szívemröl,nem kellett két pasi között örlödnöm!-és azt is köszönöm,hogy nem mondtad el Mirinek a csókot,én sem mondtam és nem is akarom senkinek!Ìgy is olyan büntudatom van miatta!
-Megbántad?-kérdezte szomorúan
-Igen is,meg nem is!-kurta válasz,de teljes mértékben igaz...Sergio furcsán nézett rám felhúzott szemöldökkel!-Naaa,mindegy úgyis tudod,vagy ha nem akkor sosem tudod meg,hogy milyen volt-megint tökre belezavarodtam a mondandómba,mert mégsem mondhattam el neki,hogy Sergio évek óta vártam arra,hogy így nézz rám,hogy átölelj,hogy megcsókolj,szeretnék tudni rólad mindent ,ha meglátlak egy csajjal elönt a méreg és kikaparnám a szemét,hogy nincs olyan nap,hogy ne gondolnék rád!Szóval nem mondhatom el neki,hogy bele voltam zúgva!
Közben megjött Miri,és annyi volt a beszélgetésnek...Hála Istennek!
-Gita!Carlos most támolyog le a lépcsön,és téged keres!
-Oké,megyek,szurkoljatok!
Megálltam a lépcsönél és néztem Carlt ahogy levonszolja magát!Elég vicces volt!Nevettem amikor észrevett és a szemebe nézett,a szemében mindent láttam,csak azt nem amit szerettem volna...
2011. március 17., csütörtök
7.rész
-Szia,hát te mit keresel itt?-kérdeztem,amikor kiléptem az ajtónkon és rámosolyogtam
-Nem mit,hanem kit...Téged!-mondta határozottan-azt hiszem ideje lenne beszélnünk!
-Én is ezt szeretném,éppen hozzád indultam!
-Szerintem menjünk le a partra!
-Oké,mehetünk!Carl úgyis durmol!-egyeztem bele az ötletébe
-Mond már meg nekem,hogy mégis ki a francot kit érdekel az a szerencsétlen???-durrogott felemelt hangon
-Te normális vagy?Velem ne ordibálj!!!Ha ezt csinálod,felesleges akárhova is mennünk,én így nem vagyok hajlandó beszélni,de tényleg Sergio,tök felesleges!-mondtam neki dühösen,de a végén már lehajtott fejjel álltam elötte
-Ne haragudj,csak nem bírom,hogy vele vagy...
-Akkor sem beszélhetsz így Carlosról!Azt hittem,hogy barátok vagytok!És amúgyis mi az,hogy nem bírod?
-Éhes vagyok!-mondta témába vágóan-Menjünk és a parton beszélünk és eszünk!
-Jól van,menjünk!De te annyira hülye vagy!:D
-De te így szeretsz...Nem?
-Persze!-vágtam bájvigyort-Csak szólok Monsinak,hogy ne keressenek!Egy perc!-mondtam és beszaladtam a szobába
Lementünk a partra,ami a szállásunktól úgy tíz percre volt.Amíg sétáltunk,nem nagyon beszéltünk,szerintem ö is és én is ugyanazt tettük,átgondoltunk a dolgokat...vajon Sergio tudta,hogy mennyire oda voltam érte?És ha tudta,miért nem tett valamit?És,ha Mirinek igaza van,ha tetszem neki?Na mindegy,most úgyis kiderül minden!
Megérkeztünk egy étteremhez,nekem mindegy volt,hogy hova megyünk,én úgysem eszek semmit,most nem bírok!Görcsben volt a gyomrom,ideges voltam...
Sergio megrendelte az ennivalót,én pedig az italomat,hisz ma van a buli,jól akarom magam érezni...és most jól jön egy kis feszültség oldó!
-Szóval Sab,azt szeretném mondani-kezdett bele-,hogy túl fontos vagy nekem ahhoz,hogy elveszítselek,hogy ne legyünk legalább barátok,szükségem van a mosolyodra és úgy rád összességében!Arra,hogy beszéljünk,hogy találkozzunk...-mondta komoly arccal,végig a szemembe nézve
-Igen,én is ezt akartam megbeszélni!Ez így nagyon sz@r volt,hülyén viselkedtünk mind a ketten!Szóval felejtsünk el mindent!Nekem is túl fontos vagy,nem akarlak elveszíteni,de szeretem Carlost és öt sem!Szóval észhez kellene térnünk és nem kicsinyeskeni egymással!
-Szereteeeed???Két hete vagytok együtt,mi az,hogy szereted?Miröl beszélsz?-nagyon ideges volt,csak két esetben láttam ilyennek,ha kikaptak egy fontos meccsen,vagy ha Mirire rámozdult valaki!
-Sergio,igen szeretem,legalábbis úgy érzem és amúgyis szerintem ehhez nincs semmi,de semmi közöd!Nem Mirian vagyok,nem kell megvédened,és ha már itt járunk öt sem kell-csattantam fel-és már egyszer elmondtam ma,hogy velem ne ordibálj és már mindenki minket néz,úgyhogy fogd be,edd meg a kajádat és menjünk vissza!-egy kicsit reméltem is,hogy úgy tekint rám,mint Mirire,de jobban szerettem volna,ha épp az ellenkezöje,ha csak engem akarna...Nem is tudom,hogy mit akarok!
Sergioval évek óta ismerjük egymást jó barátok vagyunk és most esett le neki,hogy akar valamit tölem,amikor ez elkezdödött Carlossal...
Mindegy ennek semmi,de semmi értelme,Sergio megkapna és eldobna,ha összejönnénk azzal elveszítenék egy barátot!Tudom,mert amióta ismerem úgy 20 "komoly" és még több futó kapcsolata volt...Erre nekem nincs szükségem!
-Éppen ez az Gita-ö csak akkor hívott így ha nagyon akart valamit-nekem nem olyan vagy,mint Mirita,de legalább ugyanolyan fontos-mondta lehajtott fejjel
-Ha megkérdezhetem,akkor ez miért most jutott el a tudatodig?Idegesít,hogy boldog vagyok?Vagy mi?Sérti a férfi büszkeségedet,hogy nem veled vagyok?Nem értelek!Tényleg nem...
-Nem,dehogyis,hogy kérdezhetsz ilyet?Örülök,hogy boldog vagy,csak az zavar,hogy nem velem vagy az!-mondta és öszintének tünt
-Szerintem ezt hagyjuk inkább ennyiben,és ne beszéljünk róla többet!Nem csinálhatod ezt velem...
-Jól van befejeztük!Egyenlöre!-mosolygott kajánul-akkor témaváltás,de elötte rendeljünk valamit!
-Oké,én ugyanazt kérném,mint az elöbb!-mondtam a pincérnek,és Sergio is így döntött
-Szép lesz ha ilyen spiccesen megyünk vissza-vihogtam-Sokáig eszel még?
-Nem már készen vagyok,mostmár táncolhatunk!-mosolygott és már fel is állt,odajött mellém és felém nyújtotta a kezét-Hölgyem,felkérhetem egy táncra???-kérdezte széles mosollyal az arcán,belölem kitört a nevetés...
-Sergioooo!Ez nem te vagy,ez túl...más!!!:D-mondtam röhögve-De mehetünk!Bár láttalak már "´táncolni"-mutogattam a levegöben az ujjaimmal
-Mi az,hogy "táncolni"???-utánozta az elöbbi mozdulatomat-Én igenis tudok táncolni!Most megmutatom!-vágta be a büszkefejet
Táncoltunk,néha összesimulva,néha csak szimplán.Énekeltünk-Sergio minden dalszöveget ismert,néha hülyén is éreztem magam,hogy ennyire otthon van a zenei világban,én pedig hozzá képest...
Még ittunk pár koktélt-a koktélok után azt hittem én is ismerek minden dalszöveget,vicces lehettem!:D-...nagyon jól éreztük magunkat.
Egyszer ránéztem az órámra, már észrevettem,hogy egy ideje sötét van,de hogy már éjfél legyen...
-Úristen!!!Sergitooo,gyere mennünk kellene,elmúlt éjfél!-rángattam meg az ingét
-Tök jól fogalmaztál!Kellene,ha akarnánk,de nem akarunk,ahogy látom...-nézett végig rajtam,hát ezt elég jól gondolta,nem igazán volt kedvem menni-Gitaa,maradjunk még,és esküszöm,hogy egy ideig békén hagylak!-mosolygott és közben megfogta a kezem
-Jól van,túl jól érzem magam,ahhoz,hogy most itt hagyjalak!-mosolyogtam én is-De remélem,hogy betartod amit mondtál!
-Igen betartom-mondta határozottan és közelített felém-De csak a mai este után!-és adott egy puszit a számra
-Sergio,ezt nem kellene-azt nem mondhatom,hogy túl magabiztosan mondtam ezt
-Szerintem pedig,de...Ahhoz,hogy jól dönts meg kell mutatnom,hogy miröl maradsz le,ha Carlossal vagy!-a barna szemeivel mélyen az enyémekbe nézett,rabul ejtett...mindig...
-Sergio,nekem mennem kell,vár a barátom akit szeretek-mondtam neki és otthagytam a táncparketten-magamat sem értem,mindig ezt akartam,most mi bajom,mi???nem értem!-visszanéztem...láttam a csalódott pillantását,aztán már csak a padlót figyelte.Meg kellett állnom,nem hagyhattam ott!Csak néztem,ahogy ott áll,mint egy kisfiú,akit elhagytak a szülei,csak vár,szomorúan!Annyira ideges voltam,hogy ebben a percben legszívesebben kitéptem volna a saját hajamat,de elég hülyén néztem volna ki kopaszon!
Amikor ismét felnézett,rámosolygtam és elindultam felé és ö is felém,amikor összetalálkoztunk csókolóztunk szenvedélyesen,de mégis gyengéden.Amikor véget ért az a leírhalatlan csók,elkezdett pörögni az agyam...
-Mi lesz ebböl?Mit mondok Carlosnak?és Te Daninak?Azt hiszem,hogy szeretem Carlt erre jössz Te és minden borul,minden!Ez a két hét olyan´mint másnak egy év...Nagyon jó volt ez az este,életem legszebb estéje,de...Sergio,ennyi volt!-mi van velem?megörültem?vagy Carl tényleg ennyire fontos lenne???vagy ez most miiii?-Kérlek szépen,tegyünk úgy mintha semmi sem történt volna,mintha minden a régi lenne,mintha...
-Tényleg ezt szeretnéd?-kérdezte idegesen ugyanakkor beletörödve-Mi a baj?Miért nem hiszed el,hogy lehetnék hüséges,hogy szerethetnélek???
Erre mégis mit mondhatnék?
1.Sergio ismerlek jól,tudom milyen vagy és tudom milyenek a pasik,és a focistákról ne is beszéljek...
2.Én egy szürke kisegér vagyok hozzád képest,nem ilyen csaj kell melléd!Nem vagyok elég jó neked!-ez volt a legnagyobb érvem,de nem mutathatom magam ennyire gyengének
3.Ha ezt elkezdenénk fájdalmat okoznánk Carlosnak,Daninak és nekem is,mert eldobnál...
Lettek volna érveim,de nem mondtam ezek közül semmit,álltam ott lehajtott fejjel,és ennyit nyögtem ki:
-Szerethetnél?Na ne nevettes!Felejtsük el és ennyi!Az ígéretet be kell tartanod!
-Ha ennyire makacs vagy,akkor legyen így!-mondta nagyon dühösen-Nem tehetek ellene semmit???
-Nem!!!Csak maradj a barátom kérlek!Szükségem van rád!-fogtam szinte könyörgöre,mert ezek után örülök ha majd szóba áll velem és nagyon szorosan megöleltem
-Ezt még meglátjuk...-és lefejtette magáról a karjaimat
-Ne mondd ezt,kérlek!
-Gita,ez van,nem mondhatom neked,hogy ott leszek melletted,mikor ezzel a bunkóval vagy!
Nem mondhatom,mert nem tudnám betartani és nem akarok neked légböl kapott ígéretet tenni!-mondta szinte aközömbösség határát súrolva,ez a legrosszabb,ha valakinek közömbös vagy...
-Igazad van,nem lehet minden az enyém amit szeretnék!-helyeseltem könnybe lábadt szemmel
-Na menjünk fel a többiekhez!-mondta,de szerencsére még hozzátette-De elötte még szeretnék egy ölelést,tárta szét a karjait!-nagy kö esett le szívemröl...
Szinte én ugrottam a nyakába,nagyon vissza kellett fognom magam,hogy ne így tegyek!
Visszaértünk és a buli nagyon tombolt!Kerestem Carlost,de sehol nem találtam...Megláttam Manut és Blast nagyon összevoltak gabalyodva,de muszáj volt odamennem,mert Blas és Carlos egy szobában vannak,ezért ö biztos tudja,hogy hol van!
-Bocsi,emberek a zavarásért,de Blas nem láttad Carlost?
