Shakira!

Na ki fog június 10.én a waka,wakara pörögni???:D
Hát én!Két nagyon jó barátnömmel megyünk a Shakira koncertre!Reménykedem,hogy elhozza Gerardot is,aztán hátha megpillantok egy világbajnok spanyol focistát is...:D
Na jó már azzal megelégszem ha Shakirát megfelelö nagyságban látom!:D
Alig várom!!!
Hü leszek a la serpiente becenevemhez és tekergetem majd magam,Shakira majd rám néz és azt mondja:Taníts kérlek!:D:D:D(a tesóm szerint)xD

19.rész

-Manuela!Kérlek,nehogy azt mondd nekem,hogy egy másik pasival volt!-néztem rá hatalmas,szinte könyörgő szemekkel,mert nem akartam ezt hallani...

-De!!!Ma délelőtt,látta őket Blas!Elmondta nekem, és azt kérte,hogy ne mondjam el,de ezt nem tudtam magamban tartani!Miriannak nem akartam egyből elmondani,mert te jobban ismered és reméltem majd tudod mit csináljunk!-mentegetözött

-Nem tudom!-mondtam neki dühösen-Bocs nem rád haragszom...Hol volt és kivel?Bemegyek és kitépem a haját!"Szerelmes vagyok"-utánoztam Ali nyál folyását-De mit csináltak,hogy egyértelműen,tudod...,hogy megcsalta Sergiot!?-nem mondta ki de rávolt írva az arcára...

-Blas a tesójával sétált az út egyik oldalán,Ali meg valami magas,barna hajú pasival,csak zárójelben jegyzem meg,hogy ennyi információt is alig tudtam kiszedni Blasból a pasiról,a másik oldalon kézen fogva...és látott egy csókot is!-húzta el a száját

-Nem igaz!!!Fényes nappal smárol az utcán valami seggfejjel,amikor jól tudja,hogy Sergio,milyen sok embert ismer,meg két vagy három hete vannak együtt és ennyit nem bír ki?Megfolytom!Az én barátaimat nem bánthatják!!!-húztam össze a szememet és jól bepöccentem

-Nyugi!Nem kell megverni,meg ilyesmi,csak azt találjuk ki,hogy mit csinálunk!Mondjuk el Sergionak,vagy mondjuk el Miriannak,hogy ö mondja el Sergionak,vagy mondja el Blas Mirinek és ö Sergionak,vagy Blas mondja el Sergionak,mondjuk ez esélytelen!-sorolta az agyszüleményeit

-Te hülye vagy!-enyhült meg az arcom-Szerintem hívjuk ki most Miriant és mondjuk el neki!Aztán majd ö eldönti,mit csinál!

-Jól van,akkor szólok neki!-szaladt be és már rángatta is kifelé

-Csak nem bocsánatot akarsz kérni?-állt meg előttem keresztbe font karokkal

-Már miért kérnék?--húzgáltam a számat

-Mondjuk,mert te szapulhattad az én barátomat,én meg annyit sem mondhatok,hogy 18 évesen ne költözz össze vele,mert hülyeség!?És kivágtatsz a kajázóból,mint valami önjelölt díva?Mégis mi van veled?

-Na szerintem jobb ha befogod!

-Mi van?-görbítette le a száját,nem nagyon szoktunk veszekedni,nálunk ez már hatalmas balhénak
számított...

-Jól van bocs!Tudod a hormonok!

-Terhes vagy?-nézett rám tátott szájjal!

-Jaj,dehogyis,csak mondtam!-nevettem el magam


-Te hülye vagy!-hatalmasat sóhajtott majd ö is elnevette magát.Szegény Manu csak állt és nézett,de aztán
gyorsan közbeszólt.

-Sab a lényegre kérlek!-szólt közbe idegesen

-Oké!Figyelj Miri!...öhmmm...Manu mondani akar valamit!-toltam elé az illetékest

-Kösziii!-húzta el a száját,Miri meg csak nézett ránk felhúzott szemöldökkel-Szóval Blas ma délelőtt látta Alit egy pasival,kézen fogva sétálgattak és csókolóztak is...

