15.rész

Amikor megláttam gyorsan úgy döntöttem,hogy a néma terrort választom és nem szólok hozzá addig ,amíg nem mondja ki a bűvös szót!
Állt az ajtó előtt lehajtott fejjel,zsebre dugott kézzel...és bizonytalan hangon elkezdte a mondandóját.

-Csak azért jöttem,hogy bocsánatot kérjek,nem tudom mi ütött belém!-ezt elég hamar kimondta-Ez...-kereste a megfelelö szavakat-sajnálom,nem akartam ilyet mondani neked,soha Gita!Megértem,ha nem állsz szóba velem,de szeretném ha megbocsátanál!
Csak álltam és hümmögtem.hogy ne szólaljak meg,de egyszerűen nem lehet rá haragudni,ha azokkal a gyönyörü szemeivel így néz az emberre,ettöl függetlenül egy picit meg kellett játszanom magam,nehogy már,mindig az legyen amit akar!

-Nem szólsz semmit???Jól van megértem,na akkor megyek is!Jó éjszakát!-mondta szomorúan és elindult a kapu felé.Eléggé csalódott képet vágott...

-Ramos,csak egyetlen dolgot mondj meg nekem!-kiáltottam utána-Hogy lehet ennyire botrányosan játszani???-kérdeztem nevetve
Visszanézett a válla fölött mosolyogva,megvakarta a tarkóját,elindult felém,majd szorosan átölelt.

-Akkor nem haragszol?-kérdezte megkönnyebülve

-Azt nem mondtam!Nagyon rosszul eset,az amit és ahogyan mondtál,és tudod mindig azt mondják,hogy a szó elszáll,de ez soha nem fog!Mindig emlékezni fogok rá!-válaszoltam szomorúan

-Tudom!!!Ez már megtörtént,de te meg azt tudod,hogy mennyire nagy barom tudok lenni!

-Na ezt jól mondod!-vihogtam-Na de most komolyan mi volt ez a meccs?A volt csapattársaidat,barátaidat ilyen szinten aprítani?Ez nem túl szép!

-Megnézted?-kérdezte sunyi vigyorral,csak bólintottam-Na akkor láthattad,hogy mit müvelt az az idióta bíró!!!-kezdte az élmény beszámolóját,közben pedig leültünk a teraszon

-Igen eléggé,nem volt képben!Azt sem tudta néha,hogy hol van!-húztam el a számat

-Dehogy nem!Pont ez volt a baj,mivel katalán!-mondta felháborodva

-Ohh,akkor már értem!Sajnálom,hogy nem mentem el,így nem találkozhattam senkivel!-utaltam a sevillaiakra-Hogy vannak?

-Mindenki jól van!Szar meccs volt nagyon,ne bánkódj,hogy nem voltál ott,meg amúgyis csak 50 percet játszottam...szóval nem volt mit nézni!-önelégült vigyor terült el az arcán és még dörmögött egyet az orra alatt-Amúgy csak magadnak köszönheted!

-Ja,akkor jó,csak azért mentem volna,hogy téged lássalak!Ès,most úgy csinálok,mintha megsem hallottam volna,amit mondtál...-löktem meg egy picit

-Még jóhogy csak azért!-mosolygott-Nem megyünk el valahova?

-Így?-mutattam végig a "ruhámon"-És amúgy biztos,hogy nem,tudod valakinek suliban kell lennie reggel nyolcra!

-Tényleg!

-Mintha ez annyira rendkívüli lenne,te lüke!!!És már nagyon álmos vagyok,úgyhogy...

-Jól van,vettem!Jó éjszakát!Akkor én megyek is!-szorított ismét magához és megpuszilta a homlokomat

-Neked is jó éjszakát!Vigyázz magadra!

Már a kocsiban ült és csak azt láttam,ahogy elszáguldozik...
Nem szeretem,azt ahogy vezet,túl veszélyes!Persze egyszer már ezen is összevesztünk!
Két ilyen temperamentumos ember,akik túl hirtelenek,nagyon gyorsan felkapják a vizet,egyszóval  ha olyanok,mint mi,nehezen tartanak fenn egy unalmas,lagymatag,átlagos kapcsolatot!Mi akár egy rossz szó miatt is összevesztünk,szinte akármin,föleg,mert ilyen fontosak vagyunk egymásnak!
Tudom,hogy nem ez volt az utolsó veszekedésünk...

A suliban direkt kerültem Alit,nem igazán voltam kiváncsi a hatalmas "élménybeszámolójára".Nem tetszett a gondolat sem,hogy akármi is legyen köztük,de befogtam a számat,nem csak magam miatt volt ez az
ellenszenv,hanem mert tudom,hogy Ali az elözö "hatalmas" szerelmét is megcsalta!

Délután elszenvedtem egy kisebb sokkot,amikor odaértem edzésre...
Sergio hozta Alit edzésre!Zavaromban és mérgemben,csak intettem egyet nekik,aztán becsörtettem az öltözöbe!Miri még nem volt ott,de a kocsinál sem láttam.Àtöltöztem ültem egy kicsit a padon,aztán gondoltam bemegyek a terembe,pont nyitottam az ajtót,amikor Mirian akkora hévvel jött be rajta,hogy majdnem fellölkött...

-Na mi van már?-néztem rá flegmán

-Ez a barom otthon hagyott!Èrted?-kezdte ingerülten

-Mi van?

