4.rész

-Ez a liba beszél,hogy nem fér bele a pasizás!!!-durrogott a hátam mögött-Ma is egész délután mit csinált?
-Na jól van Daniela!Mi a fészkes fene bajod van?Ha hozzám  beszélsz akkor a szemembe ha kérhetem!-mondtam neki idegesen és követelőzve!-Nem szeretem ha hülyének néznek,szóval rajta,mondhatod is
A lányok csak lestek,hogy miért húztam fel magam ennyire,de ők nem látták,hogy nézett rám!Mint valami ribire,és csak flegmázott...ezzel hamar kiverte biztosítékot!
-Oké,akkor mondom is!Elegem van a fölényeskedésedből,abból,hogy azt hiszed te vagy a főnök!És mi az,hogy odajössz amikor Sergioval beszélek,elhívod "egy percre" és a futásnál látom újra?Úgy emlékszem,hogy nem mászunk egymás pasijára!Nem?Nem ez a fő szabályod?!Mert mindenre kell egy szabály...-húzgálta most is a szájat
-Lehet,hogy szörszálhasogató vagyok,de nem másztam rá senki pasijára,amúgy nem is tudtam,hogy együtt vagytok!-mondtam neki cinikusan-És amúgy szerinted mit csináltam ma "egész délután"?-néztem a napirendünkre
-Ohh-kerekedett a szeme-értem!
-Na igen,Sergio,Carl és én a CSAPATKAPITNYOK,együtt megcsináltuk,kellettek hozzá ők is!Nem vágtak partiba ha erre gondolsz!-röhögtem el magam
-Ne haragudj-mondta és lesütötte a szemet
-Nem haragszom,de ennél ismerhetnél mar jobban!De te se haragudj,hogy így elragadtam az áldozatodat!:D
-Na lányok akkor szent a béke?-kérdezte Manu
-Igen,szent a béke és akkor holnaptól jöhet a kemény munka!Most pedig aludjunk!-nem is J lenne
 
Lezuhanyoztunk,pizsi és mindenki lefeküdt aludni!
Annyira felvontam pörögve,hogy egyszerűen lehetetlennek tűnt az alvás.Gondoltam lemegyek a konyhába iszok valamit,legalább azzal is megy az idő.Amikor közeledtem a konyha fele hallottam,hogy valaki a hütöben keresgél!
Ki más lenne...
Nagyon reméltem,hogy normálisan fel van öltözve,mert csak inni szeretnek egy kicsit,nem pedig még jobban felpörögni és szabadjára engedni a fantáziamat...mert akkor soha nem alszom el!
Gondoltam vicces leszek és megijesztem.Sikerült...
Eddig fel volt öltözve,de most leöntötte magát azzal amit éppen ivott és mintha az univerzum is azt akarna,hogy megcsodáljam azt hasnak aligha nevezhető csodát, egyből lekapta a polojat.-az arckifejezesem elég fura lehetett,mondhatjuk,hogy ledöbbentem,mert ilyen önelégült vigyort,mint ami elterült az arcán,még nem láttam.
-Carlos!Ne haragudj,azt hittem vicces leszek!:D-mentegetöztem lehajtott fejjel
-Az is voltál,meg az is vagy!Ez a fej mindent megér!:D
-Te is nagyon vicces vagy!haha-néztem rá felhúzott szemöldökkel(ez volt a specialitásom)
-Cuki a kis rozsaszin bugyid!-mért végig a szemeivel
Atyasagosuristen,teljesen elfelejtettem,hogy miben szoktam aludni,de most már ezen nem siránkozom,meltoság teljesen viselkedek,szépen elköszönök és felmegyek "aludni"!
-Jól van Carl!Szia,jó ejt!És töröld le azt a kaján vigyort az arcodról,ha megkérhetnélek!
Ja és ha elmered mondani valakinek,hogy rózsaszin nagymami bugyiban nyomulok,Megöllek!:D
-Dehogyis,nem mondom el senkinek!-a mellkasára tette a kezet mint aki esküdözik,én közben tolattam kifelé a konyhaból!-Jól van Gitana!Neked is szép almokat!Csók!
Mint valami hadirokkant,megszégyenülve vonszoltam magam,felfelé a lépcsőn,hallottam,ahogy Carlos lépdel mögöttem!
-Gita!-szolt hozzám,megfordultam és csak centikre voltam az ajkaitol,erre ö megcsókolt én pedig viszonoztam...
Annyira meglepödtem,de nagyon jó volt,jól esett,és mostmár nem tudtam nem felpörögni...
Mikor elszakadtunk egymás ajkaitól,mosolyra húzódott a szám,de aztán észbe kaptam és kérdőn néztem Carlosra.
-Gitana,ne nézz már így!-mondta mosolyogva
-Hogy,Carl?Hogy nézek?
-Pont úgy mintha nem értened,hogy mi törtenik!