-Mivan!?-kiáltott dühösen-Na jó,én megverem!

-Mirian,kérlek ne csináld!Majd Sergio eldönti,hogy mit csinál,miután elmondtad neki!

-Én biztos nem mondom el!-emelte fel a kezeit védekezés gyanánt

-Miért nem?Akkor nem fogja megtudni,hogy hülyét csinálnak belőle?-kérdeztem tőle zavartan,nem
értettem,hogy mit akar ebből kihozni...

-Nem,megfogja tudni,mert te elmondod neki!-mondta rám mutatva,igazából ettől tartottam

-De miért én?Hmmm?Te vagy a tesója,te mondod el neki!

-Nem mondom el neki!Az biztos!Megbeszéltük,hogy nem szólunk bele egymás magánügyeibe!

-Ez nem beleszólás,hanem felvilágosítás!-helyesbítette Manu

-Jól van akkor az,de én nem mondom el neki,de azt akarom,hogy tudja meg mit csinált ez a liba,mert az én
tesómat nem fogja hülyére venni,úgyhogy légyszi Gita mond el neki!Ha tőled tudja meg jobban veszi,mintha
én mondanám!

-Te tök hülye vagy!Miért lenne jobb ha én mondanám meg neki,nem értem!És ha elmondanánk Renének???-kérdeztem reménykedve

-Mondjuk ez nem rossz ötlet,ö úgyis pasi majd tudja mi legyen...-egyezett bele Miri
-Na és Alival mi legyen?Hogy viselkedünk vele?Mert őszintén szólva engem teljesen kiakaszt ezzel a szerelmes vagyok témával,ha szerelmes valaki nem kell elmondani,minden szembejövö embernek,és folyamatosan hansúlyozni,hogy ö milyen boldog!-húzgálta a száját elég erőteljesen Manu

-Pontosan!Ha láttátok volna tegnap este!!!Atyaég,nem hittem el,amit művelt...-fintorgott Mirian

-Jól van mindenkit idegesít,de engem a legjobban...

-Azt tudjuk!-mondták egyszerre aztán nevetésben törtek ki

-Roppant vicces,komolyan!Na akkor mi lesz?-kérdeztem flegmán

-Holnap ráérsz?Vagy még ma este?Jobb ha ma már nem nálunk alszik,mert kikaparom a szemét!És amúgyis beszélhetnénk,te igazán ott aludhatnál!-nézett rám mosolyogva

-Jól van akkor,gyorsan haza megyek,megbeszélem a dolgokat és átmegyek!

-NA jól van lányok,Blas itt van értem,majd hétfön találkozunk!-nyomott egy-egy puszit az arcunkra,beszaladta  táskájáért és már kint is volt!

-Manu!Köszi!-kiáltott utána Miri,ö meg csak intett egyet mosolyogva

Elköszöntem Miriantól,aztán gyorsan hazamentem közben felhívtam Carlost,hogy ma nem tudunk   találkozni,de holnap egésznap együtt lehetünk,csalódott volt,de megértette.Otthon megint csak beszaladtam gyorsan köszöntem,aztán irány a szobámba,összekaptam pár cuccot,közben bejött anya és elkezdett faggatni...Elhadartam a dolgokat,de olyan bonyolultan,hogy még én is belekavarodtam...Arról,hogy Carl mit forgat a fejében,semmit nem mondtam,nem tudom,hogy fogadná!Kértem egy fuvart a tesómtól,rendes volt és elvitt!Vele is dumáltunk,vagyis egész úton szidtam Aleperrat,mert nagyon kiakadtam rá!Amúgyis a megcsalásról az a véleményem,hogyha már addig jut az ember,akkor inkább szakítson és ne nézze hülyének a másikat...De,hogy három hét után egy ilyen pasit,mint Sergio megcsal,arra nincs szó!Szerintem a  csók is megcsalás!
Még más lenne ha egy durva buliban,sok pia után elcsattan egy csók,de fényes nappal az utcán...
Lolo szerint hülyék vagyunk,hogy ennyire körülményesen akarjuk csinálni,szerinte szemtöl-szembe elkell mondanunk,mert már így is túl sok ember tudta meg,és Sergionak ez lesz a baja!Igaza volt...De lányok vagyunk,mi mindenböl tripla-dupla-extra problámát csinálunk,abból is amihez nem sok közünk van!
Becsengettem Ramosékhoz,Sergio nyitott ajtót és amikor meglátott rémült fejet vágot!