-Igen,otthon!Jól hallottad!Megbeszéltük,hogy elhoz,bementem a fürdöbe elkészülni,erre amikor kijöttem már nem volt sehol!!!!10 perc alatt ideértem!Ùgy jöttem,mint egy tank!-dühöngött-Ezért,a nem is tudom miért,meg elment!-utalt Alira-Tegnap este meg ott aludt nálunk!2 napja vannak "együtt" és már ott alszik!Mi ö,ha nem egy ribanc?-fakadt ki mégjobban

-Nyugi Miri!!!Hátha ebben a kapcsolatában normális lesz!Sergio meg egy barom!Ezt már elmondtam neked egy párszor!-mondtam neki mosolyogva,ezzel próbáltam leplezni,hogy mennyire egyetértek,mert az csak olaj lett volna a tüzre!

-Tényleg most jut eszembe!Miért is kellett nekem Alival végig szenvednem a meccset?-kérdezte lenézöen,közben Monsi és Manu bejött,ezért gyorsan elhallgatott,aztán amikor rájött,hogy Ali még nincs ott,folytatta-Tudod te,hogy mennyire gáz volt???Azt hallgattam végig,hogy Sergio így,Sergio úgy...Már René is ott mutagatott,ha láttad volna!-vihogott fel

-Szia Ali!-köszönt gyorsan Manu,hogy Miri fogja be,nehogy családi perpatvar legyen!

-Sziasztok lányok!-köszönt,levakarhatatlan vigyorral az arcán-Èn annyira boldog vagyok!

-Ne kezdödik!-dörmögött egyet Miri bosszúsan

-Azt láttuk!-mondta Monsi müvigyorral

-Jaj,most miért?Lehet valaki szerelmes két nap alatt!-tettem hozzá flegmán

-Igenis lehet!-védekezett azonnal

-Igen!-hirtelen azt hittem,hogy Manu támogatni fogja,de nem csalódtam benne-Nagy pénztárca,nagy szerelem!-mondta gonoszan,de  a lényegre tapintott

-Most ezt miért kellett mondanod?-kérdezte továbbra is felháborodva,mi meg csak néztünk,elöször nem tudtunk megszólalni,én legszívesebben megtapsoltam volna Manut!Imádtam,hogy mindig kimond mindent!!!
De sajnos vagy nem sajnos csapatkapitány vagyok és az ilyen dolgokat el kell simítanom!Ha hagyom,hogy tovább élezödjön a helyzet,akkor tuti befigyel egy csajbunyó...Pedig még szívtam volna tovább a vérét én is!

-Lányok!Nyugi!fejezzétek be most!Ès légyszi menjünk be,mert Poco ki lesz borulva!-mondta keményen

-Oké,menjünk-sóhajtott nagyon Manu és elindult

A bemelegítésnél Miriannal futottam,mert még nem mondott el mindent!Egy kicsit lemaradtunk,hogy nyugodtan beszélhessünk...Nincs rosszabb,mint egy csapat lány,akik haragszanak rád és nem tartanak,éppen túl nagyra,mint mi Alit,de ez van!.

-Na mi volt?-kérdezte

-Mivel,mivan???-vághattam egy értelmes fejet,mert felnevetett

-Mivel,mivel?Veletek,miért nem jöttél a meccsre?

-Ja,hát az úgy volt,hogy összevesztünk és én mondtam neki,hogy adja oda neki a jegyet!Ne haragudj!

-Min kaptatok össze már megint?Ès ennyire,hogy nem jöttél ki egy ilyen meccsre?A többiek hiányoltak...

-Nem fontos,hogy mi volt az!Nem gondolkodtam,amikor kimondtam ezt a  baromságot!Tényleg ne hari!!!
Sajnálom is,hogy nem mentem ki,már nagyon hiányoznak...

-Sajnálhatod is!

-Sajnálom is!

-Sajnálhatod is!-vihogott

-Na fogd már be!!!-röhögtem én is,Poco szigorúan ránknézett,ezért gyorsan lehalkítottam magam

-Gitaaa!Képzeld Migu elhívott egy koncertre!-villantotta rám az 1000 wattos mosolyát én pedig felvisítottam

-Lányok!!!-kiáltott Poco-Futás van,néma csendben!

-Na jó,majd elmondod edzés után!suttogtam Mirinek mosolyogva

Alig vártam,hogy vége legyen az edzésnek és Miri elmondja a dolgait,hogy mégis mi van Pabloval és Miguval!Pabloval a nyár végi szakításuk,kevesebb mint egy hétig tartott,legnagyobb bánatomra!Annyira nem bírtam Pablot,hogyha megláttam legszívesebben belehánytam volna a legközelebbi kukába!Ha megszólalt,majd felrobbantam,amikor kioktatott vagy okoskodott legszívesebben bevertem volna a orrát,áá nem értem Miri mit látott benne...
Edzés után,gyorsan elhadarta a dolgokat,mert kiderült,hogy Sergio vacsorázni viszi Aleperrát,ezért sietnie kellett!

Pablo a buli másnapján szakított vele,mert szerinte megcsalta...Jól letoltam,mert nem hívott fel és nem voltam mellette,de azt mondta,hogy nem érdekelte az egész,aznap este sírt egy kicsit és ennyi volt!Megdícsértem érte,mert szerintem pablo még ennyit sem ért...Migu pedig nagyon tetszik neki,remélem nagyon jók lesznek együtt!

Carlos eljött értem edzés után,beszélgettünk egy picit,de nem akart bejönni hozzánk,de volt pár dolog amivel rátudtam venni...
Amikor bementünk,anya már idegesen várt a nappaliban,egy újsággal a  kezében...