Amikor ránéztem a telóra,hát őszintén szólva meglepődtem,mert csak két nem fogadott hívás volt,(mondjuk sokszor kinyomtam)és egy SMS:
"Ha észhez tértél,hívj és átmegyek!"
Persze Carlostól jött,hupsz lehet,hogy mégis csak beszéltem vele este?:D
Gyorsan felhívtam,nem akartam vele is összeveszni...
-Szia!-mondtam neki gyorsan amikor felvette
-Na végre!Már aggódtam!Jól vagy?Hol vagy?Mikor menjek át?
-Még most sétálok hazafelé,majd egy óra múlva,oké?És én szeretnék átmenni hozzád!
-Jól van husi,ez jobban tetszik,de hol vagy,hogy még egy óra?
-Jaa,hát tudod nálam buli után is kötelező egy bigmac,aztán még eszem egyet!
-A szokásos helyen?
-Igen,persze!Hol máshol?
-Akkor odamegyek,várj meg ott!oké?
-De még...-mondtam volna neki,de már letette
Még egy picit kellett sétálnom,hogy odaérjek és közben jött egy smsem:
"Most mi van?Sergio itt pattog,szinte elzavarta Alejandrát,de még előtte odaadta neki a jegyedet a holnapi meccsre!Naaaa?" - Miritől jött az aggódó üzenet
"Kérdezd meg Sergiotól...Jó lesz a meccs Alival is!:D"- válaszoltam tömören
"Nem mond semmit!Most meg elment valahova...:@"
"Nyugi!!!Majd hétfőn edzésen beszélünk!puszi!" - zártam le gyorsan a beszélgetést,mert megérkeztem és Carlos már ott várt nagy mosollyal az arcán!
-Szija Carlitos!-mondtam neki mosolyogva,majd átöleltem
-Szija Gitana!-csókolt meg-Nincs harag?
-Részemről nincs,csak rosszul esik,amikor így beszélsz a csapatomról,amikor tudod,hogy ők az életem!Lehetnél kicsit megértőbb és támogathatnál egy picit!
-Nem akartalak megbántani,tudom,hogy bunkó voltam,ne haragudj!-nézett rám bűnbánó arccal
-Jaaaaj,hogy haragudnék már?Szeretlek!
-És milyen volt a buli?
-ööö,hát izé,egyszóval durva...-mosolyogtam kínomban
-Akarok én,többet tudni?-kérdezte nevetve
-NEM!!!-nevettem én is
-Na menjünk vegyünk enni,aztán megyünk hozzánk!
-Jujjj,oké menjünk!
-Carl,még haza kellene mennem egy pár cuccért,mert ha már ott vagyok ott is alszok!oké?
-Ja,persze,még jó hogy!!!Amúgy meg sem kérdezed,hogy mi volt meccsünkön?-kérdezte durcásan
-Uhh,bocs,kiment a fejemből!Mi is volt a meccseteken?
-25 pontot dobtam,szedtem 8 lepattanót,de nem akarom tovább fényezni magam!-vágott büszke fejet
-Ohh,de kis szerény vagy!De attól király!!!!-pacsitunk össze-Kár,hogy nem láttam!De majd legközelebb!
-Na megjöttünk!Siess,most nem megyek be!-mondta,amikor megállt a házunk előtt
-Oké,10 perc!
Bementem,gyorsan összepakoltam,szóltam a tesómnak,hogy hol leszek,aztán robogtam is kifelé az ajtón,beugrottam a kocsiba és már úton is voltunk Carlosékhoz.Tényleg nagyon siettem,mert már nagyon éhes voltam!
Bementünk és már készültem a jópofizásra a szülőkkel,de nem volt otthon senki...
-A miénk a ház!-mondta amikor látta az értetlen arcomat
-Ez mennyire jó!-mosolyogtam és mecsókoltam-Gyorsan lezuhanyzom!oké?
-Persze,menj nyugodtan!De siess,nagyon!!!!-nyomott egy puszit az arcomra
-Jól van,gyors leszek!
Bementem a fürdőbe,letusoltam,és még így is,hogy itt az esélye,hogy az eddigi legjobb közös esténket töltsük el Carllal,folyton Sergio járt az fejemben!Ennyit érek neki?Ő ennyit ér nekem?
Féltékenységi jeleneteket rendezünk,amikor semmi közünk nincs is úgy egymáshoz...Ez a veszekedés,ha lehet annak nevezni,nem volt hosszú,nem volt durva,csak az utolsó mondta volt megdöbbentő!Egy kicsit fájt!Arra jutottam,hogy ha kibékülünk csak magamban fogok fortyogni,nem mondom ki a gondolataimat!"Örülök" a barátnőinek!
Összeszedtem magam,már nagyon fáradt voltam,de Carlossal alig tudunk romantikázni,most pedig itt a tökéletes alkalom...
Amikor kimentem,gyertyafény,halk,lágy zene,megterített asztal és a tányéron ott volt a bigmac-em!Ilyen egy tökéletes pasi...
-Te milyen romantikus vagy!-nevettem el magam a kaja láttán
-Neked mindent!-mosolygott
Nagyon-nagyon jó esténk,éjszakánk volt,megvacsoráztunk,néztünk egy filmet,táncoltunk(bár Carl ebben nem romantikus volt,hanem vicces) és volt minden ami kell...