-ÁÁÁ,megjöttél Gita!Hol jártál eddig?-kérdezte Manu csodálkozva
-Sergioval beszéltem,nagyon fontos volt!De Monsi nem mondta?Mindegy nem fontos!
Naaa,hol van Carlitos?
-Nagyon szép mondhatom-Blas kiakadt rám,nagyszerü,pedig nem nagyon ismerek nála türelmesebb embert-Carlos keresett,de nem talált,ezért ivott és olyan készre vágta magát,hogy hárman vittük be aludni-mondta Blas idegesen
-Kösz Blas,nagyon kedves vagy,de szerintem Carlos elég nagy fiú ahhoz,hogy eldöntse mennyit iszik...-elborította a köd az agyamat,még számon kérnek,nem igaz!
Elindultam Carlos szobája felé,de ahogy az ajtóhoz értem,Dani szaladt el mellettem sírva.Hátra néztem és Sergio nézett Dani után,nem túl együttérzöen...
-Nem mit,hanem kit...Téged!-mondta határozottan-azt hiszem ideje lenne beszélnünk!
-Én is ezt szeretném,éppen hozzád indultam!
-Szerintem menjünk le a partra!
-Oké,mehetünk!Carl úgyis durmol!-egyeztem bele az ötletébe
-Mond már meg nekem,hogy mégis ki a francot kit érdekel az a szerencsétlen???-durrogott felemelt hangon
-Te normális vagy?Velem ne ordibálj!!!Ha ezt csinálod,felesleges akárhova is mennünk,én így nem vagyok hajlandó beszélni,de tényleg Sergio,tök felesleges!-mondtam neki dühösen,de a végén már lehajtott fejjel álltam elötte
-Ne haragudj,csak nem bírom,hogy vele vagy...
-Akkor sem beszélhetsz így Carlosról!Azt hittem,hogy barátok vagytok!És amúgyis mi az,hogy nem bírod?
-Éhes vagyok!-mondta témába vágóan-Menjünk és a parton beszélünk és eszünk!
-Jól van,menjünk!De te annyira hülye vagy!:D
-De te így szeretsz...Nem?
-Persze!-vágtam bájvigyort-Csak szólok Monsinak,hogy ne keressenek!Egy perc!-mondtam és beszaladtam a szobába
Lementünk a partra,ami a szállásunktól úgy tíz percre volt.Amíg sétáltunk,nem nagyon beszéltünk,szerintem ö is és én is ugyanazt tettük,átgondoltunk a dolgokat...vajon Sergio tudta,hogy mennyire oda voltam érte?És ha tudta,miért nem tett valamit?És,ha Mirinek igaza van,ha tetszem neki?Na mindegy,most úgyis kiderül minden!
Megérkeztünk egy étteremhez,nekem mindegy volt,hogy hova megyünk,én úgysem eszek semmit,most nem bírok!Görcsben volt a gyomrom,ideges voltam...
Sergio megrendelte az ennivalót,én pedig az italomat,hisz ma van a buli,jól akarom magam érezni...és most jól jön egy kis feszültség oldó!
-Szóval Sab,azt szeretném mondani-kezdett bele-,hogy túl fontos vagy nekem ahhoz,hogy elveszítselek,hogy ne legyünk legalább barátok,szükségem van a mosolyodra és úgy rád összességében!Arra,hogy beszéljünk,hogy találkozzunk...-mondta komoly arccal,végig a szemembe nézve
-Igen,én is ezt akartam megbeszélni!Ez így nagyon sz@r volt,hülyén viselkedtünk mind a ketten!Szóval felejtsünk el mindent!Nekem is túl fontos vagy,nem akarlak elveszíteni,de szeretem Carlost és öt sem!Szóval észhez kellene térnünk és nem kicsinyeskeni egymással!
-Szereteeeed???Két hete vagytok együtt,mi az,hogy szereted?Miröl beszélsz?-nagyon ideges volt,csak két esetben láttam ilyennek,ha kikaptak egy fontos meccsen,vagy ha Mirire rámozdult valaki!
-Sergio,igen szeretem,legalábbis úgy érzem és amúgyis szerintem ehhez nincs semmi,de semmi közöd!Nem Mirian vagyok,nem kell megvédened,és ha már itt járunk öt sem kell-csattantam fel-és már egyszer elmondtam ma,hogy velem ne ordibálj és már mindenki minket néz,úgyhogy fogd be,edd meg a kajádat és menjünk vissza!-egy kicsit reméltem is,hogy úgy tekint rám,mint Mirire,de jobban szerettem volna,ha épp az ellenkezöje,ha csak engem akarna...Nem is tudom,hogy mit akarok!
Sergioval évek óta ismerjük egymást jó barátok vagyunk és most esett le neki,hogy akar valamit tölem,amikor ez elkezdödött Carlossal...
Mindegy ennek semmi,de semmi értelme,Sergio megkapna és eldobna,ha összejönnénk azzal elveszítenék egy barátot!Tudom,mert amióta ismerem úgy 20 "komoly" és még több futó kapcsolata volt...Erre nekem nincs szükségem!
-Éppen ez az Gita-ö csak akkor hívott így ha nagyon akart valamit-nekem nem olyan vagy,mint Mirita,de legalább ugyanolyan fontos-mondta lehajtott fejjel
-Ha megkérdezhetem,akkor ez miért most jutott el a tudatodig?Idegesít,hogy boldog vagyok?Vagy mi?Sérti a férfi büszkeségedet,hogy nem veled vagyok?Nem értelek!Tényleg nem...
-Nem,dehogyis,hogy kérdezhetsz ilyet?Örülök,hogy boldog vagy,csak az zavar,hogy nem velem vagy az!-mondta és öszintének tünt
-Szerintem ezt hagyjuk inkább ennyiben,és ne beszéljünk róla többet!Nem csinálhatod ezt velem...
-Jól van befejeztük!Egyenlöre!-mosolygott kajánul-akkor témaváltás,de elötte rendeljünk valamit!
-Oké,én ugyanazt kérném,mint az elöbb!-mondtam a pincérnek,és Sergio is így döntött
-Szép lesz ha ilyen spiccesen megyünk vissza-vihogtam-Sokáig eszel még?
-Nem már készen vagyok,mostmár táncolhatunk!-mosolygott és már fel is állt,odajött mellém és felém nyújtotta a kezét-Hölgyem,felkérhetem egy táncra???-kérdezte széles mosollyal az arcán,belölem kitört a nevetés...
-Sergioooo!Ez nem te vagy,ez túl...más!!!:D-mondtam röhögve-De mehetünk!Bár láttalak már "´táncolni"-mutogattam a levegöben az ujjaimmal
-Mi az,hogy "táncolni"???-utánozta az elöbbi mozdulatomat-Én igenis tudok táncolni!Most megmutatom!-vágta be a büszkefejet
Táncoltunk,néha összesimulva,néha csak szimplán.Énekeltünk-Sergio minden dalszöveget ismert,néha hülyén is éreztem magam,hogy ennyire otthon van a zenei világban,én pedig hozzá képest...
Még ittunk pár koktélt-a koktélok után azt hittem én is ismerek minden dalszöveget,vicces lehettem!:D-...nagyon jól éreztük magunkat.
Egyszer ránéztem az órámra, már észrevettem,hogy egy ideje sötét van,de hogy már éjfél legyen...
-Úristen!!!Sergitooo,gyere mennünk kellene,elmúlt éjfél!-rángattam meg az ingét
-Tök jól fogalmaztál!Kellene,ha akarnánk,de nem akarunk,ahogy látom...-nézett végig rajtam,hát ezt elég jól gondolta,nem igazán volt kedvem menni-Gitaa,maradjunk még,és esküszöm,hogy egy ideig békén hagylak!-mosolygott és közben megfogta a kezem
-Jól van,túl jól érzem magam,ahhoz,hogy most itt hagyjalak!-mosolyogtam én is-De remélem,hogy betartod amit mondtál!
-Igen betartom-mondta határozottan és közelített felém-De csak a mai este után!-és adott egy puszit a számra
-Sergio,ezt nem kellene-azt nem mondhatom,hogy túl magabiztosan mondtam ezt
-Szerintem pedig,de...Ahhoz,hogy jól dönts meg kell mutatnom,hogy miröl maradsz le,ha Carlossal vagy!-a barna szemeivel mélyen az enyémekbe nézett,rabul ejtett...mindig...
-Sergio,nekem mennem kell,vár a barátom akit szeretek-mondtam neki és otthagytam a táncparketten-magamat sem értem,mindig ezt akartam,most mi bajom,mi???nem értem!-visszanéztem...láttam a csalódott pillantását,aztán már csak a padlót figyelte.Meg kellett állnom,nem hagyhattam ott!Csak néztem,ahogy ott áll,mint egy kisfiú,akit elhagytak a szülei,csak vár,szomorúan!Annyira ideges voltam,hogy ebben a percben legszívesebben kitéptem volna a saját hajamat,de elég hülyén néztem volna ki kopaszon!
Amikor ismét felnézett,rámosolygtam és elindultam felé és ö is felém,amikor összetalálkoztunk csókolóztunk szenvedélyesen,de mégis gyengéden.Amikor véget ért az a leírhalatlan csók,elkezdett pörögni az agyam...
-Mi lesz ebböl?Mit mondok Carlosnak?és Te Daninak?Azt hiszem,hogy szeretem Carlt erre jössz Te és minden borul,minden!Ez a két hét olyan´mint másnak egy év...Nagyon jó volt ez az este,életem legszebb estéje,de...Sergio,ennyi volt!-mi van velem?megörültem?vagy Carl tényleg ennyire fontos lenne???vagy ez most miiii?-Kérlek szépen,tegyünk úgy mintha semmi sem történt volna,mintha minden a régi lenne,mintha...
-Tényleg ezt szeretnéd?-kérdezte idegesen ugyanakkor beletörödve-Mi a baj?Miért nem hiszed el,hogy lehetnék hüséges,hogy szerethetnélek???
Erre mégis mit mondhatnék?
1.Sergio ismerlek jól,tudom milyen vagy és tudom milyenek a pasik,és a focistákról ne is beszéljek...
2.Én egy szürke kisegér vagyok hozzád képest,nem ilyen csaj kell melléd!Nem vagyok elég jó neked!-ez volt a legnagyobb érvem,de nem mutathatom magam ennyire gyengének
3.Ha ezt elkezdenénk fájdalmat okoznánk Carlosnak,Daninak és nekem is,mert eldobnál...
Lettek volna érveim,de nem mondtam ezek közül semmit,álltam ott lehajtott fejjel,és ennyit nyögtem ki:
-Szerethetnél?Na ne nevettes!Felejtsük el és ennyi!Az ígéretet be kell tartanod!
-Ha ennyire makacs vagy,akkor legyen így!-mondta nagyon dühösen-Nem tehetek ellene semmit???
-Nem!!!Csak maradj a barátom kérlek!Szükségem van rád!-fogtam szinte könyörgöre,mert ezek után örülök ha majd szóba áll velem és nagyon szorosan megöleltem
-Ezt még meglátjuk...-és lefejtette magáról a karjaimat
-Ne mondd ezt,kérlek!
-Gita,ez van,nem mondhatom neked,hogy ott leszek melletted,mikor ezzel a bunkóval vagy!
Nem mondhatom,mert nem tudnám betartani és nem akarok neked légböl kapott ígéretet tenni!-mondta szinte aközömbösség határát súrolva,ez a legrosszabb,ha valakinek közömbös vagy...
-Igazad van,nem lehet minden az enyém amit szeretnék!-helyeseltem könnybe lábadt szemmel
-Na menjünk fel a többiekhez!-mondta,de szerencsére még hozzátette-De elötte még szeretnék egy ölelést,tárta szét a karjait!-nagy kö esett le szívemröl...
Szinte én ugrottam a nyakába,nagyon vissza kellett fognom magam,hogy ne így tegyek!
Visszaértünk és a buli nagyon tombolt!Kerestem Carlost,de sehol nem találtam...Megláttam Manut és Blast nagyon összevoltak gabalyodva,de muszáj volt odamennem,mert Blas és Carlos egy szobában vannak,ezért ö biztos tudja,hogy hol van!
-Bocsi,emberek a zavarásért,de Blas nem láttad Carlost?
-ÁÁÁ,megjöttél Gita!Hol jártál eddig?-kérdezte Manu csodálkozva
-Sergioval beszéltem,nagyon fontos volt!De Monsi nem mondta?Mindegy nem fontos!
Naaa,hol van Carlitos?
-Nagyon szép mondhatom-Blas kiakadt rám,nagyszerü,pedig nem nagyon ismerek nála türelmesebb embert-Carlos keresett,de nem talált,ezért ivott és olyan készre vágta magát,hogy hárman vittük be aludni-mondta Blas idegesen
-Kösz Blas,nagyon kedves vagy,de szerintem Carlos elég nagy fiú ahhoz,hogy eldöntse mennyit iszik...-elborította a köd az agyamat,még számon kérnek,nem igaz!