-Mi van?-néztem rá én is ugyanolyan fejjel

-Jaj nem semmi,csak meglepödtem,azt hittem a kibékülés után nyomival leszel!

-Na ne legyél paraszt Ramos!Mirian?

-Még nem jött haza!Nem együtt voltatok?-vakargatta a tarkókát

-De,csak én hamarabb eljöttem,még biztosan ott maradt a többiekkel,megvárom itt jó?Mert itt alszom ma!

-Oké,persze,de legyél hülye,hova mennél?-és megjelent az arcán a már jól ismert féloldalas mosoly,ami a szemei mellett olyan ellenállhatatlanná teszi...én persze pipacsvörös lettem...

-Akkor ketten maradtunk!Megvárom a szobájában,ha nem baj?-mondtam zavartan és elindultam a szobája felé

-Most itt akarsz hagyni egyedül?-nézett rám boci szemekkel,azt hittem itt a vég...

-Khmm,aha itt!-gyors léptekkel felmentem a lépcsön,de zavaromban megbotlottam és elestem,koncogott a hátam mögött és csak hátra sandítottam összehúzott szemekkel,és tudta,hogy jobb ha befogja.

Amúgyis nagyon nehéz a szemébe néznem így,hogy tudom,hogy mit csinál ez a picsa a háta mögött,ö pedig semmit nem tud róla,de ez nem marad így sokáig,mert amint Miri hazaért azonnal elmondjuk neki,nem avatjuk be Renét és senki mást sem,csak elmondjuk...Vártam Mirit,vártam,de sehol nem volt,gondolom felhívom,de nem vette fel a telefont sem,kezdtem érte aggódni,mert nem hívna át és hagyna egyedül...
Sergio csörtetett be a szobába,és idegesen,feszülten nézett rám,jaj hirtelen két dolog futott végig az agyamon,megtudta és most én vagyok az egyetlen akin letöltheti a mérgét,de abból én nem kérek...Vagy,hogy a drága barátnömmel történt valami...

-Gita!Vedd a kabátodat...Indulunk!-utasított idegesen és már trappolt is le a lépcsön én meg csak csináltam amit mond,és szaladtam utána mint egy kis pudli,egyelöre nem kérdeztem semmit,majd csak a kocsiban.Leértünk a garázsba beültünk a kocsiba és elindultunk.Megtörtem a feszült csendet amit nem tudtam hova tenni és csak rosszra tudtam gondolni...Már nem bírtam tovább!

-Sergio!Hova megyünk?ès ha Mirian hazaér?Itt fog keresni minket!Felhívom vagy írok neki egy smst,hoyg tudja hol leszünk!Hol leszünk tulajdonképpen?-kérdeztem értetlenül

-Na pont ezaz,ma nem jön haza...-válaszolt szomorúan,az erek erösen kidagadtak a kézfején annyira szorította a kormányt...

Pietro,Pietro,Pietro!!!

Tegnap este volt a DSDS döntöje,amit az egyik kedvencem Pietro Lombardi nyert meg!!!
Nagyon tehetséges,és most tudta a szöveget!:D
Itt egy kép és egy dal,ami szerintem magáért beszél...:)

Pietro,pietro,pietro!!!:DGratulálok neki!(tuti olvassa  a blogomat!!!:D)

...(L)

                                                                    




                                                                     

18.rész

-Milyen ajándék?Miről beszélsz?Mire kell egy hét???-kérdeztem kíváncsian
Carlos hirtelen felugrott a padról megfogta a kezemet és maga után húzott,mosolygott,és nem válaszolt,csak vonszolt árkon-bokron keresztül...én pedig hagytam magam,annyira kíváncsivá tett!De azért  a kérdéseimet ismételgettem!