Reggel arra ébredtem,hogy az eső kopog az ablakon és Carl már nincs mellettem az ágyban!Felkaptam egy mezét és úgy szaladtam le a konyhába...
Nagy megdöbbenésemre a szülei már otthon voltak én meg egy szál pólóban szaladgáltam a házban!
-Szia Sabina!-köszönt kedvesen az apukája,az a vén kujon!
-Jó reggelt!-mondtam eléggé zavarban és elpirultam-Carlos,azt hiszem én visszamegyek!-vakargattam a fejem kínomban
Persze Carl,csak nevetett,imádta ha zavarba jövök...
Jól beégtem,de már mindegy,még szerencse,hogy az anyukája nem volt ott!Felöltöztem és vissza lementem,megkértem Carlt,hogy vigyen haza,a sok tanulni valóra hivatkozva elköszöntem a szüleitől,aztán már a kocsiban ültünk.
-Na mi a program mára?
-Semmi,tanulnom kell!Sokat!-mondtam elkeseredve
-Nem úgy volt,hogy kimész a meccsre?-ezen a kérdésén meglepődtem,mert nem szerette,ha kimegyek...
-De úgy volt,csak...-húztam el a számat-összevesztünk Ramossal és így nem akarok menni!
-Melyikkel?
-Jaa, Sergioval!-bambultam a műszerfalra
-Na végre!-mondta kitörő örömmel
-Carlos,nem azt mondtam,hogy nem vagyunk már barátok,csak egy kicsit összezörrentünk...És ezt már megbeszéltük szerintem,úgyhogy légyszíves állítsd le magad!-néztem rá szúrós szemmel
-Oké elviselem,de csak miattad!Megjöttünk!-kapcsolta ki az övét
-Köszi,hogy hazahoztál,de tényleg tanulnom kell!Majd holnap találkozunk!-adtam egy puszit a szájára
-Ne mááár!
-De mááár!-szálltam ki a kocsiból
-Most az egyszer,hagyom,hogy lerázz!De többször nem hagyhatsz itt!-mondta és visszahúzott,hogy megcsókoljon-Szeretlek!
-Én is!Na menj!-zártam rá az ajtót
Megvártam amíg elhajt,aztán bementem,mindenki otthon volt,a tesóm a nappaliban kapcsolgatta a tv-t és amikor meglátott gyorsan belekezdett a mondandójába.
-Sab,este itt volt Sergio!-mondta
-Jaj persze!Ne idegesíts már!
-Tényleg!És azt mondta,hogy bocsánatot kell kérnie tőled,mert valami nagyon csúnyát mondott,hogy nagyon bunkó volt veled!
-Az volt!De én is!Mást mondott?-kérdeztem kíváncsian
-Csak kérdezte,hogy hol vagy,aztán amikor megmondtam neki,hogy Carlosnál,bepukkant és elhajtott kb, 200-zal!Mi van veletek?
-Nem tudom,nem tudom,folyamatosan ezen jár az eszem,de nem tudom,nem akarok ezen rágódni,de mégis folyton ezt csinálom,megőrülök!De szeretem Carlt és ezt ami Sergioval van,egyszerűen nem tudom hova tenni!Fontos nekem,de nem akarom,hogy ennyire az legyen!És ha láttál volna,basszus,féltékeny voltam,mert összejött Aleperrával!De ezt csak neked mondtam el,mert a tesóm vagy és nem szeretném,ha becsípve elmondanád valakinek!!!
-Aleperra!Hát ez jó!Dehogy mondom!
-Jaj állandóan ezt csinálod!Kikotyogsz mindent!-nevettem fel
-Nem fogom tényleg!De nem tudok mit mondani,mert nem akarlak befolyásolni és nem tudnék túl okosat sem mondani,ezért most csak annyit tehetek,hogy meghallgattalak...
-De...jajjj,ne már!!!Lolo,ne csináld ezt!Segíts már!-néztem rá kiskutya szemekkel
-Nem hatsz meg!És amúgy is,ez teljes mértékben a te dolgod!
-Megyek a szobámba!-indultam el durcásan
-Na,maradj csak itt!-rántott vissza a kanapéra-Most mit fogsz csinálni?-kérdezte kíváncsian
-Nem tudom még!Elleszek Carlossal és Sergiot nem keresem,nem fogom,most neki kell bocsánatot kérnie!Ennyi tartás van bennem!
-Mit mondott,hogy ennyire haragszol rá?
-Mindegy,az nem fontos...
Még beszélgettünk Loloval legalább egy órát,aztán rávettem magam,hogy belekezdjek a tanulásba,de az lett belőle,ami általában történik,álmodoztam...
Aztán délután már tök izgatott voltam,mert kezdődött a meccs és Sergioék a Sevillával játszottak, jól kicsesztem magammal,mert így nem találkoztam senkivel...
Sergio nagyon-nagyon durván játszott,ki is állították az 51.percben és szépen ki is kaptak 2-0ra...
Aztán este,amikor már pizsiben voltam,hallottam,hogy valaki csengetett,lementem kinyitni,mert általában gyorsabban leérek az emeletről,mint a többiek a szobájukból és az ajtót és Sergio állt ott,vagyis inkább toporgott lehajtott fejjel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése