26.rész

-Szia!Félóra múlva ott vagyok!puszi-mondta a telefonba és amikor ezt meghallottam,három dolog is feldühített,egy az,hogy egy fél óra alatt leakar rázni,kettö mégis kinek köszön úgy,hogy puszi és kivel találkozik az éjszaka közepén?
Karbatett kézzel ültem vele szemben és kérdön néztem rá...Ismerem azt a nyálas hangját,amikor csajjal beszél,ez volt az...

-Igen van valami,amit el kell mondanom.-mondta bünbánó képpel,amikor rámnézett,aztán azonnal a müszerfalat fürkészte.

-Igen elég kiváncsi vagyok rá!Meg arra,hogy vajon megint én vagyok a hülye?-kérdeztem egy cinikus vihogás kísértében

-Szóval van barátnöm...-húzta meg a száját-De ez semmit nem jelent!-tette hozzá gyorsan

-Ùristen,Ùristen,megint én vagyok a  hülye!!!Hát ez már tényleg hihetetlen,nem bírom felfogni!-hápogtam idétlenül...-Ès ki az?-kérdeztem még dühösen-Te aztán nem vagy semmi...Mi azhogy nem jelent semmit?Èn nem akarok senki életébe belerondítani,azzal,hogy én avgyok a harmadik...

-Az aki volt...-Sergio nem is mert rámnézni úgy válaszolt,aztán félve mégis rámpillantott.Igazság szerint félhetett is,mert izzottam a dühtöl...

-Te meg hagytad,hogy megcsókoljalak,hogy hülyét csináljak magamból?Ès azt mondod neki,hogy egy félóra múlva ott vagy?Amikor hallom minden szavadat?Amikor itt ülsz mellettem?Te egy büdös nagy bunkó vagy Ramos!Nem csalódtam magamban,mindig seggfejekkel kezdek!-dühöngtem,gyorsan kiszálltam és elkezdtem trappolni hazafelé,igaz azt sem tudtam hol vagyunk,de elindultam...
Persze egy másodperc múlva,már Sergio mellettem volt,megfogta a karomat és két ideges szempár találkozott amikor felé forultam...

-Azért találkozok vele egy félóra múlva,hogy szakítsak vele!Szerinted egy álom olyan csajjal lenni aki megcsalt?Ès ha nem vetted volna észre,egy ideje csak arra várok,hogy veled lehessek,hogy téged öleljelek,csókoljalak,hogy veled legyek minden percben,imádom a dührohamaidat,olyan szexi vagy amikor idegeskedsz...

-Te egy hülye vagy!-nevettem el magam-Tényleg velem akarsz lenni?Ez most komoly?-kérdeztem reménykedve

-Te tényleg velem akarsz lenni?-kérdezett vissza ugyanúgy.

-Ramos!Mindennél jobban!-mosolyogtam rá és szorosan hozzábújtam

-Èn is veled,mindennél jobban!-mondta és megpuszilta az arcomat

-Sergio!De nyálasak vagyunk...Ez nem jellemzö!-nevettem el magam

-Nem jellemzö,de néha megengedett!-nevetett ö is.

-Szóval most elmész Aleperrához és szakítani fogsz vele?Miért mentél vissza hozzá?

-Igen!Elegem van belöle...-húzta el a száját-Azért mentem vissza hozzá,hogy...-gyorsan befejezte a mondat közepén,és vigyorra húzódott a szája.

-Hogy?Megtudjam és féltékeny legyek?-kérdeztem kötekedve

-Valami olyasmi is volt benne.-vakargatta a fejét,mindig ezt csinálta  ha zavarban volt,édes...-Na jó,de menjünk,jobb ezen gyorsan túlesni!-megcsókolt,megfogta a kezemet és visszasétáltunk a kocsihoz.
Sergio elindult egyesnesen Alejandraék házához,én meg hirtelen alig kaptam levegöt...Pasiból van,ebböl is meglátszik...

-Ugye ezt te sem gondoltad komolyan?-kérdeztem meghökkenve

-Mit?-nézett értetlenül

-Nem leszek ott a szakításnál,meg messze a kocsiban sem,nem vagyok teljesen meghülyülve!Vigyél haza!!Kérlek!

-Igen,tényleg azért az nem lenne fair!-húzta meg ö is  a száját-Hazaviszlek!-biggyesztette le az ajkát édesen

-Egyébként tudod,hogy szerintem a megcsalás a legundorítóbb dolog a világon,igaz?Ès,hogy szerintem már egy csók is megcsalás...Ugye?-erre csak rámfintorgott a kormány mögül,amire elnevettem magam-Szóval,ha még együtt vagy ribbel,akkor megcsaltad,és ha már együtt vagy velem,nem engedheted meg neki,hogy megcsókoljon!-figyelmeztettem a szigorú hangomat és mimikámat bevetve...

-Uhh,értem!De amúgy sem csókolnám meg mégegyszer...nem miattad,amúgy sem!-röhögött

-Tényleg egy bunkó vagy!-boxoltam bele a karjába vihogva
Amikor hazaértem,hosszú csókkal búcsúztunk el egymástól,kiszálltam a kocsiból,megvártam amig elmegy és úgy integettem neki,mint egy kis ovis a fagyiskocsinak,majd leesett a karom...
Szinte repkedve mentem be a házba,de még láttam,ahogy Lolo és Angel az egyik ablaknál sasolnak...