Elindultam Carlos szobája felé,de ahogy az ajtóhoz értem,Dani szaladt el mellettem sírva.Hátra néztem és Sergio nézett Dani után,nem túl együttérzöen...
2011. március 11., péntek
Díj!:)
És íme a szabályok:1, Egy bejegyzés amiben a díj logója megjelenik és a szabályok feltüntetésre kerülnek.
2, Belinkelni azt a személyt, akitől a díjat kaptad és tudatni vele, hogy elfogadod.
3, Továbbadni 3-5 tehetséges, lehetőleg kezdő blog társadnak és ezt
tudatni is velük.
Akiknek küldöm:
Luszaa
Zila
Lari
xoxo
Babuka
2011. március 10., csütörtök
Kedvencek 3.
A hármas a kedvenc számom,ezért a harmadik részben,csak olyat hozhatok akit tényleg imádok és nagyon tisztelem és mondhatom,hogy olyasmi nekem,mint egy példakép,ha nem is példakép,de mindenképpen ösztönzöleg hat rám!
Feleség,anya,túlelö,gyönyörü,kedves...
A házassága szerintem irigylésre méltó,nem hangos tölük a sajtó,nincsenek botrányaik és nagyon szépek együtt!!!(remélem ez így is marad)
Jaaa es nem mellesleg minden hajhossz jól áll neki
Ö nem más,mint:
Sylvie van der Vaart
Feleség,anya,túlelö,gyönyörü,kedves...
A házassága szerintem irigylésre méltó,nem hangos tölük a sajtó,nincsenek botrányaik és nagyon szépek együtt!!!(remélem ez így is marad)
Jaaa es nem mellesleg minden hajhossz jól áll neki
Ö nem más,mint:
Sylvie van der Vaart
 |
 |
2011. március 9., szerda
6.rész
Csak ültem ott kikerekesett szemekkel,a lanyok is csak neztek,hogy Mirian megvakult vagy mi lelte,hogy ezt Dani elött kezdi el fejtegetni...Nem nezett szet ,vagy ennyire nem erdekli Dani?Tudom,hogy nem a legjobb baratnöje,de akkor is!Most,hogy tereljem el a szot?
Nem is akarom igazan elterelni,mert nagyon furja az oldalamat a kivancsisag,ramhajt?Sergio?Nem ilyennek ismerem...
-Mi az,hogy ramhajt?Dehogyis,csak szimplan baratok vagyunk!Nem ugy allunk egymashoz...erted!-ez tök gaz,Dani feje durvabb,mint egy paradicsom es mindjart robban!
-Nem is radhajt!Tegnap nagyon sokat beszeltünk es alakul köztünk a dolog!-mondta Dani ingerülten
-Csak szeretned!-dörmögte Miri az orra alatt,remelem,hogy csak en hallottam
-Jaj,de jo ennek örülök!-mondtam neki tök "öszinten"
-Na akkor mehetünk vegre napozni?-Manu,Manu!Benne biztos nincs Ramos ver,ö tenyleg tudja mikor,mit kell mondani!Hala Istennek!
-En meg elmegyek a mosdoba!-mondtam nekik,közben pedig Mirinek jeleztem,hogy kiserjen el,mert ezt meg kell beszelnünk
-Elmegyek veled!Ti nyugodtan menjetek vissza,nem kell megvarni minket-mosolygott a többiekre
-Valami baj van?-kerdezte remülten,mikor beertünk a mosdoba
-Te nem vagy ep!-mosolygtam-Nincs semmi baj,csak ha legközelebb hülyesegeket beszelsz,legyszi Mirita,nezz körül!Dani majdnem felrobbant!
-Milyen hülyesegröl beszelsz?Arrol,hogy tetszel a tesomnak?Az nem hülyeseg,nem vagyok vak...-mondta miközben a hajat csinalta a tükör elött
-Igen,mondjuk azt!-helyesltem
-Ez tenyleg nem hülyeseg!-mondta szinte felhaborodva-Amikor tudja,hogy atjössz,lemondja a dolgait es folyamatosan rajtunk log,ha elmesz folyton te vagy tema,elmondja,hogy milyen jol nezel ki,hogy mennyit lehet veled röhögni...ja es nem mellesleg kifaggat az eletedröl...-sorolta az erveit-Szerinted akkor nem tetszel neki?
-Dehogyis,biztos csak kivancsi!-erröl meg vagyok gyözödve,mas nem lehet
-Persze,persze!Ha ezt akarod hinni,hidd ezt!Nekem teljesen mindegy!-mondta hatarozottan
-Mirita,te tökre meghülyültel!Biztosan nem tetszem neki!Sok lehetösege volt mar,hogy csinaljon
valamit,de soha semmi...Beszokott szologatni,de ennyi,es ez is oda-vissza megy!
-Oke nem szoltam semmit!!!Ti tudjatok!
-Na ezaz!Mi tudjuk,hogy ez semmi!Na es Pabloval mi a helyzet?Remelem kibekültetek!-mondtam cinikusan-Pablo es Mirian lassan ket eve alkotnak egy part,de nem vagyok oda Pabloert,Miri nem önmaga mellette,Pablo mellett hirtelen atvaltozik...es nem jo iranyba!De Miri szereti en meg Mirit szeretem,ezert tamogatom!
-Remeled,hogy szakitottunk?!-huzta meg a szajat
-Mirian,en nem ezt kerdeztem,Te is tudod!
-Jol van tudom!Igen minden ok!Egyebkent mar biztosan keres,mint ahogy teged is Carlos!-bökte meg az oldalamat es kacsingatott
-Mirian!-szoltam ra szigoruan-Ezt meg csak ti tudjatok,igy is egy napot adok,hogy valakinek eljarjona szaja...Na meg a hülye tesód,mert mindig ott van,ahol nem kellene...
-Mi van?Sergio meglatott?Nem volt kiakadva?-emelte fela hangjat
-Igen latott,es legyszives fejezd be ez a marhasagot!Kezdesz kihozni a sodrombol!Nem volt kiakadva,csak vigyorgott,ahogy szokott!Annyit mondott,hogy tartozunk neki...De Miri,ugy döntöttem,hogy inkabb tudja meg mindenki tölem,minthogy Sergiotol függjön a dolog!Remelem Carlos is belemegy!A titok mar ugysem titok,ha többen tudnak rola!-hadartam neki
-Na,jol teszitek-indultunk el-nem kell itt rejtözködni,ez nem egy zarda basszus!!!Összejöttetek es ennyi!A szabalyokat meg magasrol...
-Köszi,ti tudjatok,hogy kell biztatni az embert-vihogtam ra
-Csak megegyszer elmondom,hogy nem marhasag!-vigyorgott,mit a tejbetök
-Ne ültesd a bogarat a fülembe,ha megkerhetlek!Mert Sergio nagyon jo pasi es Mirita te is tudod,hogy nekem nagyon sokaig ö volt a mindenem,de akkor nem kellettem neki,nem lepett semmit,es nem igy ismerem,ha tetszik neki valaki akkor azt megszerzi!Szoval ezt most,megegyszer mondom MOST fejezd be!
-Oke,nem mondom többször,igerem!Nem akarom,hogy ez frusztraljon es hülyet csinalj magadbol!
-De vicces vagy!Na akkor tema lezarva!-mosolyogtam es megöleltem
A cuccainknal alltak paran,mondhatom,hogy kemenymag!:DCarlitos,Sergio,Dani,Monsi,Pablo es meg paran!
Sergio es Dani egymas mellett alltak,mar majdnem odaertünk amikor,Sergio dühösen a szemembe nezett odahajolt Danihez es sugott valamit fülebe,aztan vad smarcsata tört ki!Tök kellemetlen volt!
-En megmondtam-dörmögött Miri es adott egy puszit Pablonak
-Kuss,de amugy tenyleg fura!-suttogtam,de szerintem Miri mar nem hallotta
-Sergio,akkor mi most együtt vagyunk?-sipitozott Dani,azt hittem pofon vagom,tökre beegeti magat,meg amugyis idegesitett...
-Ugy latszik...-mondta Sergio es elhuzta a szajat,Dani a nyakaba ugrott!
Uristen,most tuti,hogy a ket het alatt nem vakarja le magarol,es utana is nehez lesz,az tuti!Meg amugyis milyen valasz az,hogy "ugy latszik"?!Pont olyan volt Sergio feje,mint aki a kivegzesere keszül,nem is fog csalodni...Dani meg,mint aki mar mennyasszony...ugy ragadta pasikra,mint a ragtapasz!Es kutatasok is alatamasztjak,hogy ezt a pasik nem igazan toleraljak...:D
-Nagyszerü-mondta Carlos-akkor mar ket uj parunk is van,pedig ez csak a masodik nap...-mosolygott es
közben az arcomat figyelte -Gitaaa,elmondom en is!oke?
-Oke,en is pont ezt akartam tenni...-mosolyogtam en is
-Szoval hölgyeim es uraim,mi is egy par vagyunk,Carlos odajött es atkarolta a vallamat!-Sergio szemei majdnem kiestek,öt figyeltem...
-Igen,jobb ha tudja mindenki,igy legalabb nem kell törnöd a fejedet!-kacsintottam Sergiora
-Legalabb nem kell...-mondta tök idegesen,es mint egy sertödött ovis akinek elvettek a jatekat,szinte elfutott...Dani meg utana,mint egy kis pincsi!
-Sergio,Sergio varj meg dragam!-kiabalt utana,ez teljesen megkattant,a dragajaval együtt!Affektáloslibaaaa!!!
-Ezt meg mi lelte?-kerdezte Carl
-Biztos valami,nagyon jo szivatast talalt ki nekünk,de igy nem tudja megvalositani-De Carlos!Mostmar barhol megcsokolhatsz-ajalnkoztam,es persze Ö elt a lehetöseggel
-Oke,nagyszerü,mindenki boldog!Indulhatunk ebedelni?-J,mar ehes...:D
-Igen,ez egy nagyon jo kerdes!-Beto helyeselt böszen,Ö center volt a kosarcsapatban es majd elepedt J egyetlen pillantasaert!
Teltek a napok,minden nagyon jol ment!Az edzesek kemenyek voltak,de megeri...Tudom!!! A csapat egyre jobb lett,együtt voltunk,összeertünk!A kapcsolatom Carlossal egyre szorosabb!
Egy dolog volt,ami arnyekot vetett ezekre,pontosabban egy valaki:Sergio...
Lehet,hogy tenyleg igaza volt Mirinek?Sergio,tök furcsan viselkedett velem.Egyszer a olyan volt,mint,amilyennek megismertem,jo fej,figyelmes,vicces...aztan hirtelen atvaltott taploba...egyszer feltekeny volt,egyszer feltekennye akart tenni,azzal,hogy Danival elöttem nyaltak-faltak egymast!Idegesitett,azt akartam,hogy ne idegesitsen,de nem tudtam ellene mit tenni,pedig nekem meg ott van Carlitos is!Ezt meg kell beszelnem Sergioval,tul fontos nekem!Eröt kell vennem magamon,nem hagyhatom,hogy a baratsagunk ennyire megromoljon,vagy netan veget is erjen...Nagyon jo baratkent tekintek ra!Muszaj megbeszelnünk,mert igy Mirivel sem lesz ugyanaz!
A bucsubuli napja volt,egesz delutan szabadok voltunk.
Kimentem a szobabol,hogy megkeressem,de pont ott allt,mintha varna valamire...
Nem is akarom igazan elterelni,mert nagyon furja az oldalamat a kivancsisag,ramhajt?Sergio?Nem ilyennek ismerem...
-Mi az,hogy ramhajt?Dehogyis,csak szimplan baratok vagyunk!Nem ugy allunk egymashoz...erted!-ez tök gaz,Dani feje durvabb,mint egy paradicsom es mindjart robban!
-Nem is radhajt!Tegnap nagyon sokat beszeltünk es alakul köztünk a dolog!-mondta Dani ingerülten
-Csak szeretned!-dörmögte Miri az orra alatt,remelem,hogy csak en hallottam
-Jaj,de jo ennek örülök!-mondtam neki tök "öszinten"
-Na akkor mehetünk vegre napozni?-Manu,Manu!Benne biztos nincs Ramos ver,ö tenyleg tudja mikor,mit kell mondani!Hala Istennek!
-En meg elmegyek a mosdoba!-mondtam nekik,közben pedig Mirinek jeleztem,hogy kiserjen el,mert ezt meg kell beszelnünk
-Elmegyek veled!Ti nyugodtan menjetek vissza,nem kell megvarni minket-mosolygott a többiekre
-Valami baj van?-kerdezte remülten,mikor beertünk a mosdoba
-Te nem vagy ep!-mosolygtam-Nincs semmi baj,csak ha legközelebb hülyesegeket beszelsz,legyszi Mirita,nezz körül!Dani majdnem felrobbant!