-Carlos Suarez!!!Carlos!!!Hova vonszolsz?Tudod,hogy nem bírom a sötétet,félek,hogy úgy mondjam!Mondj már valamit!Ez így eléggé pszichopatának tűnik!Minden horror film így kezdődik!!!-noszogattam de semmi válasz...-Carlos,kérlek!!!

-Egyetlen egy percet bírj már ki!!!-mondta nevetve

-Na jó,most bevágom a durcit!!!-megálltam és keresztbe fontam a kezeimet  a mellkasomon
Carlos felkapott az ölébe és úgy csörtetett be egy társas házba...Az első emeleten letett a hármas számú lakás elé,kinyitotta az ajtót és beinvitált!

-Gyönyörű ez a lakás!!!-mondtam tátott szájjal-De mit keresünk mi itt???

-Ezt vettem a héten!-mondta hatalmas mosollyal az arcán

-Carlos van egy saját lakásod!!!-ugrottam hirtelen a nyakába

-Ez nem az enyém,ez a mi lakásunk!!!

-Miiiiii,mi van,mi?Mi???-kérdeztem dadogva,kikerekedett szemekkel-Neem,nem az nem lehet,ültem le a hófehér kanapéra

-Tudom,hogy ez túl hirtelen,és még fiatalok vagyunk,de így lenne időnk egymásra,melletted ébredhetnék,melletted aludhatnék,és bármikor,tudod...-kacsintott

-Hülyeee....De amúgy ez teljesen igaz!Deee,szerinted ebbe a szüleink belemennének?Hogy ketten egy külön lakásban lakjunk?Ès ez  nem csak ebből áll...

-Utálom,amikor ilyen vagy!Túl komoly...Most csak örülj neki,aztán ráérünk gondolkodni!Gyere nézd meg a többi szobát!-fogta meg ismét a kezemet-A nappali, a konyha,a hálószobánk,van egy vendégszoba,mert tudom,hogy imádod,a barátnöiddel a csajos estéket!-húzta el a száját,aztán tovább vigyorgott.

-Carlitos,szeretlek!Ez túl szép,hogy igaz legyen...-mondtam könnyes szemekkel,annyira meghatódtam.

-Szeretlek!Ès nagyon szép,de igaz!!!Ès a legjobbat még nem is láttad!!!

-Van még valami?Ne már,ezt én,hogy tudnám viszonozni?-néztem fel rá boci szemekkel

-Gyere-húzott ki a nappaliba és kinyitotta azt az ajtót amit eddig észre sem vettem,ahogy megláttam a szobát,nem hittem a szememnek,csak néztem Carlra és bámultam tátott szájjal a szobát.A hobbim vagyis gyakran próbálkoztam a ruha tervezéssel,a varrással és imádok sajatkezüleg ékszereket készíteni...Ez a szoba pedig egy álom volt...

-Na???Tetszik?-kérdezte bizonytalan hangon

-Ez egy álom...Hogy,mi?ki?Egyedül???

-A gardróbot alakíttattam át neked!Cata segített,a színek és a többi izé,azt is ö vette...-fogott a kezében egy anyagdarabot

-Imádom Catát,remélem felveszik a munka helyre!!!Szeretném jobban megismerni,mert ö olyan,mintha már ismerne...De,hogy volt idöd erre egy hét alatt?Azért ez sok munka...és nemis volt egy hét

-Tudod kapcsolatok!!!-símított végig a mellkasán büszkén-Na felavatjuk a hálót?-húzgálta a szemöldökét

-Ohhh,ezt mondhatnám,hogy megszívtad,mert megmutattad ezt a szobát,itt muszáj eltöltenem egy kis időt...-húztam meg vállam...

