20.rész

-Nem jön haza?Miért hol lesz?-kérdeztem még mindig értetlenül,mint valami szerencsétlen,ostoba csitri nem állt össze a fejemben a kép,vagy csak nem mertem szembesülni a  ténnyel,hogy Miriannal igenis történt valami!

-Hívtak a kórházból,hogy Mirian bent van!-mondta feszülten

-De miért?Mond már ki!Mi történt vele?

-Nem mondtak semmit,csak,hogy én voltam megadva értesítendö személynek,csak annyit tudok,hogy a balesetin van...-Sergio furcsa volt,egyszerre nyugodt és ideges,gondolom nem akart elöttem gyengének tünni,hogy én se legyek az...-megálltunk a kórháznál,és berohantunk a váróba,ahol Sergionak a pultnál elmondták,hogy hol van a tesója és hogy mi történt vele.Èn közben a könnyeimmel köszködtem az idegesség miatt,elfordultam,hogy ne lásson,de odajött hátulról átölelt és megpuszilt.

-Ne aggódj!Igaz,hogy elütötte egy autó,de nincs komoly baja!-mondta bársonyosan hangon,szépen lassan adagolva,ami kedves volt töle,és ami furcsa módon idegesített...

-Miiii?Elütötte egy autó?Hol van?Bemehetünk hozzá?

-Bemehetnek!De maximum 10percre!Holnap mehet is haza,csak pár vizsgálata lesz még a délelött folyamán,aztán mehet is!-mondta kedvesen az orvosa

-Köszönjük szépen!Na és hol van?Hanyas szoba,hanyadik emelet?

-Gyere a harmadikon van!-intett egyet Sergio a fejével és megnyomta a lift gombját

-Figyelj már!Ezek direkt kiakarják készíteni az embert?Nem lehet annyit mondani a telefonban,hogy nincs komoly baj,de bekellene jönni,vagy mit tudom én,de ilyenkor az embernek a legrosszabb jár a fejében,föleg,mert már veszítettünk el fontos személyeket...Meg amúgy is olyan pesszimista vagyok!-fakadtam ki amíg lifteztünk

-Ne legyél már vészmadár!Nincs komoly baja!-mosolygott,mostmár nyugodtabban

Bementünk a kórterembe,nagy szerencséje volt Mirinek,mert egy kétágyasban feküdt,ahol a másik ágy üres volt!

-Ò maki!Mit csináltál már megint?-odamentem az ágy mellé,leültem a szélére és megöleltem

-Sziasztok!Ne haragudjatok,de a telóm tropa!Nem tudtam szólni!-mondta mosolyogva,mintha mi sem történt volna.

-Megint szétszórt vagy?Nem bírsz odafigyelni?Hogy történt ez?-kérdezte Sergio ingerülten,olyan hangulat ingadozásia vannak,mintha terhes lenne...

-Örülök,hogy ennyire jófej vagy!-húzta el a száját-Tényleg nem figyeltem és csak úgy ott volt egy kocsi és hoppá,én meg most itt vagyok!-ahogy elmondta megsimogattam a lábát és addig észre sem vettem,hogy gipsz van rajta.Csak döbbenten néztem rá-Igen gipsz,jól érzed,6 hét minimum,azt mondta az orvos...

-Meg is érdemled!Ha ennyire felelötlen vagy!-dorgálta tovább Sergio

-Sergio!Beszélhetnék veled egy percre?-kérdeztem szúrós tekintettel

-Persze!-válaszolt hatalmasat sóhajtva

-Te normális vagy?Szerinted direkt üttette el magát?Szerinted ki akar hagyni ennyi meccset,meg télen mankóval közlekedni?Gondolkodj már egy kicsit!Baleset volt,van ilyen...

-Tudom,de sose figyel semmire!-mondta még mindig dühösen

-Na akkor szépen visszamegyünk,normálisan viselkedünk és ennyi!-Sergio csak bólintott egyet,nem túl meggyözöen,gyorsan megöleltem,adtam neki egy puszit és behúztam a kórterembe.Miri csak mosolygott...