-Milyen hülyesegröl beszelsz?Arrol,hogy tetszel a tesomnak?Az nem hülyeseg,nem vagyok vak...-mondta miközben a hajat csinalta a tükör elött
-Igen,mondjuk azt!-helyesltem
-Ez tenyleg nem hülyeseg!-mondta szinte felhaborodva-Amikor tudja,hogy atjössz,lemondja a dolgait es folyamatosan rajtunk log,ha elmesz folyton te vagy tema,elmondja,hogy milyen jol nezel ki,hogy mennyit lehet veled röhögni...ja es nem mellesleg kifaggat az eletedröl...-sorolta az erveit-Szerinted akkor nem tetszel neki?
-Dehogyis,biztos csak kivancsi!-erröl meg vagyok gyözödve,mas nem lehet
-Persze,persze!Ha ezt akarod hinni,hidd ezt!Nekem teljesen mindegy!-mondta hatarozottan
-Mirita,te tökre meghülyültel!Biztosan nem tetszem neki!Sok lehetösege volt mar,hogy csinaljon
valamit,de soha semmi...Beszokott szologatni,de ennyi,es ez is oda-vissza megy!
-Oke nem szoltam semmit!!!Ti tudjatok!
-Na ezaz!Mi tudjuk,hogy ez semmi!Na es Pabloval mi a helyzet?Remelem kibekültetek!-mondtam cinikusan-Pablo es Mirian lassan ket eve alkotnak egy part,de nem vagyok oda Pabloert,Miri nem önmaga mellette,Pablo mellett hirtelen atvaltozik...es nem jo iranyba!De Miri szereti en meg Mirit szeretem,ezert tamogatom!
-Remeled,hogy szakitottunk?!-huzta meg a szajat
-Mirian,en nem ezt kerdeztem,Te is tudod!
-Jol van tudom!Igen minden ok!Egyebkent mar biztosan keres,mint ahogy teged is Carlos!-bökte meg az oldalamat es kacsingatott
-Mirian!-szoltam ra szigoruan-Ezt meg csak ti tudjatok,igy is egy napot adok,hogy valakinek eljarjona szaja...Na meg a hülye tesód,mert mindig ott van,ahol nem kellene...
-Mi van?Sergio meglatott?Nem volt kiakadva?-emelte fela hangjat
-Igen latott,es legyszives fejezd be ez a marhasagot!Kezdesz kihozni a sodrombol!Nem volt kiakadva,csak vigyorgott,ahogy szokott!Annyit mondott,hogy tartozunk neki...De Miri,ugy döntöttem,hogy inkabb tudja meg mindenki tölem,minthogy Sergiotol függjön a dolog!Remelem Carlos is belemegy!A titok mar ugysem titok,ha többen tudnak rola!-hadartam neki
-Na,jol teszitek-indultunk el-nem kell itt rejtözködni,ez nem egy zarda basszus!!!Összejöttetek es ennyi!A szabalyokat meg magasrol...
-Köszi,ti tudjatok,hogy kell biztatni az embert-vihogtam ra
-Csak megegyszer elmondom,hogy nem marhasag!-vigyorgott,mit a tejbetök
-Ne ültesd a bogarat a fülembe,ha megkerhetlek!Mert Sergio nagyon jo pasi es Mirita te is tudod,hogy nekem nagyon sokaig ö volt a mindenem,de akkor nem kellettem neki,nem lepett semmit,es nem igy ismerem,ha tetszik neki valaki akkor azt megszerzi!Szoval ezt most,megegyszer mondom MOST fejezd be!
-Oke,nem mondom többször,igerem!Nem akarom,hogy ez frusztraljon es hülyet csinalj magadbol!
-De vicces vagy!Na akkor tema lezarva!-mosolyogtam es megöleltem
A cuccainknal alltak paran,mondhatom,hogy kemenymag!:DCarlitos,Sergio,Dani,Monsi,Pablo es meg paran!
Sergio es Dani egymas mellett alltak,mar majdnem odaertünk amikor,Sergio dühösen a szemembe nezett odahajolt Danihez es sugott valamit fülebe,aztan vad smarcsata tört ki!Tök kellemetlen volt!
-En megmondtam-dörmögött Miri es adott egy puszit Pablonak
-Kuss,de amugy tenyleg fura!-suttogtam,de szerintem Miri mar nem hallotta
-Sergio,akkor mi most együtt vagyunk?-sipitozott Dani,azt hittem pofon vagom,tökre beegeti magat,meg amugyis idegesitett...
-Ugy latszik...-mondta Sergio es elhuzta a szajat,Dani a nyakaba ugrott!
Uristen,most tuti,hogy a ket het alatt nem vakarja le magarol,es utana is nehez lesz,az tuti!Meg amugyis milyen valasz az,hogy "ugy latszik"?!Pont olyan volt Sergio feje,mint aki a kivegzesere keszül,nem is fog csalodni...Dani meg,mint aki mar mennyasszony...ugy ragadta pasikra,mint a ragtapasz!Es kutatasok is alatamasztjak,hogy ezt a pasik nem igazan toleraljak...:D
-Nagyszerü-mondta Carlos-akkor mar ket uj parunk is van,pedig ez csak a masodik nap...-mosolygott es
közben az arcomat figyelte -Gitaaa,elmondom en is!oke?
-Oke,en is pont ezt akartam tenni...-mosolyogtam en is
-Szoval hölgyeim es uraim,mi is egy par vagyunk,Carlos odajött es atkarolta a vallamat!-Sergio szemei majdnem kiestek,öt figyeltem...
-Igen,jobb ha tudja mindenki,igy legalabb nem kell törnöd a fejedet!-kacsintottam Sergiora
-Legalabb nem kell...-mondta tök idegesen,es mint egy sertödött ovis akinek elvettek a jatekat,szinte elfutott...Dani meg utana,mint egy kis pincsi!
-Sergio,Sergio varj meg dragam!-kiabalt utana,ez teljesen megkattant,a dragajaval együtt!Affektáloslibaaaa!!!
-Ezt meg mi lelte?-kerdezte Carl
-Biztos valami,nagyon jo szivatast talalt ki nekünk,de igy nem tudja megvalositani-De Carlos!Mostmar barhol megcsokolhatsz-ajalnkoztam,es persze Ö elt a lehetöseggel
-Oke,nagyszerü,mindenki boldog!Indulhatunk ebedelni?-J,mar ehes...:D
-Igen,ez egy nagyon jo kerdes!-Beto helyeselt böszen,Ö center volt a kosarcsapatban es majd elepedt J egyetlen pillantasaert!
Teltek a napok,minden nagyon jol ment!Az edzesek kemenyek voltak,de megeri...Tudom!!! A csapat egyre jobb lett,együtt voltunk,összeertünk!A kapcsolatom Carlossal egyre szorosabb!
Egy dolog volt,ami arnyekot vetett ezekre,pontosabban egy valaki:Sergio...
Lehet,hogy tenyleg igaza volt Mirinek?Sergio,tök furcsan viselkedett velem.Egyszer a olyan volt,mint,amilyennek megismertem,jo fej,figyelmes,vicces...aztan hirtelen atvaltott taploba...egyszer feltekeny volt,egyszer feltekennye akart tenni,azzal,hogy Danival elöttem nyaltak-faltak egymast!Idegesitett,azt akartam,hogy ne idegesitsen,de nem tudtam ellene mit tenni,pedig nekem meg ott van Carlitos is!Ezt meg kell beszelnem Sergioval,tul fontos nekem!Eröt kell vennem magamon,nem hagyhatom,hogy a baratsagunk ennyire megromoljon,vagy netan veget is erjen...Nagyon jo baratkent tekintek ra!Muszaj megbeszelnünk,mert igy Mirivel sem lesz ugyanaz!
A bucsubuli napja volt,egesz delutan szabadok voltunk.
Kimentem a szobabol,hogy megkeressem,de pont ott allt,mintha varna valamire...
2011. március 8., kedd
Kedvencek 1.
Ugy döntöttem,hogy megosztom veletek az olyan embereket,targyakat stb.,amiket nagyon szeretek,ma el is kezdem!:)
<-Marco,annyira aranyos... <3:D
<-Pierto
2011. március 5., szombat
5.rész
-Na fiuk,hogy fogadtak a többiek a napirendet?-kerdeztem vidaman,amikor leültem az asztalukhoz
-Mi volt ez reggel?-kerdezte Carlos dühösen,erre nem igazan szamitottam
-Mikor?Mi?-nezett körbe Sergio ertetlenül
-Sergio,ne haragudj,Carl összevissza beszel,ezt meg majd mi megbeszeljük!Kesöbb...negyszemközt-neztem ra szuros szemmel-megsertödött vagy mi lelte,mi lehet a baja?Majdnem megbolondultam,hogy meg kell varni a kaja veget,hogy megtudhassam vegre!
-Oke!A csapatom nagyon jol vette,egy kicsit keveslik a szabadidöt,de megbeszeltük es minden oke!-valaszolt Carlos nyugotabb hangon!Hala Istennek!
-Nalunk is minden kiraly!De esetleg lemaradtam valamiröl?-mindig tudja mit mikor kell kerdezni,ehhez ert a legjobban
-Na fiuk en befejeztem,megyek,mert irany a strand!-kacsintottam rajuk
-En is varom,hogy lassam a -mondta volna tovabb az a hülye Sergio-de "veletlenül" raöntöttem a maradek narancslevemet!Nem tudom miert,de feltem,hogyha tovabb mondja Carlos reakcioja jobban fajna neki,mint egy kis narancsle a ruhain!
-Basszus kisanyam,milyen tüzes vagy!-vigyorgott kajanul
-En nem vagyok az,de ugy vettem eszre,hogy te igen,ezert gondoltam inkabb lehütelek!Remelem sikerült!
-Neeeem igazan,söt...
-Na jo,te nem vagy normalis!En megyek!Carlos velem jönnel,szeretnek valamit megbeszelni!
-Persze,nyugodtan hagyjatok itt,nem baj,hogy tök narancsle vagok!Nem haragszom,tenyleg nem,nyugi!
-Sergio!Tudom,hogy azt szeretned,hogy letörölgessem a gatyadat,de bocs most kihagyom ezt fantasztikus lehetöseget!Es amugyis nagyfiu vagy mar!-imadtam szivatni,de ö is engem
-Jol van,sziasztok-mondta durcasan,mint egy ovodas-aranyos volt
-Szoval Carl azaz integetes es szemmel magyarazas-probaltam belekezdeni a mondokamba,de megcsokolt!-Carlos,ezt nem szabad ebben a ket hetben!Szerencsed,hogy ideertünk...-a kajalda hatanal alltunk,itt ne igazan vehetnek eszre minket
-Miert ne szabadna?-kerdezte meglepödve-Jaaa,tudom azok a hülye szabalyaid!Igaz?-na ezzel elvagta magat
-Milyen hülye szabalyok?-dülledtek ki a szemeim-Nekem valami roppant furcsa modon, ugy remlik,hogy mindennel egyetertettel,amugy sem az a szabaly,hogy nem lehet csokolzni-persze elkezdett mosolyogni-Ezen nincs mit vigyorogni teeeee,inkabb nem is mondok semmit!De mostmar nem is akarom,hogy megcsokolj!-de megcsokolt-Na jo talan egy picit akarom!-mondtam neki fülig erö vigyorral
-Carlos,tenyleg nem akarok akadekoskodni,de...
-Ne dezzzz itt nekem!Mi van akkor,ha ket fiatal birja egymast es együtt akar lenni?!Gita,ne csinlad mar!!!En nagyon szeretnem,ha te meg en...
-Ez az,hogy en nem ezt akarom Carlos-ugy nezett ram,mint aki szellemet lat-nem ugy ertem,hogy nem akarok töled semmit,hanem en nem igy terveztem,nem akarok kapcsolatot senkivel,Carl erre tenyleg nem erre szamitottam,hogy bejön a kepbe egy fiu,aki...-gyorsan beszivtam az also ajkamat,nem akartam kimondani,amit ereztem,amit meg en sem tudtam pontosan mire velni,de mindig is hamar belefolytam a szerelmi ügyekbe!
-Folytasd,nekem ez nem magyarazat!Aki...
-Nem folytatom,ne szivass mar,legyszi Carlos,meglatjuk 2 het utan,hogy otthon mi lesz,most csak az edzesre es a sajat csapatunkra kell koncentralnunk!
-Te miota vagy ennyire maximalista es higgadt?Nem igy emlekszemm rad a sulibol,ugy feltudod huzni magad minden törioran!Mindig azt vartam,hogy veszekedni fogsz a tanarral...Szenvedelyes vagy es ezt imadom benned,azert,mert csapatkapitany vagy es ez az utolso ev,nem kell teljesen kifordulnod önmagadbol!Nem kell megvaltoznod!Tudod a sportban neha jobb szenvedelyesnek lenni nem pedig higgadtnak es megfontoltnak!Az ösztöneid hajtsanak ne mindig az eszed es a kötelessegtudatod!Szertem,ha olyan vagy a palyan is,mint az eletben vagy forditva!