-Na gyere csak!-húzott oda magához és szenvedélyesen megcsókolt

-Naaa jó!Lehet szó erről is...-mondtam és behúztam a hálóba

Másnap dél körül ébredtünk,aztán kezdődött a futkározás,mert meccsünk volt,neki is nekem is...
Haza kellett mennünk összepakolni,aztán futás meccsre,fel sem tudtam fogni a dolgokat,annyira sok dolog történt hirtelen...Otthon csak futólag mondtam el azt,hogy kibékültünk,a többi dologról nem beszéltem,ahhoz több idő kell!
Amikor beértem az öltözőbe a csajok csak bombáztak a kérdéseikkel...

-Na mi volt azzal a törpe agyú óriással???-kérdezte Pilar cinikusan

-Ez elég találó volt!Alig mertünk ott hagyni vele,legszívesebben pofon vágnám...Viszont Cata jó  csaj!-mondta Mirian

-Nagyon szimpi szerintem is!-mosolyogtam és eszembe jutott a lakás aztán egy kis ideig csak bárgyún vigyorogtam

-Hahóóó!!!-lökött meg egy kicsit Monsi-Itt vagy?

-Jaj persze,bocs,majd mesélek!

-Na nem!Most mondod el a dolgokat!-emelte fel a hangját Miri

-Nyugodj már le!Kibékültünk!-sokat gondolkodtam,hogy elmondjam-e nekik a lakást,de úgy döntöttem,hogy majd csak akkor mondom el,amikor meggyözödtem róla,hogy nem csak egy álom volt...

-Tényleg?-kérdezett vissza csalódottan Miri

-Ne legyél,már bunkó Miri!-szólt rá Ali-természetesen ö örült neki,hogy nem vagyok útban-odalépett hozzám és megölelt,Miri meg mutogatotta háta mögött,hogy kinyírja,biztos jó volt az este...

-Nem bunkó csak őszinte!-Pilar sem leplezte,hogy nem rajong Carlért...-De te tudod!Mi boldogok vagyunk,ha te is!

-Na erről van szó!Jól vagyok,nagyon szeretem és majd mesélek,de most már a meccsre koncentráljunk!!!
Köszi!-húztam el a számat,tudom én is folyamatosan oltottam Pablot,most már megértem,hogy Miriannak miért volt ennyire rossz...-Na én bemegyek a terembe!

-Szóval cigizni mész?-kérdezte Monsi szúrós tekintettel

-Szóval lehet...-vágtam báj vigyort az ajtóból visszafordulva.

Ahogy kimentem,Sergio ott állt az új autó csodája mellett és  a telefonját babrálta.

-Szia Ramos!-ugrottam elé vihorászva,ö meg majdnem kiejtette a telefont kezéből,úgy kapkodott utána,mint aki bűvészkedik...

-Te normális vagy?-kérdezte nevetve-Látom jó volt az este!-tette hozzá somolyogva

-Igen,igen...Kibékültünk!

-Gondoltam...túl gyenge vagy!-húzgálta a száját

-Te meg túl kedves...-löktem meg-Neked amúgy nem meccsed van?

-Ma csak néző leszek...Nem emlékszel?Piros lap!

-De tényleg!Elég állat voltál rád fér egy kis pihenés!

-Már mondtam,hogy  bíró egy szar volt!De van egy jegyem!Eljössz velem???-kérdezte fura sunyi mosollyal az arcán.

-Még jó hogy elmegyek!Hogyne mennék már?De mi ez a fej?Jaaaa,te mekkora hülye vagy!
Nem is itthon van meccsetek...De nagyon vicces!-vágtam báj vigyort

-Csak kíváncsi voltam,hogy mikor esik le...

-Na jó megyek!Majd beszélünk!

-Hova mész már megint?Neked nem lehet semmit sem mondani?Meg szórakozni veled?De te mindenkivel csinálhatod amit akarsz?

-Te segg,cigizni megyek!Most nem menekülök,ha megint arra gondolsz,csak nem akartam mondani,mert tudom,hogy utálod...

-Igen elég undorító!-mondta lekezelően

-Jól vagy már,neked ugye semmi rossz szokásod nincs?-kérdeztem szemrehányóan

-Nincs én tökéletes vagyok!