-Sziasztok drágáim!-léptem közéjük és megöleltem öket

-Na végreeee!-ölelgetett Lolo-Na végre!

-Sabina!Ne mond azt,hogy Sergio Ramos a barátod?-nézett rám hitetlenkedve Angel

-De,úgy néz ki!-húztam meg a vállam vihogva

-Ö az év legjobb pasija,a kedvenc magazinom szerint!

-Angel,ezt ne vedd zokon,de le sem tagadhatnád magad!-mondtam neki mosolyogva és nyomtam egy puszit az arcára.-Na én felmegyek és alszom egyet!Sziasztok!Jó éjt!Szeretlek titeket!-kiáltottam oda boldogan

Lezuhanyoztam,gyorsan ettem valamit aztán,alig,hogy beléptem a szobámba,jött egy sms Sergiotól:
"Meg is volt!Volt hiszti meg minden!Itt vagyok a ház elött!Kijössz még?Kérlek!!!:)"

Felkaptam egy köntöst és egy csizmát,igazán vadítóan nézhettem ki,kiszaladtam hozzá,annyira boldog voltam,hogy végre együtt vagyunk,szinte el sem hittem...

-Sziaaa!-nyomtam egy gyors puszit a szájára

-Csak ennyi?-kérdezte,kaján vigyorral az arcán-Nekem ez nem elég!-mondta,majd hirtelen odahúzott az ölébe és szenvedélyesen megcsókolt,persze nem ellenkeztem egy percig sem...

-Van egy problémám...-mondtam neki szomorú fejjel,amikor elszakadtunk egymástól

-Mi a baj?-nézett rám riadtan

-Az,hogy a tesód a legjobb barátnöm,de neki mégsem mondhatom el,hogy milyen állat vagy...-nevettem el a végét

-Teee!Èn meg már mindenre gondoltam!-fújtatott egyet megkönnyebbülve

-Jaj,ne haragudj!-mosolyodtam el-Na és mi volt,hogy viselte?remélem nem mondtad,hogy mi meg elkeztünk valamit?-utaltam Aleperrára

-Dehogy mondtam!Hisztizett egy kicsit,de ügyes vagyok és szépen leszereltem!-mondta büszkén

-Nagyszerü,örülök,hogy volt ennyi eszed!Te nagyon okos!-vihogtam rá
Elég sokáig,ott ültünk a kocsiban,húztuk egymás agyát,elvoltunk,beszélgettünk.
Hajnalban ment haza,de nagyon nehezen engedtem el,ö sem nagyon akart menni,de már muszáj volt...
Annyira ragaszkodtam hozzá,mint emberhez,mint baráthoz és mostmár mint "szerelemhez" is.Sosem hittem volna,hogy ez velem,így ilyen formában elöfordulhat,hogy beleszeretek egy ilyen pasiba,mert hiába voltunk csak pár órája együtt,nem akkor kezdödött az egész.Legszívesebben már aznap este elmondtam volna neki 1000x,hogy mennyire szeretem,de ilyet mégsem csinálhatok...
Másnap,olyan voltam,mint egy zombi,a szerelmes fajtából...Csak vigyorogtam egésznap,nem volt olyan perc,amikor nem jutott eszembe Sergio...De úgy tünt,hogy neki is gyakran eszébe jutok,mert csak küldte és küldte az smseket...
Sajnos Carlossal együtt!Még mindig jöttek töle üzenetek,hogy szeret,hogy kezdjük újra,de nem akartam töle semmit az ég világon,éreztem,hogy most találtam meg a helyemet!
Délután elmentem edzésre,és nagy meglepetésemre Miri is ott volt és természetesen Sergio hozta el.Mondanom sem kell,azt sem tudtam hova nézzek...Legszívesebben odaszaladtam volna megölelni és megcsókolni,de nem tehettem,ha még akartam edzeni,mert Aleperra biztos kinyír,ha megteszem...
Ìgy odamentem,megpusziltam Mirit is és Sergiot is.Mirinek nem kellett az,hogy megszólaljunk,egy másodperc múlva már sípítozott...

-Ùristen!!!Ti összejötettek!!!-kiáltozott-Ezért akartál annyira elhozni!Mostmár értem!

-Halgass már el!-szóltunk rá egyszerre

-Ti összejötettek?-kérdezte lehalkítva magát

-Sergio?-néztem rá mosolyogva

-Gita?-utánozott

-Szóval igen!Erre várok,ú már mióta!!!-gondolkodott el-Szerintem már lehet,úgy ezer éve is!!!-mondta vihogva

-Miri!Légyszi fejezd már be!Nem szeretném,ha egyesek megtudnák...-mondtam neki suttogva

-Ò,kit érdekel!

-Mondjuk engem!-néztem rá összeszorított szemmel

-Jól van befejeztem!Sergio,mehetsz is!Nekünk beszélnünk kell!

-Mennem is kell!Nekem is edzésem lesz!Sziasztok!-köszönt el gyorsan,de elfeledkezett magáról és szájon csókolt

-Na erröl ennyit!-néztem rá mérgesen.Aleperra,ott állt a terem ajtajában,szóval látta a dolgot.Reméltem,hogy nem lesz belöle semmit,de tévedtem...