Kicsit allat vagy,de nagyon szexi allat!Szoval,azt hiszem ennyi jutott eszembe most,de ha meg valami esetleg eszembe jut megosztom veled,ne felj!-az arckifejezesem,az..az..az nem is tudom milyen lehetett,elmondhatatlan volt...
-Carlos Suarez komoly es összeszedett!Megdöbbentö!
-Valamit felfogtal abbol amit mondtam?-kerdezte lenezöen
-Persze,persze es igazad is van!De te...öööm,figyeltel a suliban?Ez tök aranyos!Ezert megölellek!:D-vigyorogtam es megöleltem
-Nem vetted eszre?Soha?En nem figyeltelek,en bamultalak!-mondta vigyorogva,de meg mindig ölelt
-Ahaaaa,szoval erröl maradtam le!!!???-kerdezte Sergio es vigyorogva nekidölt a falnak
-Te hogy kerülsz ide?De most komolyan?Nem is erre kell mennünk a szallasra...-csak neztem ra,hülye arckifejezessel
-Csak erre jartam!
-Ez aztan a valasz!De tudod mit?nem is vartam mast!Sergio amit gondolod,hogy lattal,legyszives ne mond el senkinek!Oke?
-En nem lattam semmit!-emelte fel a kezeit
-Jol van köszönjük!De a titoktartas nem lesz ingyen ha jol olvasom le az abrazatodrol...
-Sab,mindig tudtam,hogy nagyon okos kislany vagy!
-Vegülis fogat,fogert!-nyögte be Carlos,egyik jobban vigyorgott mint a masik
-Oke es megis mit szeretnel?-kerdeztem beletörödve
-Majd meglatod!-vigyorgott
-Kösziii,de,mindegy,nem mondok semmit!Menjünk,mindjart kezdödik az edzes...
Vegre ,vegre strandröpi!Annyira imadom!
A harom palya eleg közel volt egy mashoz,siman lattuk a fiukat,nem mintha zavart volna,eppen ellenkezöleg!
Csak neztem Carlost,es vigyorogtam,ennyire voltam kepes ha öt lattam!Persze nem volt nehez eszrevenni,Monsi nem is birta ki szo nelkül?
-Mi ez a bargyu vigyor es kit nezel ennyire?Carlost?-nezett arra amerre en is-Na ne mar ez csak a masodik nap!Mikor?Hol?Mit?Merre?Mondj mar valamit megörülök!-hadarta gyorsan
-Monsi elötted,semmit nem lehet titkolni!Vagyis ismersz!Lehet,hogy talan tul jol is!Edzes utan igerem,hogy elmondom!De addig semmit!
-Gitaaa,ez az!-akkorat visitott,hogy mindenki minket nezett
Istenem igy titkolj valamit...
-Na jo,legyszives nyugodj le Monsi!
-Oke,oke bocs!-mondta boci szemekkel
-Csak en szeretnem elmondani a lanyoknak,valamikor...de nem most!
-Na kezdjük az edzest lanyok!-kialtotta el magat Poco
Az edzes nagyon kemeny volt!A csajokkal edzes utan beültünk az egyik kajaldaba.(Monsi,Pilar.Manu,J,Miri,Dani)
-Na csajok szeretnek valamit elmondani,tudom,hogy tök fura ,meg,hogy en talaltam ki,hogy legyenek szabalyok,de en szegtem meg elöször...
-Mit csinaltal mar?-kerdezte J
-Csak este lementem a konyhaba 10 utan es ugye nem lehetett volna...
-GITA,en nem erre vagyok kivancsi-csattant fel Monsi
-Oke,mondom tovabb-elmeseltem nekik az estet
-Ezaz Gita vegre egy hozzad illö pasi!Tök jo a szabaly meg kit erdekel,mar bocs!De szerinted ki fogja betartani az összeset?Es amugy sem kaptak rajta,akkor meg?-fejtette ki a velemenyet Pilar
-De Poco eszrevett...-huztam el a szamat
-Annyi bajod legyen!
-En azt hittem,hogy a tesom hajt rad!De vegre egyszer nem kapja meg amit akar!-mondta Miri mosolyogva-ezek tenyleg tesok tudnak idöziteni es hülyesgeket összehordani az egyszer mar biztos...
-Mi volt ez reggel?-kerdezte Carlos dühösen,erre nem igazan szamitottam
-Mikor?Mi?-nezett körbe Sergio ertetlenül
-Sergio,ne haragudj,Carl összevissza beszel,ezt meg majd mi megbeszeljük!Kesöbb...negyszemközt-neztem ra szuros szemmel-megsertödött vagy mi lelte,mi lehet a baja?Majdnem megbolondultam,hogy meg kell varni a kaja veget,hogy megtudhassam vegre!
-Oke!A csapatom nagyon jol vette,egy kicsit keveslik a szabadidöt,de megbeszeltük es minden oke!-valaszolt Carlos nyugotabb hangon!Hala Istennek!
-Nalunk is minden kiraly!De esetleg lemaradtam valamiröl?-mindig tudja mit mikor kell kerdezni,ehhez ert a legjobban
-Na fiuk en befejeztem,megyek,mert irany a strand!-kacsintottam rajuk
-En is varom,hogy lassam a -mondta volna tovabb az a hülye Sergio-de "veletlenül" raöntöttem a maradek narancslevemet!Nem tudom miert,de feltem,hogyha tovabb mondja Carlos reakcioja jobban fajna neki,mint egy kis narancsle a ruhain!
-Basszus kisanyam,milyen tüzes vagy!-vigyorgott kajanul
-En nem vagyok az,de ugy vettem eszre,hogy te igen,ezert gondoltam inkabb lehütelek!Remelem sikerült!
-Neeeem igazan,söt...
-Na jo,te nem vagy normalis!En megyek!Carlos velem jönnel,szeretnek valamit megbeszelni!
-Persze,nyugodtan hagyjatok itt,nem baj,hogy tök narancsle vagok!Nem haragszom,tenyleg nem,nyugi!
-Sergio!Tudom,hogy azt szeretned,hogy letörölgessem a gatyadat,de bocs most kihagyom ezt fantasztikus lehetöseget!Es amugyis nagyfiu vagy mar!-imadtam szivatni,de ö is engem
-Jol van,sziasztok-mondta durcasan,mint egy ovodas-aranyos volt
-Szoval Carl azaz integetes es szemmel magyarazas-probaltam belekezdeni a mondokamba,de megcsokolt!-Carlos,ezt nem szabad ebben a ket hetben!Szerencsed,hogy ideertünk...-a kajalda hatanal alltunk,itt ne igazan vehetnek eszre minket
-Miert ne szabadna?-kerdezte meglepödve-Jaaa,tudom azok a hülye szabalyaid!Igaz?-na ezzel elvagta magat
-Milyen hülye szabalyok?-dülledtek ki a szemeim-Nekem valami roppant furcsa modon, ugy remlik,hogy mindennel egyetertettel,amugy sem az a szabaly,hogy nem lehet csokolzni-persze elkezdett mosolyogni-Ezen nincs mit vigyorogni teeeee,inkabb nem is mondok semmit!De mostmar nem is akarom,hogy megcsokolj!-de megcsokolt-Na jo talan egy picit akarom!-mondtam neki fülig erö vigyorral
-Carlos,tenyleg nem akarok akadekoskodni,de...
-Ne dezzzz itt nekem!Mi van akkor,ha ket fiatal birja egymast es együtt akar lenni?!Gita,ne csinlad mar!!!En nagyon szeretnem,ha te meg en...
-Ez az,hogy en nem ezt akarom Carlos-ugy nezett ram,mint aki szellemet lat-nem ugy ertem,hogy nem akarok töled semmit,hanem en nem igy terveztem,nem akarok kapcsolatot senkivel,Carl erre tenyleg nem erre szamitottam,hogy bejön a kepbe egy fiu,aki...-gyorsan beszivtam az also ajkamat,nem akartam kimondani,amit ereztem,amit meg en sem tudtam pontosan mire velni,de mindig is hamar belefolytam a szerelmi ügyekbe!
-Folytasd,nekem ez nem magyarazat!Aki...
-Nem folytatom,ne szivass mar,legyszi Carlos,meglatjuk 2 het utan,hogy otthon mi lesz,most csak az edzesre es a sajat csapatunkra kell koncentralnunk!
-Te miota vagy ennyire maximalista es higgadt?Nem igy emlekszemm rad a sulibol,ugy feltudod huzni magad minden törioran!Mindig azt vartam,hogy veszekedni fogsz a tanarral...Szenvedelyes vagy es ezt imadom benned,azert,mert csapatkapitany vagy es ez az utolso ev,nem kell teljesen kifordulnod önmagadbol!Nem kell megvaltoznod!Tudod a sportban neha jobb szenvedelyesnek lenni nem pedig higgadtnak es megfontoltnak!Az ösztöneid hajtsanak ne mindig az eszed es a kötelessegtudatod!Szertem,ha olyan vagy a palyan is,mint az eletben vagy forditva!
Kicsit allat vagy,de nagyon szexi allat!Szoval,azt hiszem ennyi jutott eszembe most,de ha meg valami esetleg eszembe jut megosztom veled,ne felj!-az arckifejezesem,az..az..az nem is tudom milyen lehetett,elmondhatatlan volt...
-Carlos Suarez komoly es összeszedett!Megdöbbentö!
-Valamit felfogtal abbol amit mondtam?-kerdezte lenezöen
-Persze,persze es igazad is van!De te...öööm,figyeltel a suliban?Ez tök aranyos!Ezert megölellek!:D-vigyorogtam es megöleltem
-Nem vetted eszre?Soha?En nem figyeltelek,en bamultalak!-mondta vigyorogva,de meg mindig ölelt
-Ahaaaa,szoval erröl maradtam le!!!???-kerdezte Sergio es vigyorogva nekidölt a falnak
-Te hogy kerülsz ide?De most komolyan?Nem is erre kell mennünk a szallasra...-csak neztem ra,hülye arckifejezessel
-Csak erre jartam!
-Ez aztan a valasz!De tudod mit?nem is vartam mast!Sergio amit gondolod,hogy lattal,legyszives ne mond el senkinek!Oke?
-En nem lattam semmit!-emelte fel a kezeit
-Jol van köszönjük!De a titoktartas nem lesz ingyen ha jol olvasom le az abrazatodrol...
-Sab,mindig tudtam,hogy nagyon okos kislany vagy!
-Vegülis fogat,fogert!-nyögte be Carlos,egyik jobban vigyorgott mint a masik
-Oke es megis mit szeretnel?-kerdeztem beletörödve
-Majd meglatod!-vigyorgott
-Kösziii,de,mindegy,nem mondok semmit!Menjünk,mindjart kezdödik az edzes...
Vegre ,vegre strandröpi!Annyira imadom!
A harom palya eleg közel volt egy mashoz,siman lattuk a fiukat,nem mintha zavart volna,eppen ellenkezöleg!
Csak neztem Carlost,es vigyorogtam,ennyire voltam kepes ha öt lattam!Persze nem volt nehez eszrevenni,Monsi nem is birta ki szo nelkül?
-Mi ez a bargyu vigyor es kit nezel ennyire?Carlost?-nezett arra amerre en is-Na ne mar ez csak a masodik nap!Mikor?Hol?Mit?Merre?Mondj mar valamit megörülök!-hadarta gyorsan
-Monsi elötted,semmit nem lehet titkolni!Vagyis ismersz!Lehet,hogy talan tul jol is!Edzes utan igerem,hogy elmondom!De addig semmit!
-Gitaaa,ez az!-akkorat visitott,hogy mindenki minket nezett
Istenem igy titkolj valamit...
-Na jo,legyszives nyugodj le Monsi!
-Oke,oke bocs!-mondta boci szemekkel
-Csak en szeretnem elmondani a lanyoknak,valamikor...de nem most!
-Na kezdjük az edzest lanyok!-kialtotta el magat Poco
Az edzes nagyon kemeny volt!A csajokkal edzes utan beültünk az egyik kajaldaba.(Monsi,Pilar.Manu,J,Miri,Dani)
-Na csajok szeretnek valamit elmondani,tudom,hogy tök fura ,meg,hogy en talaltam ki,hogy legyenek szabalyok,de en szegtem meg elöször...
-Mit csinaltal mar?-kerdezte J
-Csak este lementem a konyhaba 10 utan es ugye nem lehetett volna...
-GITA,en nem erre vagyok kivancsi-csattant fel Monsi
-Oke,mondom tovabb-elmeseltem nekik az estet
-Ezaz Gita vegre egy hozzad illö pasi!Tök jo a szabaly meg kit erdekel,mar bocs!De szerinted ki fogja betartani az összeset?Es amugy sem kaptak rajta,akkor meg?-fejtette ki a velemenyet Pilar
-De Poco eszrevett...-huztam el a szamat
-Annyi bajod legyen!
-En azt hittem,hogy a tesom hajt rad!De vegre egyszer nem kapja meg amit akar!-mondta Miri mosolyogva-ezek tenyleg tesok tudnak idöziteni es hülyesgeket összehordani az egyszer mar biztos...