-Uhhh,hát persze,hogy az vagy!-forgattam meg a szemem és elmentem a terem hátához,mindig odamegyek...
Gondolkodtam,kattogott az agyam,hogy jó ötlet-e ez a közös lakás...voltak bőven ellenérveim!
Sok kérdésem volt Carloshoz,hogy ezt mégis,hogy hozta össze?A szülei mit szólnak hozzá?És,hogy az enyémek mit fognak?Stb...
Egy összeköltözés nem csak annyiból áll,hogy hú de jó együtt vagyunk,hanem háztartást kell vezetni,főzni,mosni meg minden,mellette tanulni,edzeni,a barátokkal találkozni...Visszamentem a terembe,lejátszottuk a meccset,kikaptunk elég csúnyán,szét volt csúszva a csapat!Pedig ennek nem volt semmi előjele!Megkaptuk a letolást,aztán beültünk pizzázni.Elég csendes voltam,és ez feltűnt a többieknek is,faggattak,hogy mi van velem,és én eddig bírtam a nagy hallgatást...

-Gitaaaaaa!Mi van veled?Meg sem szólalsz,csak bambulsz magad elé!Monjad már!-rugdosott Miri az asztal alatt

-Na nem rugdossál,légyszi!Annyi van,hogy Carlos vett valamit,ami annyira durva és annyira hihetetlen és annyira durva és nagyon szép és mondtam már,hogy durva?

-Naa mi az?Naaa mondjad már!-türelmetlenkedett Mirian a többiek is csak kérdön néztek rám

-Egy közös lakás...-amikor kimondtam gyorsan beszívtam az alsó ajkamat és körbe járt a tekintetem,hogy milyen arcokkal találom szemben magam.

-Na ne!Lakás?Közösen?Te hülye vagy?-kérdezte döbbenten Pilar

-Ne csináld!-szólt közbe Monsi is

-Gita!18 éves vagy!Szerinted ez jó ötlet?-folytatta Miri

-Nem mondtam,hogy odaköltözöm,de köszi a támogatást!Megyek is,nincs ehhez kedvem...Sziasztok,majd hétfőn találkozunk!-felálltam és elmentem,tényleg mindig menekülök,minden elöl,igaza volt Sergionak,ismét...

-Gita!Légyszi várj már meg!Mondanom kell valamit!-jött utánam Manu idegesen

-Oké,nyugi!A parkolóban elmondod oké?

-Oké,siessünk,mert megbolondulok!

-Na mindegy akkor mondjad menet közben!

-Szóval Blas látott valamit,vagyis valakit,valakivel,valahol!

-Uhhh,most mi van?Találgatnom kell?-nevettem el magam

-Jaj,de ki sem szeretném mondani,mert nagy vita lesz belőle,de ha nem mondom el,megörülök!Muszáj
elmondanom!Durva!Emlékszel,amikor Poco kérdezte,hogy kis szerelmes a csapatból?És ki nyújtozkodott  a legjobban?

-Alejandra...-forgattam meg a szemem

-Igen,igen,igen!-sóhajtozott

-Na nehogy azt mond,hogy...-állt össze a fejemben a kép,ö pedig,csak bőszen bólogatott...

Az igazi szurkolók!:)

Ezt látnotok kell...annyira édesek!:) <3

A negyedik...

A negyedik és egyben utolsó el classicó a szezonban!
Remélhetöleg nem lesz botrány,nem lesz verekedés,nem lesz egymás szapulása...
Mindkét csapat foglalkozzon a focival és ne egymás alázásával!Személy szerint nekem elegem van abból.hogy ki mit csinált,meg mondott a meccsen...MA elintézhetik:pasik-pasik között,itt a lehetöség!
Na jó azt írtam,hogy remélem nem lesz bunyó,de ezt lehetetlennek tartom,ilyen kiélezett helyzetben!
Csak Sergito ne durranjon be,mert azt fogom hallgatni...:DMég jó,hogy nem játszik ma!!!:DLeesett,éppen idöben!:D:D:D
Van egy tippem a meccsre,de nem írom le,csak ha bejött,mert nem akarom elkiabálni!!;)
Vamos,Vamos!!!
Hala Madrid! <3