-Sergitooo!-nézett rá bociszemekkel-Felhívnád anyát?De csak holnap délután,nem akarom,hogy most beüljenek a kocsiba,mert úgyis az lesz...

-Persze elintézem!-forgatta meg a szemeit.-Na én megyek,megvárlak a kocsinál!-nyomott egy puszit Miri homlokára és már ki is ment.

Miriannal megbeszéltük a dolgokat,megmondtam neki,hogy most elmondom Sergionak a dolgot,nem akarom húzni az idöt meg a saját idegeimet...Miri elmesélte,hogy annyira nézelödött,hogy nem nézett szét amikor átment az úton,és ennyi...szegény elsírta magát,hogy ennyit ki kell hagynia a szezonban,de én örültem,hogy ennyivel megúszta...
Kimentem a kocsihoz Sergio ott állt és telefonált.A hallottakból azt szürtem le,hogy pont Aleperrával dumál,úgy csinált mintha észre sem vett volna,csak leültem egy padra és megvártam amíg leteszi.Próbáltam összeszedni a gondolataimat,hogy,hogy is tálaljam neki ezt a dolgot,amikor látom rajta,hogy sokat jelent neki ez a liba,és hallom,hogy úgy teszi le a telefont,hogy szeretlek...
Amikor befejezte leült mellém a padra,pár percig csak némán ültünk egymás mellett,ebböl már lehetett sejteni,hogy van valami baj.Sergio mélyet sóhajtott,felém fordult és megtörte a csendet...

-Ne legyél ennyire ideges!Látod,hogy nincs komoly baja!-simított végig  a lábamon

-Tudom!Nem róla van szó!Teljesen más dolog és nem nagyon fog tetszeni neked...-idegességemben szétharapdáltam az alsó ajkamat

-Akkor miröl van szó?-kérdezte kiváncsian

-Háááát,ööö,nehéz ezt elmondani,de Alejandra egy másik sráccal csörözött...-nagy meglepetésemre ez a hülye hatalmas vigyorral ült mellettem,csak kikerekedett szemekkel néztem rá,hogy mi baja van,ennyire élvezi ha megcsalják?

-Na!!Tudtam,hogy eljön ez a nap is!-vigyorgott tovább

-Tényleg?-kérdeztem döbbenten

-Persze,féltékeny vagy...de valami eredetibbel is jöhettél volna...-veregetett hátba

-TEEEE hülye vagy,Ramos???Szerinted kitalálnék ilyet?Ennyire ismersz?Ilyennek ismersz?Szerinted én hülye vagyok,hogy ilyet mondanék,ha nem lenne igaz?Hívd fel a kis ribidet és kérdezd meg,én meg megyek az új lakásba!-persze ezt még az arcába kellett vágnom,nem elég egy napon megtudni ennyi negatív dolgot,még ezt is elmondom,pedig nem így akartam...

-Hova mész?Kit hívjak fel?A ribimet?Azt hittem,hogy a barátnöd!-szólt utánam

-Na legalább most te is meglátod,mennyire jó két ember között örlödni,mert én biztos,hogy vele többször nem akarok találkozni!-fordultam vissza dühösen,persze ez lehetetlen,mert edzésre együtt járunk,de jó vagyok a levegönek nézésben...

-Te most ezt tényleg komolyan mondtad.-rogyott le a padra,én pedig gyorsan visszaszaladtam hozzá-Megcsalt?Komolyan?Ennyi idö után?Ez mire volt jó?

-Igen,meg!Azt csak ö tudja!Beszéljétek meg,de tudod az álláspontomat...Nem akarom,hogy közöd legyen hozzá!

-Haza viszlek!Aztán lemegyek hozzá!-mondta ismét feszülten.Hát igen a nagy és erös férfiaknak is lehetnek gyengeségeik,vagy mondhatnám,hogy a hiú pasiknak...