2011. március 4., péntek
4.rész
-Ez a liba beszél,hogy nem fér bele a pasizás!!!-durrogott a hátam mögött-Ma is egész délután mit csinált?
-Na jól van Daniela!Mi a fészkes fene bajod van?Ha hozzám beszélsz akkor a szemembe ha kérhetem!-mondtam neki idegesen és követelőzve!-Nem szeretem ha hülyének néznek,szóval rajta,mondhatod is
A lányok csak lestek,hogy miért húztam fel magam ennyire,de ők nem látták,hogy nézett rám!Mint valami ribire,és csak flegmázott...ezzel hamar kiverte biztosítékot!
-Oké,akkor mondom is!Elegem van a fölényeskedésedből,abból,hogy azt hiszed te vagy a főnök!És mi az,hogy odajössz amikor Sergioval beszélek,elhívod "egy percre" és a futásnál látom újra?Úgy emlékszem,hogy nem mászunk egymás pasijára!Nem?Nem ez a fő szabályod?!Mert mindenre kell egy szabály...-húzgálta most is a szájat
-Lehet,hogy szörszálhasogató vagyok,de nem másztam rá senki pasijára,amúgy nem is tudtam,hogy együtt vagytok!-mondtam neki cinikusan-És amúgy szerinted mit csináltam ma "egész délután"?-néztem a napirendünkre
-Ohh-kerekedett a szeme-értem!
-Na igen,Sergio,Carl és én a CSAPATKAPITNYOK,együtt megcsináltuk,kellettek hozzá ők is!Nem vágtak partiba ha erre gondolsz!-röhögtem el magam
-Ne haragudj-mondta és lesütötte a szemet
-Nem haragszom,de ennél ismerhetnél mar jobban!De te se haragudj,hogy így elragadtam az áldozatodat!:D
-Na lányok akkor szent a béke?-kérdezte Manu
-Igen,szent a béke és akkor holnaptól jöhet a kemény munka!Most pedig aludjunk!-nem is J lenne
Lezuhanyoztunk,pizsi és mindenki lefeküdt aludni!
Annyira felvontam pörögve,hogy egyszerűen lehetetlennek tűnt az alvás.Gondoltam lemegyek a konyhába iszok valamit,legalább azzal is megy az idő.Amikor közeledtem a konyha fele hallottam,hogy valaki a hütöben keresgél!
Ki más lenne...
Nagyon reméltem,hogy normálisan fel van öltözve,mert csak inni szeretnek egy kicsit,nem pedig még jobban felpörögni és szabadjára engedni a fantáziamat...mert akkor soha nem alszom el!
Gondoltam vicces leszek és megijesztem.Sikerült...
Eddig fel volt öltözve,de most leöntötte magát azzal amit éppen ivott és mintha az univerzum is azt akarna,hogy megcsodáljam azt hasnak aligha nevezhető csodát, egyből lekapta a polojat.-az arckifejezesem elég fura lehetett,mondhatjuk,hogy ledöbbentem,mert ilyen önelégült vigyort,mint ami elterült az arcán,még nem láttam.
-Carlos!Ne haragudj,azt hittem vicces leszek!:D-mentegetöztem lehajtott fejjel
-Az is voltál,meg az is vagy!Ez a fej mindent megér!:D
-Te is nagyon vicces vagy!haha-néztem rá felhúzott szemöldökkel(ez volt a specialitásom)
-Cuki a kis rozsaszin bugyid!-mért végig a szemeivel
Atyasagosuristen,teljesen elfelejtettem,hogy miben szoktam aludni,de most már ezen nem siránkozom,meltoság teljesen viselkedek,szépen elköszönök és felmegyek "aludni"!
-Jól van Carl!Szia,jó ejt!És töröld le azt a kaján vigyort az arcodról,ha megkérhetnélek!
Ja és ha elmered mondani valakinek,hogy rózsaszin nagymami bugyiban nyomulok,Megöllek!:D
-Dehogyis,nem mondom el senkinek!-a mellkasára tette a kezet mint aki esküdözik,én közben tolattam kifelé a konyhaból!-Jól van Gitana!Neked is szép almokat!Csók!
Mint valami hadirokkant,megszégyenülve vonszoltam magam,felfelé a lépcsőn,hallottam,ahogy Carlos lépdel mögöttem!
-Gita!-szolt hozzám,megfordultam és csak centikre voltam az ajkaitol,erre ö megcsókolt én pedig viszonoztam...
Annyira meglepödtem,de nagyon jó volt,jól esett,és mostmár nem tudtam nem felpörögni...
Mikor elszakadtunk egymás ajkaitól,mosolyra húzódott a szám,de aztán észbe kaptam és kérdőn néztem Carlosra.
-Gitana,ne nézz már így!-mondta mosolyogva
-Hogy,Carl?Hogy nézek?
-Pont úgy mintha nem értened,hogy mi törtenik!
-Szerinted értem?
-Annyi,hogy azt mondtam csók,de jobb megtenni,mint csak kimondani!
-Ez elég pasis magyarázat!Na szia,megyek!...-és elindultam,de közben meg kimondtam a kulcsszót-csók-és én is megcsókoltam
-Gitana!Ezert,birlak ennyire!
Jaj mibe keveredtem már megint?Miért kell a saját szabályaimat átlépni?Most meg valaki felkacsolta a villanyt!Mi lesz ebböl...?
Természetesen az edzö volt!huhu lesznek itt meg problemák...Poco,még pár órája meg volt elégedve velem,hogy jó ötleteim vannak,erre én szegem meg elöször öket.Gyorsan elbújtam Carlos hata mögé,nem azért,hogy ne lásson meg,hanem,hogy ne lássa meg a "pizsimet"!:D
Még Poco is zavarba jött,de tudta mi a kötelessége,vigyorogva mondta a kis mondókájat.
-Ti vagytok a szabályok alkotói és az első megszegői is egyben-mosolygott.Rajta mindig azt lattam,hogy szeretne ha talalnek egy hozzam illö pasit!A szemein most is ezt lattam,szerinte Carlos hozzám való!
-Mi csakkk,nem tudunk...-kezdtem volna bele,de az edző közbevágott
-Hagyjuk a blabla szöveget fiatalok,mindenki tudta,hogy ez az edzőtábor ilyen lesz,de hogy ilyen hamar belekezdtek...
-De mi nem is csináltunk semmit!-mentegetőztem
-Először is Sabina,nem vagyok madár,ezért ne nézz annak,a másik,hogy nem vágunk az edzőnk szavába,ha jól tudom-már nyitottam a számat,hogy bocsánatot kérjek,de az edző csak mosolyogva leintett!-a harmadik pedig,tudjátok,hogy a szabály az szabály,büntetést kell kapnotok!Még nem döntöttem,hogy mi lesz az,de nem úszhatjatok meg!-mondta szigorúan
Nagyszerű mondhatom,ez annyira jellemző...
-Oke,edző értem,Jó éjszakát!Sziasztok!-köszöntem el tőlük és még gyorsan megöleltem Carlt
Otthagytam Carlost és az edzőt,és durcásan felmentem a szobámba.
Csikorogtak a kerekek rendesen...Életem eddigi leghosszabb napja végre véget ért,megérkeztünk,megvan a napirend,életemben először lefutottam 10kmt,összevesztem Danival,ki is békültünk,megkaptam a büntimet és megcsókolt egy álompasi...:)-itt önkéntelenül is elmosolyodtam,és áttértem a következő témára...Carlos!
Vajon mit akar,mi volt ez a csók?Reggel,hogy viselkedjek vele?Mi most együtt vagyunk?Vagy ez nem számít semmit,és maradunk olyanok,mint voltunk?Majd reggel minden kiderül...
Nagy nehezen elaludtam.
Reggel elsőként pattantam ki az ágyból,amikor megszólalt az ébresztőm!
-Gyerünk csajok,ébrszető tánc!:D-egyszer valamikor megcsináltam és azóta szokás lett-gyerünk,gyerünk!Magamat is megleptem,de örültem,hogy igy ébredtem tuti jó napom lesz...
-Jól van Gitana,mire pörögsz ennyire hajnali 3/4 hatkor?Csak nem szerelmes vagy?-kérdezte vihogva Monsi
-Szerelmes?Én?Pfff,te hülye vagy Monsi?Szerelmes?Hmmmm...Mégis kibe lennék szerelmes?De komolyan?-Monsi,Pilar,Manu es Miri,igy voltunk egy szobában-összenéztek,rám és össze,bólintottak leültek az ágyamra és kérdőn néztek rám-Elfordítottam a fejemet-kár volt Manu egy elő hazugság vizsgaló
-Mond el!-faggatott tovább
-Mit mondanék?És amúgyis úgy néztek rám,mint egy csapat majom-vihogtam kínomban-azt nem mondtam
-Igen és te vagy az ötödik,de ez most mellékes.Kimondtad a bűvös szót háromszor egymás után,tudod ismerünk már olyan jól,hogy észrevesszük ha van valami...Szóval?-szinte követelőztek
-Szóval,ha akárkivel,akármi is lesz időben megtudjátok!Eskü!!!-közben csengettek,Hála Istennek megmenekültem-a csengő mindig az indulást jelentette
Lementünk a gyülekező helyre,megláttam Carlost és ö is engem nézett,mosolyogtunk egymásra,mint két lüke!Carlos elindult felém,de nem győztem neki jelezni,hogy ne jöjjön oda,legalábbis nem ugy...még senki nem tud semmit!
Elindultunk a futóedzésre utána reggeli.
Reggelinél Sergioval és Carlossal ültem egy asztalhoz...
-Na jól van Daniela!Mi a fészkes fene bajod van?Ha hozzám beszélsz akkor a szemembe ha kérhetem!-mondtam neki idegesen és követelőzve!-Nem szeretem ha hülyének néznek,szóval rajta,mondhatod is
A lányok csak lestek,hogy miért húztam fel magam ennyire,de ők nem látták,hogy nézett rám!Mint valami ribire,és csak flegmázott...ezzel hamar kiverte biztosítékot!
-Oké,akkor mondom is!Elegem van a fölényeskedésedből,abból,hogy azt hiszed te vagy a főnök!És mi az,hogy odajössz amikor Sergioval beszélek,elhívod "egy percre" és a futásnál látom újra?Úgy emlékszem,hogy nem mászunk egymás pasijára!Nem?Nem ez a fő szabályod?!Mert mindenre kell egy szabály...-húzgálta most is a szájat
-Lehet,hogy szörszálhasogató vagyok,de nem másztam rá senki pasijára,amúgy nem is tudtam,hogy együtt vagytok!-mondtam neki cinikusan-És amúgy szerinted mit csináltam ma "egész délután"?-néztem a napirendünkre
-Ohh-kerekedett a szeme-értem!
-Na igen,Sergio,Carl és én a CSAPATKAPITNYOK,együtt megcsináltuk,kellettek hozzá ők is!Nem vágtak partiba ha erre gondolsz!-röhögtem el magam
-Ne haragudj-mondta és lesütötte a szemet
-Nem haragszom,de ennél ismerhetnél mar jobban!De te se haragudj,hogy így elragadtam az áldozatodat!:D
-Na lányok akkor szent a béke?-kérdezte Manu
-Igen,szent a béke és akkor holnaptól jöhet a kemény munka!Most pedig aludjunk!-nem is J lenne
Lezuhanyoztunk,pizsi és mindenki lefeküdt aludni!
Annyira felvontam pörögve,hogy egyszerűen lehetetlennek tűnt az alvás.Gondoltam lemegyek a konyhába iszok valamit,legalább azzal is megy az idő.Amikor közeledtem a konyha fele hallottam,hogy valaki a hütöben keresgél!
Ki más lenne...
Nagyon reméltem,hogy normálisan fel van öltözve,mert csak inni szeretnek egy kicsit,nem pedig még jobban felpörögni és szabadjára engedni a fantáziamat...mert akkor soha nem alszom el!
Gondoltam vicces leszek és megijesztem.Sikerült...
Eddig fel volt öltözve,de most leöntötte magát azzal amit éppen ivott és mintha az univerzum is azt akarna,hogy megcsodáljam azt hasnak aligha nevezhető csodát, egyből lekapta a polojat.-az arckifejezesem elég fura lehetett,mondhatjuk,hogy ledöbbentem,mert ilyen önelégült vigyort,mint ami elterült az arcán,még nem láttam.
-Carlos!Ne haragudj,azt hittem vicces leszek!:D-mentegetöztem lehajtott fejjel
-Az is voltál,meg az is vagy!Ez a fej mindent megér!:D
-Te is nagyon vicces vagy!haha-néztem rá felhúzott szemöldökkel(ez volt a specialitásom)
-Cuki a kis rozsaszin bugyid!-mért végig a szemeivel
Atyasagosuristen,teljesen elfelejtettem,hogy miben szoktam aludni,de most már ezen nem siránkozom,meltoság teljesen viselkedek,szépen elköszönök és felmegyek "aludni"!