-Szerinted értem?
-Annyi,hogy azt mondtam csók,de jobb megtenni,mint csak kimondani!
-Ez elég pasis magyarázat!Na szia,megyek!...-és elindultam,de közben meg kimondtam a kulcsszót-csók-és én is megcsókoltam
-Gitana!Ezert,birlak ennyire!
Jaj mibe keveredtem már megint?Miért kell a saját szabályaimat átlépni?Most meg valaki felkacsolta a villanyt!Mi lesz ebböl...?
Természetesen az edzö volt!huhu lesznek itt meg problemák...Poco,még pár órája meg volt elégedve velem,hogy jó ötleteim vannak,erre én szegem meg elöször öket.Gyorsan elbújtam Carlos hata mögé,nem azért,hogy ne lásson meg,hanem,hogy ne lássa meg a "pizsimet"!:D
Még Poco is zavarba jött,de tudta mi a kötelessége,vigyorogva mondta a kis mondókájat.
-Ti vagytok a szabályok alkotói és az első megszegői is egyben-mosolygott.Rajta mindig azt lattam,hogy szeretne ha talalnek egy hozzam illö pasit!A szemein most is ezt lattam,szerinte Carlos hozzám való!
-Mi csakkk,nem tudunk...-kezdtem volna bele,de az edző közbevágott
-Hagyjuk a blabla szöveget fiatalok,mindenki tudta,hogy ez az edzőtábor ilyen lesz,de hogy ilyen hamar belekezdtek...
-De mi nem is csináltunk semmit!-mentegetőztem
-Először is Sabina,nem vagyok madár,ezért ne nézz annak,a másik,hogy nem vágunk az edzőnk szavába,ha jól tudom-már nyitottam a számat,hogy bocsánatot kérjek,de az edző csak mosolyogva leintett!-a harmadik pedig,tudjátok,hogy a szabály az szabály,büntetést kell kapnotok!Még nem döntöttem,hogy mi lesz az,de nem úszhatjatok meg!-mondta szigorúan
Nagyszerű mondhatom,ez annyira jellemző...
-Oke,edző értem,Jó éjszakát!Sziasztok!-köszöntem el tőlük és még gyorsan megöleltem Carlt
Otthagytam Carlost és az edzőt,és durcásan felmentem a szobámba.
Csikorogtak a kerekek rendesen...Életem eddigi leghosszabb napja végre véget ért,megérkeztünk,megvan a napirend,életemben először lefutottam 10kmt,összevesztem Danival,ki is békültünk,megkaptam a büntimet és megcsókolt egy álompasi...:)-itt önkéntelenül is elmosolyodtam,és áttértem a következő témára...Carlos!
Vajon mit akar,mi volt ez a csók?Reggel,hogy viselkedjek vele?Mi most együtt vagyunk?Vagy ez nem számít semmit,és maradunk olyanok,mint voltunk?Majd reggel minden kiderül...
Nagy nehezen elaludtam.
Reggel elsőként pattantam ki az ágyból,amikor megszólalt az ébresztőm!
-Gyerünk csajok,ébrszető tánc!:D-egyszer valamikor megcsináltam és azóta szokás lett-gyerünk,gyerünk!Magamat is megleptem,de örültem,hogy igy ébredtem tuti jó napom lesz...
-Jól van Gitana,mire pörögsz ennyire hajnali 3/4 hatkor?Csak nem szerelmes vagy?-kérdezte vihogva Monsi
-Szerelmes?Én?Pfff,te hülye vagy Monsi?Szerelmes?Hmmmm...Mégis kibe lennék szerelmes?De komolyan?-Monsi,Pilar,Manu es Miri,igy voltunk egy szobában-összenéztek,rám és össze,bólintottak leültek az ágyamra és kérdőn néztek rám-Elfordítottam a fejemet-kár volt Manu egy elő hazugság vizsgaló
-Mond el!-faggatott tovább
-Mit mondanék?És amúgyis úgy néztek rám,mint egy csapat majom-vihogtam kínomban-azt nem mondtam
-Igen és te vagy az ötödik,de ez most mellékes.Kimondtad a bűvös szót háromszor egymás után,tudod ismerünk már olyan jól,hogy észrevesszük ha van valami...Szóval?-szinte követelőztek
-Szóval,ha akárkivel,akármi is lesz időben megtudjátok!Eskü!!!-közben csengettek,Hála Istennek megmenekültem-a csengő mindig az indulást jelentette
Lementünk a gyülekező helyre,megláttam Carlost és ö is engem nézett,mosolyogtunk egymásra,mint két lüke!Carlos elindult felém,de nem győztem neki jelezni,hogy ne jöjjön oda,legalábbis nem ugy...még senki nem tud semmit!
Elindultunk a futóedzésre utána reggeli.
Reggelinél Sergioval és Carlossal ültem egy asztalhoz...