-Oké!Jobb az ilyeneken hamarabb túlesni...-húzgáltam a számat

Beültünk a kocsiba,Sergio amúgyis elég neccesen vezetde most még ideges is,néha azt hiszi,hogy forma1-es,közben pedig nem...
Csak nyomja a gáz,nyomja és nyomja!Nagyszerü volt,mert igazoltattak minket,de amikor a rendör meglátta,hogy Sergio Ramost sikerült elkapnia,büntetés helyett ö kért autogrammot és fényképet a nagy focistával!

-Na ezt nem értem,mármint értem,de akkor is szemétség!Te aki csilliomos vagy,nem kapsz egy 20 eurós csekket,amikor kb 200-zal mész az úton,de anya csak azért,mert szembe ment az egyirányú utcában megkapta...

-Nem vagyok vicces kedvemben...-ennyi volt a válasz,jó fej,én mindig is tudtam!-Amúgy milyen új lakásról beszéltél?-nézett rám szúrósan a kormány mögül.

-Ja hát az...-köhögtem,nyögdécseltem,nem akartam válaszolni,reméltem,hogy gyorsan hazaérünk és nem kell elmondanom ezt is ma!

-Igen???-nézett rám felhúzott szemöldökkel és leparkolt a házunk elött

-Ò,nézd már!Megjöttünk!-nyitottam volna az ajtót,de gyorsabb volt és lezárta-Ne már!!!Légyszi,szeretnék kiszállni!

-Addig nem,amíg nem mondod el!Tudom,hogy van valami!

-De okos vagy!Mivel mondtam,jóhogy tudod!Szóval Carlos vett egy lakást!Egy közös lakást,kettönknek...

-Még egy jó hír mára,ez egy csodálatos nap!!!Életem legjobbja!-dühöngött

-Még nem tudom,hogy odaköltözöm-e!Szerintem túl korai!

-Korai,de a te döntésed,azt csinálsz amit akarsz!-a dühös és ingerült Sergioból lett egy közönyös aki hidegen válaszolt,ezt gyülölöm benne,olyan kedély változási vannak,hogy sokkot kapok töle.

-Nem is mondtam,hogy döntsd el helyettem,csak néha jól esne,ha értelmesen is tudnánk beszélgetni,de erre egy ideje képtelenek vagyunk!Ki szeretnék szállni!Kösz a fuvart!-kinyitottam az ajtót  és otthagytam ugyanolyan közönyösen,mint ahogy ö beszélt velem...

Bementem az udvarra,hallottam,ahogy elhajt,de nem fordultam meg,és ahogy öt ismerem ö sem nézett utánam,mindketten nagyon jól tudjuk játszani a sértett szerepét.Leültem a ház lépcsöjére,egy kis nyugalom kellett,ennyi balhé után és még ha bemegyek,mindent el kell magyaráznom...
Ültem és csak bambultam magam elé,aztán eszembe jutott,hogy szólok Carlosnak,hogy itthon vagyok,de nem vette fel a telefont,Mirinek pedig írtam egy smst,hogy holnap 7kor ott is vagyok!
Eröt vettem magamon és bementem,szerencsére csak Lorenzo volt otthon,hozzá pedig szinte mindig van kedvem...Elmeséltem  a Miris sztorit,azt,hogy a Sergios,hogy folytatódott és kinyögtem neki is a lakást,annyira támogatott....

-Ne is álmodj róla,hogy összeköltöztök!Szerinted anya meg apa mit fog szólni????Hülye vagy?-kérdezte cinikus vihogással

-Na jó!Nem mondtam,hogy most pakolok és odaköltözök!Majd egyszer!Köszi a támogatást!De nagyon álmos vagyok!Ha nem haragszol...

Felmentem ledobáltam a ruháimat,felkaptam valami alvós cuccot és irány az ágy,vagyis az következett volna,de csengettek és aztán Lolo loholt be a szobámba...