-Jól van Carl!Szia,jó ejt!És töröld le azt a kaján vigyort az arcodról,ha megkérhetnélek!
Ja és ha elmered mondani valakinek,hogy rózsaszin nagymami bugyiban nyomulok,Megöllek!:D
-Dehogyis,nem mondom el senkinek!-a mellkasára tette a kezet mint aki esküdözik,én közben tolattam kifelé a konyhaból!-Jól van Gitana!Neked is szép almokat!Csók!
Mint valami hadirokkant,megszégyenülve vonszoltam magam,felfelé a lépcsőn,hallottam,ahogy Carlos lépdel mögöttem!
-Gita!-szolt hozzám,megfordultam és csak centikre voltam az ajkaitol,erre ö megcsókolt én pedig viszonoztam...
Annyira meglepödtem,de nagyon jó volt,jól esett,és mostmár nem tudtam nem felpörögni...
Mikor elszakadtunk egymás ajkaitól,mosolyra húzódott a szám,de aztán észbe kaptam és kérdőn néztem Carlosra.
-Gitana,ne nézz már így!-mondta mosolyogva
-Hogy,Carl?Hogy nézek?
-Pont úgy mintha nem értened,hogy mi törtenik!
-Szerinted értem?
-Annyi,hogy azt mondtam csók,de jobb megtenni,mint csak kimondani!
-Ez elég pasis magyarázat!Na szia,megyek!...-és elindultam,de közben meg kimondtam a kulcsszót-csók-és én is megcsókoltam
-Gitana!Ezert,birlak ennyire!
Jaj mibe keveredtem már megint?Miért kell a saját szabályaimat átlépni?Most meg valaki felkacsolta a villanyt!Mi lesz ebböl...?
Természetesen az edzö volt!huhu lesznek itt meg problemák...Poco,még pár órája meg volt elégedve velem,hogy jó ötleteim vannak,erre én szegem meg elöször öket.Gyorsan elbújtam Carlos hata mögé,nem azért,hogy ne lásson meg,hanem,hogy ne lássa meg a "pizsimet"!:D
Még Poco is zavarba jött,de tudta mi a kötelessége,vigyorogva mondta a kis mondókájat.
-Ti vagytok a szabályok alkotói és az első megszegői is egyben-mosolygott.Rajta mindig azt lattam,hogy szeretne ha talalnek egy hozzam illö pasit!A szemein most is ezt lattam,szerinte Carlos hozzám való!
-Mi csakkk,nem tudunk...-kezdtem volna bele,de az edző közbevágott
-Hagyjuk a blabla szöveget fiatalok,mindenki tudta,hogy ez az edzőtábor ilyen lesz,de hogy ilyen hamar belekezdtek...
-De mi nem is csináltunk semmit!-mentegetőztem
-Először is Sabina,nem vagyok madár,ezért ne nézz annak,a másik,hogy nem vágunk az edzőnk szavába,ha jól tudom-már nyitottam a számat,hogy bocsánatot kérjek,de az edző csak mosolyogva leintett!-a harmadik pedig,tudjátok,hogy a szabály az szabály,büntetést kell kapnotok!Még nem döntöttem,hogy mi lesz az,de nem úszhatjatok meg!-mondta szigorúan
Nagyszerű mondhatom,ez annyira jellemző...
-Oke,edző értem,Jó éjszakát!Sziasztok!-köszöntem el tőlük és még gyorsan megöleltem Carlt
Otthagytam Carlost és az edzőt,és durcásan felmentem a szobámba.
Csikorogtak a kerekek rendesen...Életem eddigi leghosszabb napja végre véget ért,megérkeztünk,megvan a napirend,életemben először lefutottam 10kmt,összevesztem Danival,ki is békültünk,megkaptam a büntimet és megcsókolt egy álompasi...:)-itt önkéntelenül is elmosolyodtam,és áttértem a következő témára...Carlos!
Vajon mit akar,mi volt ez a csók?Reggel,hogy viselkedjek vele?Mi most együtt vagyunk?Vagy ez nem számít semmit,és maradunk olyanok,mint voltunk?Majd reggel minden kiderül...
Nagy nehezen elaludtam.
Reggel elsőként pattantam ki az ágyból,amikor megszólalt az ébresztőm!
-Gyerünk csajok,ébrszető tánc!:D-egyszer valamikor megcsináltam és azóta szokás lett-gyerünk,gyerünk!Magamat is megleptem,de örültem,hogy igy ébredtem tuti jó napom lesz...
-Jól van Gitana,mire pörögsz ennyire hajnali 3/4 hatkor?Csak nem szerelmes vagy?-kérdezte vihogva Monsi
-Szerelmes?Én?Pfff,te hülye vagy Monsi?Szerelmes?Hmmmm...Mégis kibe lennék szerelmes?De komolyan?-Monsi,Pilar,Manu es Miri,igy voltunk egy szobában-összenéztek,rám és össze,bólintottak leültek az ágyamra és kérdőn néztek rám-Elfordítottam a fejemet-kár volt Manu egy elő hazugság vizsgaló
-Mond el!-faggatott tovább
-Mit mondanék?És amúgyis úgy néztek rám,mint egy csapat majom-vihogtam kínomban-azt nem mondtam
-Igen és te vagy az ötödik,de ez most mellékes.Kimondtad a bűvös szót háromszor egymás után,tudod ismerünk már olyan jól,hogy észrevesszük ha van valami...Szóval?-szinte követelőztek
-Szóval,ha akárkivel,akármi is lesz időben megtudjátok!Eskü!!!-közben csengettek,Hála Istennek megmenekültem-a csengő mindig az indulást jelentette
Lementünk a gyülekező helyre,megláttam Carlost és ö is engem nézett,mosolyogtunk egymásra,mint két lüke!Carlos elindult felém,de nem győztem neki jelezni,hogy ne jöjjön oda,legalábbis nem ugy...még senki nem tud semmit!
Elindultunk a futóedzésre utána reggeli.
Reggelinél Sergioval és Carlossal ültem egy asztalhoz...
2011. március 3., csütörtök
Broken Angel!(L):)
Ezt a zenet meg kell ismernie a vilagnak!Föleg azert mert Sergioval ez a szamunk!!!:D:D:DXD
A lenyeg,hogy imadom!:D<3
A lenyeg,hogy imadom!:D<3
2011. március 2., szerda
3.rész
10km,10km,siman lefutom,tudom,hogy sikerül,ha belehalok,akkor is lefutom! o_O
Ki az a hülye egyaltalan aki kitalata,hogy ennyit fussunk az elsö napon?Meg amugyis miert kell futni?Azert lettem röplabdas,mert itt nem kell körbe loholniba palyat 100szor egy meccs alatt!-na jo ez egy alapozas itt muszaj,de az edzönket ilyenkor mindig megszallta valami,ha valaki mas is volt rajtunk kivül akkor mi voltunk a szuper csapat,aki mindent kibir!Ezt nem szeretem,de nem baj,nem en döntök!-Sikerülni fog,sikerülni fog!-gyözködtem magam,de voltak meg erveim a futas ellen...sok pasiii*lihegve futkoraszok*utsonak erek be*stb.stb.
Es muszaj peldat mutatnom!De nekem ez nem fog menni!Ugy valtoztak bennem az erzesek es a velemenyem,hogy meg en is elcsodalkoztam!Annyira frusztralt voltam a futas miatt,annyira feltem,hogy csalodast okozok a csajoknak es nem mellesleg beegek a fiuk elött!Nem is csalodtam magamban...
A futasunkra a szallasunk melletti palyan került sor!
Sabina elkezdett futni,-de tenyleg nem birom,ilyenkor a vilag minden gondja az en vallamat nyomja-Tudtak ezt a baratnöim is es megprobaltak biztatni,meg az edzö Poco is!:D
-Gyerünk Gitana!Sikerülni fog,kibirod,nem fogsz megallni!Bizom benned!-biztatott meg Monsi az indulas pillanataiban!Epp annyira volt idegesitö,mint amennyi eröt adott!
Szinte mindenki lekörözött,csak Juan(Sergioek kapusa)tartott velem!
De Sergio es Carlos alfaharca tovabb folytatodott,ök egymas nyakaban loholva ket kört vertek ram!Eleg megalazo...de ez van!
-Gyerünk Sab,nemsokara vege-Szolalt meg Sergio az utolso köreben,es racsapott a hatsomra!-Carlos mellette futott,ö csak hatra fordult es ramkacsintott!Aranyos volt!
-Igen neked mindjart vege!Es ezert meg kapsz!-puffogtam-Sergio,csak hatra nezett es vigyorgott-
Az utolso köröket lefutottam ugy,hogy eszre sem vettem,mert vegig Carlos jart a fejemben,meglepödtem ezen,mert ra sosem gondoltam ugy,mint pasi,mert nekem mindig mas valaki jart a fejemben...
De most Carlos,a kacsintas a formas hatso-nekem ez negyon fontos:D
Szoval fura erzesek keritettek hatalmukba!
-Gitana!!!!Sikerült!-ugrott a nyakamba Monsi,Pilar es Manu is
-Basszus,azt hittem meghalok,de sikerült!
Poco ugye többször nem lesz teriteken 10kmes futas?-neztem az edzöre könyörgö tekintettel
-Sabina,ha egyszer lefutottad,akkor 1000x is megteheted!-mondta hatalmas bölcsesseggel
-Igy van Gita!Ahanyszor csak akarod!Tudod minden fejben döl el!-mondta Manu hatalmas elettapasztalattal,mindig is szerettem benne,hogy annyira jo tanacsokat tud adni,hogy tisztan latja a dolgokat intelligens es emelett nem normalis(csak a jo ertelemben veve)
-Jol van,jol van Te esz!Felfogtam!
En parancsolok a testemnek,vagy vmi hasonlo!Igy gondoltad?
-Igen,valami hasonlo!-itt mar vihogtunk-mi mindenen tudunk-
Visszamentünk a szallasra,aztan vacsi es eljött az elsö nap esteje!
Ha vacsora elött nem sikerült megbeszelnünk a dolgokat Carlosekkal akkor majd most!Megkerestem Carlost-nekik termeszetesen nem jutott eszükbe,hogy most kellene megcsinalni a tervet-az egesz kosarcsapat az udvaron levö palyan volt...
Amikor közelebb mentem,azt hittem-uristen nem is tudom,hogy mit-Carlos felmeztelenül dobalt a csapattarsaival,es rajöttem,hogy nem csak az also fertaja leirhatatlan...
Barna bör,kockas has,es a mosolya-ugyis mondhatjuk,hogy folyt a nyalam
Nem szoltam neki,csak alltam ott es bamultam,annyira edes volt,ahogy szorakozott a többiekkel!Azon kaptam magam,hogy Carl ott all elöttem.
-Szia Gita,ha jol hallottam igy hivnak a többiek!Nem baj ha en is?Es amugy mit keresel itt?
-Ohhh,szia Carl!Csak tudod,amit nem csinaltunk meg vacsora elött,azt megcsinalhatjuk most!Raersz?-felneztem ra kiskutya szemekkel
-Igen,persze-valaszolt mosolyogva
-Oke,akkor menjünk es keressük meg a mi lökött focistankat!-mondtam neki röhögve,Carlos megtorpant
-Esetleg a te lökött focistad,az enyem biztos nem!-mondta felhuzott szemöldökkel
-Uristen,Carlos!Ez csak egy szofordulat,nem tudom miert kell ilyeneken fennakadni!-megragadtam a karjat es elkezdtem befele huzni-ennyi kellett a fiuknak,elkezdtek fütyölni es cuppogni,mint az oviban...-mintha a feltekenyseg szikrait lattam volna a szemeiben-Szerintem ezt most felejtsük el!
-Oke,ne haragudj-mondta bünbano arccal.
-Nem,dehogyis!-mosolyogtam ra biztatas keppen
Megtalaltuk Sergiot,ismet csak Danival volt!Amikor Dani meglatott,izottak a szemei,-nem tudom mit kepzel rolam,pedig ismer-ezert megkertem Carlost,hogy most ö szoljon,annak a majomnak!Összeültünk es röpke ket ora alatt megcsinaltunk a tervet,amit az edzök is jovahagytak,söt eleg nyallernek ereztem magam,mert nagyon megdicsertek minket!:D
Zsufolt es faraszto napjaink lesznek,remelem ennyi eleg lesz,hogy lehütse a kedelyeket!Remelem!
A program:
-minden reggel fel 6kor ebresztö
-6-7ig futas,futogyakorlatok
-7kor reggeli
-8tol edzes a strandon 10ig,utana egy ora amikor strandröpiznünk kellett
-11-1ig szabadok voltunk
-ebed,szieszta
-4-6ig edzes a teremben
-vacsora
-es ha az edzö ugy latta akkor egy 1oras technikai edzes
A fiuknak is ilyen volt a program,csak nekik strandfoci volt es persze a füvespalyas edzes,Carleknak pedig Streetball,plusz neha beraktak nekik kondit!
A ket szombat delutanunk szabad volt es a vasarnap is!A masodik szombaton csinalni akartunk egy bucsubulit!Az edzök ebbe is belementek,szerencsenk volt velük!
Miközben a beosztason dolgoztunk,a ket alfa nem szivatta egymast,hanem együtt nevettek,ez nagyon jo erzes volt,persze volt amikor en szivtam meg,mert en voltam a celpont,de ennyi belefer!
Fel 10 körül felmentem az emeletre es kiraktam a tervet,a csajok meredtek bamultak egyszer ramneztek egyszer a lapra egyszer ram egyszer a lapra...
-6-7ig futas?Ki talalta ki ezt a marhasagot?-kerdezte tagra nyilt szemekkel Juana(J)
J imad enni,imadja miniszoknyat,a pasikat, a napot es a krumplit!:D
-J,tudtam,hogy ki fogsz borulni,de Poco es en is nagyon-nagyon profi evet szeretnenk!Nehez lesz,de kibirjuk!Szeretlek!-vigyorogtam ra
-Nem azt mondtam,hogy nem fogjuk kibirni-csak arra lennek kivancsi,hogy mikor fogunk aludni?-röhögte el magat-
-Ejszaka?-kerdeztük egyszerre-
-Jol van tudom,ez mas lesz mint az eddigiek,ilyen csapatunk megegyszer nem lesz,tudom jol,de azt szeretnem kerni,hogy akkor mindenki 100%osan teljesitsen ebben a ket hetben es ebben a szezonban!
-J komoly,ez meglepö-mondta Pilar,tenyleg az volt.De imadtam erte!
-Es mikor lesz egy kis szabadidönk?-kerdezte Dani felvont szemöldökkel es flegmabbnal flegmabb fejekkel!!!
Annyira felment bennem a pumpa...
-Dani,amint latod,a szombat es vasarnap delutan,de azt hittem olvasni meg tudsz-puffogtam neki pipacsvörös fejjel-ez a viselkedes,a szemei,amikor hozzamertem szolni Sergiohoz,az allando flegmazasa...-vagy arra gondolsz,hogy napközben?Arra ne is gondolj ez ket het nem a lazsalasrol meg a pasizasrol szol-mondtam neki cinikusan
-De mikor tudunk talalkozni a fiukkal?-kerdezte döbbent arckifejezessel es a többiek is kerdön neztek ram
-A kajalasoknal mindig,a reggeli futasnal,a strandon a palyak egymas mellett vannak,ott lesz ket ora szabad program,de ennyi,de en meg ezt is sokkallom,mar elöre latom,hogy bajok lesznek!
-Gitanaaaa,ne legyel mar ilyen,ezekböl a pasikbol egy elet is keves!-mosolygott Pilar
-Ti beszeltetek Sergioval?Ö is kb ezt mondta rolunk-mosolyodtam el en is,Pilar altalaban tudta mit kell mondania,hogy felviditson!
-Latod,egyre jar az agyunk!
-Tudom ,tudom-legyintettem
-Na menjünk aludni!-Szolalt meg Manu
Elindultunk a szobainkba,de Dani nem birt magaval...
Azt hitte,hogy nem hallom meg amit az orra alatt dörmög,de persze meghallottam!
Ki az a hülye egyaltalan aki kitalata,hogy ennyit fussunk az elsö napon?Meg amugyis miert kell futni?Azert lettem röplabdas,mert itt nem kell körbe loholniba palyat 100szor egy meccs alatt!-na jo ez egy alapozas itt muszaj,de az edzönket ilyenkor mindig megszallta valami,ha valaki mas is volt rajtunk kivül akkor mi voltunk a szuper csapat,aki mindent kibir!Ezt nem szeretem,de nem baj,nem en döntök!-Sikerülni fog,sikerülni fog!-gyözködtem magam,de voltak meg erveim a futas ellen...sok pasiii*lihegve futkoraszok*utsonak erek be*stb.stb.
Es muszaj peldat mutatnom!De nekem ez nem fog menni!Ugy valtoztak bennem az erzesek es a velemenyem,hogy meg en is elcsodalkoztam!Annyira frusztralt voltam a futas miatt,annyira feltem,hogy csalodast okozok a csajoknak es nem mellesleg beegek a fiuk elött!Nem is csalodtam magamban...
A futasunkra a szallasunk melletti palyan került sor!
Sabina elkezdett futni,-de tenyleg nem birom,ilyenkor a vilag minden gondja az en vallamat nyomja-Tudtak ezt a baratnöim is es megprobaltak biztatni,meg az edzö Poco is!:D
-Gyerünk Gitana!Sikerülni fog,kibirod,nem fogsz megallni!Bizom benned!-biztatott meg Monsi az indulas pillanataiban!Epp annyira volt idegesitö,mint amennyi eröt adott!
Szinte mindenki lekörözött,csak Juan(Sergioek kapusa)tartott velem!
De Sergio es Carlos alfaharca tovabb folytatodott,ök egymas nyakaban loholva ket kört vertek ram!Eleg megalazo...de ez van!
-Gyerünk Sab,nemsokara vege-Szolalt meg Sergio az utolso köreben,es racsapott a hatsomra!-Carlos mellette futott,ö csak hatra fordult es ramkacsintott!Aranyos volt!
-Igen neked mindjart vege!Es ezert meg kapsz!-puffogtam-Sergio,csak hatra nezett es vigyorgott-
Az utolso köröket lefutottam ugy,hogy eszre sem vettem,mert vegig Carlos jart a fejemben,meglepödtem ezen,mert ra sosem gondoltam ugy,mint pasi,mert nekem mindig mas valaki jart a fejemben...
De most Carlos,a kacsintas a formas hatso-nekem ez negyon fontos:D
Szoval fura erzesek keritettek hatalmukba!
-Gitana!!!!Sikerült!-ugrott a nyakamba Monsi,Pilar es Manu is
-Basszus,azt hittem meghalok,de sikerült!
Poco ugye többször nem lesz teriteken 10kmes futas?-neztem az edzöre könyörgö tekintettel
-Sabina,ha egyszer lefutottad,akkor 1000x is megteheted!-mondta hatalmas bölcsesseggel
-Igy van Gita!Ahanyszor csak akarod!Tudod minden fejben döl el!-mondta Manu hatalmas elettapasztalattal,mindig is szerettem benne,hogy annyira jo tanacsokat tud adni,hogy tisztan latja a dolgokat intelligens es emelett nem normalis(csak a jo ertelemben veve)
-Jol van,jol van Te esz!Felfogtam!
En parancsolok a testemnek,vagy vmi hasonlo!Igy gondoltad?
-Igen,valami hasonlo!-itt mar vihogtunk-mi mindenen tudunk-
Visszamentünk a szallasra,aztan vacsi es eljött az elsö nap esteje!
Ha vacsora elött nem sikerült megbeszelnünk a dolgokat Carlosekkal akkor majd most!Megkerestem Carlost-nekik termeszetesen nem jutott eszükbe,hogy most kellene megcsinalni a tervet-az egesz kosarcsapat az udvaron levö palyan volt...
Amikor közelebb mentem,azt hittem-uristen nem is tudom,hogy mit-Carlos felmeztelenül dobalt a csapattarsaival,es rajöttem,hogy nem csak az also fertaja leirhatatlan...
Barna bör,kockas has,es a mosolya-ugyis mondhatjuk,hogy folyt a nyalam
Nem szoltam neki,csak alltam ott es bamultam,annyira edes volt,ahogy szorakozott a többiekkel!Azon kaptam magam,hogy Carl ott all elöttem.
-Szia Gita,ha jol hallottam igy hivnak a többiek!Nem baj ha en is?Es amugy mit keresel itt?
-Ohhh,szia Carl!Csak tudod,amit nem csinaltunk meg vacsora elött,azt megcsinalhatjuk most!Raersz?-felneztem ra kiskutya szemekkel
-Igen,persze-valaszolt mosolyogva
-Oke,akkor menjünk es keressük meg a mi lökött focistankat!-mondtam neki röhögve,Carlos megtorpant
-Esetleg a te lökött focistad,az enyem biztos nem!-mondta felhuzott szemöldökkel
-Uristen,Carlos!Ez csak egy szofordulat,nem tudom miert kell ilyeneken fennakadni!-megragadtam a karjat es elkezdtem befele huzni-ennyi kellett a fiuknak,elkezdtek fütyölni es cuppogni,mint az oviban...-mintha a feltekenyseg szikrait lattam volna a szemeiben-Szerintem ezt most felejtsük el!
-Oke,ne haragudj-mondta bünbano arccal.
-Nem,dehogyis!-mosolyogtam ra biztatas keppen
Megtalaltuk Sergiot,ismet csak Danival volt!Amikor Dani meglatott,izottak a szemei,-nem tudom mit kepzel rolam,pedig ismer-ezert megkertem Carlost,hogy most ö szoljon,annak a majomnak!Összeültünk es röpke ket ora alatt megcsinaltunk a tervet,amit az edzök is jovahagytak,söt eleg nyallernek ereztem magam,mert nagyon megdicsertek minket!:D
Zsufolt es faraszto napjaink lesznek,remelem ennyi eleg lesz,hogy lehütse a kedelyeket!Remelem!
A program:
-minden reggel fel 6kor ebresztö
-6-7ig futas,futogyakorlatok
-7kor reggeli
-8tol edzes a strandon 10ig,utana egy ora amikor strandröpiznünk kellett
-11-1ig szabadok voltunk
-ebed,szieszta
-4-6ig edzes a teremben
-vacsora
-es ha az edzö ugy latta akkor egy 1oras technikai edzes
A fiuknak is ilyen volt a program,csak nekik strandfoci volt es persze a füvespalyas edzes,Carleknak pedig Streetball,plusz neha beraktak nekik kondit!
A ket szombat delutanunk szabad volt es a vasarnap is!A masodik szombaton csinalni akartunk egy bucsubulit!Az edzök ebbe is belementek,szerencsenk volt velük!
Miközben a beosztason dolgoztunk,a ket alfa nem szivatta egymast,hanem együtt nevettek,ez nagyon jo erzes volt,persze volt amikor en szivtam meg,mert en voltam a celpont,de ennyi belefer!
Fel 10 körül felmentem az emeletre es kiraktam a tervet,a csajok meredtek bamultak egyszer ramneztek egyszer a lapra egyszer ram egyszer a lapra...
-6-7ig futas?Ki talalta ki ezt a marhasagot?-kerdezte tagra nyilt szemekkel Juana(J)
J imad enni,imadja miniszoknyat,a pasikat, a napot es a krumplit!:D
-J,tudtam,hogy ki fogsz borulni,de Poco es en is nagyon-nagyon profi evet szeretnenk!Nehez lesz,de kibirjuk!Szeretlek!-vigyorogtam ra
-Nem azt mondtam,hogy nem fogjuk kibirni-csak arra lennek kivancsi,hogy mikor fogunk aludni?-röhögte el magat-
-Ejszaka?-kerdeztük egyszerre-
-Jol van tudom,ez mas lesz mint az eddigiek,ilyen csapatunk megegyszer nem lesz,tudom jol,de azt szeretnem kerni,hogy akkor mindenki 100%osan teljesitsen ebben a ket hetben es ebben a szezonban!
-J komoly,ez meglepö-mondta Pilar,tenyleg az volt.De imadtam erte!
-Es mikor lesz egy kis szabadidönk?-kerdezte Dani felvont szemöldökkel es flegmabbnal flegmabb fejekkel!!!
Annyira felment bennem a pumpa...
-Dani,amint latod,a szombat es vasarnap delutan,de azt hittem olvasni meg tudsz-puffogtam neki pipacsvörös fejjel-ez a viselkedes,a szemei,amikor hozzamertem szolni Sergiohoz,az allando flegmazasa...-vagy arra gondolsz,hogy napközben?Arra ne is gondolj ez ket het nem a lazsalasrol meg a pasizasrol szol-mondtam neki cinikusan
-De mikor tudunk talalkozni a fiukkal?-kerdezte döbbent arckifejezessel es a többiek is kerdön neztek ram
-A kajalasoknal mindig,a reggeli futasnal,a strandon a palyak egymas mellett vannak,ott lesz ket ora szabad program,de ennyi,de en meg ezt is sokkallom,mar elöre latom,hogy bajok lesznek!
-Gitanaaaa,ne legyel mar ilyen,ezekböl a pasikbol egy elet is keves!-mosolygott Pilar
-Ti beszeltetek Sergioval?Ö is kb ezt mondta rolunk-mosolyodtam el en is,Pilar altalaban tudta mit kell mondania,hogy felviditson!
-Latod,egyre jar az agyunk!
-Tudom ,tudom-legyintettem
-Na menjünk aludni!-Szolalt meg Manu
Elindultunk a szobainkba,de Dani nem birt magaval...
Azt hitte,hogy nem hallom meg amit az orra alatt dörmög,de persze meghallottam!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)